A felső tízezer férficipői az aranykorban
2018. március 23. írta: Lynxa

A felső tízezer férficipői az aranykorban

Áttekintés a férfi cipődivat változásairól fakutyától és cipőgombolótól a kapli nélküli Oxfordig.

 

A XIX. század derekán a férfi ruházat – elsősorban angol hatásra – gyökeresen megváltozott és ez a cipőviseletet sem kímélte. A század elején még többnyire a csizma számított általános lábbelinek, ám az úri divatban egyre inkább a félcipőkre helyeződött a hangsúly. A kor férfijai így könnyes búcsút vettek a csizmafényesítő eszközeiktől, nem kellett többé sarkantyúval bíbelődniük és kikerült a lakásokból a fakutya is.

cipo1.jpg

A fakutya

Forrás: Signum Laudis

 

Persze itt nem a jégen sikló, korcsolyákra szerelt játékszerre kell gondolni, hanem a csizma felhúzását segítő eszközre. Ez a kis, tátott szájú kutyára emlékeztető faeszköz tette ugyanis lehetővé, hogy a teremtés koronái egyedül is fel tudják húzni csizmáikat, mely korábban csak a cselédek vagy éppen a ház úrnőjének segítségével volt lehetséges.

            Persze a fűzős cipők elterjedése előtt még így is adódott gond a lábbelik viselésével, hiszen a magaszárú gombos cipők vagy éppen a kamáslik felvétele sem volt leányálom. A megfelelő eszköz ezekhez a műveletekhez cipőgomboló néven vált ismertté és alapvetően egy kampós végű kis botra kell gondolni, mely természetesen egy idő után státusszimbólummá is nemesült.

cipo4.jpg

A cipőgomboló

Forrás: Galéria Savaria

 

A kis tárggyal lényegében a cipőn vagy kamáslin található gombokat lehetett áthúzni az apró lyukakon és kis gyakorlással már sem egyiket, sem másikat nem tette tönkre velük az ember fia, vagy éppen lánya. A cipőgomboló általában rövid szárral volt megvásárolható, hiszen a hosszú verziót a kövér nők gombolójának nevezték – akik nem tudtak lehajolni a cipőjükhöz – holott a fűzőt viselő nők számára is igazi megváltást jelentett.  Az igazán praktikus cipőgombolók másik végén cipőkanalat is kialakítottak, te többnyire e két tárgyat külön használták, takaros kis készletekben. Egy jómódú férfiember esetében mindkettő minimum arany vagy ezüst bevonatot kapott, de nem volt ritka a faragott elefántcsont készlet sem.

            A kamásli vagy lábszárvédő ugyan a csizma után fennmaradt űr betöltésére szolgált, hiszen a félcipők megjelenésével a nadrág szára védtelen maradt, de nem kizárólag munkacélból hordták. A fent említett okok miatt a tehetősebbek is hordtak – elsősorban fehér színű, fekete gombos – kamáslit, hiszen a kötelező napi korzózás latyakos időben sem maradhatott el és mégis csak snassz lett volna egy összekoszolt nadrágszár egy úri kaszinóban vagy fényűző kávéházban. Természetesen a kamásli csak a sétacipő kiegészítője lehetett, hiszen a jómódúak kizárólag ebben léptek utcára, míg a – nem kevésbé drága – szaloncipő a nevének megfelelően az otthoni viselet és reprezentáció kiegészítője volt. Hogy ez mekkora fényűzést jelentett azt könnyen beláthatjuk, ha belegondolunk, hogy a XX. század elején beindult tömeges cipő termelés előtt a cipészek és cipész mesterek egyedi megrendelések alapján, kézzel készítették a lábbeliket, melyek esetében elvárás volt, hogy legalább 10-15 évig szolgálják használóikat. Ezek a mesteremberek nem is dolgoztak raktárkészletre, hiszen egy-egy lábbeli ára nem tette ezt lehetővé. Egyszerűen túlzott költséget jelentett volna egy ilyen luxustermék megrendelés nélküli elkészítése.

            Természetesen a félcipők viselete szigorúan megszabott divat és etikett szerint történt és miden egyes típusnak meg volt a megfelelő helye a férfi ruhatárában. Bár a különböző cipők nagyon hasonlítottak egymásra, mégis jól el lehetett különíteni a fajtákat. A két alaptípus az Oxford és a Derby stílusú volt és az elegáns férfi cipők esetében ez ma is így van. A kettő közötti alapvető különbség, hogy míg a Derby esetében a fűzőlyukakat is tartalmazó szárrészt a cipő testére kívülről varrták fel, addig az Oxfordnál ez éppen fordítva történt, így az ilyen cipők zártabbak és nehezebben felvehetőek voltak. A Derby cipőket elsősorban hétköznapi viselethez hordták, míg az alkalmi ruházat esetében csak Oxford jöhetett szóba. Hogy melyik ünnepi ruhához milyen cipő illett, azt a kapli döntötte el.

cipo2.jpg

Egy kapli nélküli Derby

Forrás: wikipedia

 

            A kapli kifejezés némileg mást jelentett a XIX. század végén, hiszen ma elsősorban a munkavédelmi bakancsok kemény orrát vagy a tornacipők orrvédő gumírozását nevezzük így. Az aranykori cipőkön akkor beszéltünk kapliról, ha a cipő orr részén volt egy keresztbe futó varrás, tehát a cipő felső része nem egy darabból készült. Ahogy ebből már sejthető, az ilyen cipő kevésbé számított elegánsnak, mint a kapli nélküli, egy darabból vart lábbeli. Az ilyen Oxford cipők – különösen lakkozva – testesítették meg a maximális eleganciát és luxust és frakkhoz, szmokinghoz csak ilyet volt illő viselni. A kaplis modellek helye a zsakettes vagy öltönyös úriemberek lábán volt, míg a Derby fazon – ahogy már említettük – a hétköznapi viselet részét képezte.

            Ha a cipőkön lyuggatott bőrből készült minta is volt, akkor brogue fazon került a kezünkbe és attól függően, hogy csupán az orr részen, esetleg a fűzőnél és a saroknál is találtunk mintát, quarter- half- vagy full brogue volt a lábbeli elnevezése. Viselési szabályai a fentiekkel azonosak voltak, bár frakkhoz ritkán vettek fel brogue fazonú Oxford cipőt.

cipo3.jpg

Egy kaplis Oxford cipő, quarter brogue mintázattal

Forrás: wikipedia

A bejegyzés trackback címe:

https://bpromantikaja.blog.hu/api/trackback/id/tr5613724306

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Bicspesz Elek 2018.03.24. 21:22:20

Csak utcan nem lehetett hasznslni oket semmire!!

Orosz Attila 2018.03.25. 16:54:32

A fakutya nem a csizma felhúzását, hanem a lehúzását segítette.

protézisesh 2018.03.25. 16:54:38

a fakutyaval LEhuzni lehet a csizmat, nem FEL.

protézisesh 2018.03.25. 16:54:43

@Bicspesz Elek: ja, egy converse sokkal jobban véd minusz tiz fokban, a varosi latyakban, ugye?
süti beállítások módosítása