Koppintott budapesti épületek – ezek csak másolatok?
2018. június 04. írta: Lynxa

Koppintott budapesti épületek – ezek csak másolatok?

Budapest különleges város, amely már a századfordulón is egyedi építészetével hódított, de nem is gondolnánk, hogy több templomát és épületét bizony máshol álló építményekről koppintották, az aranykorban pedig nagy divat volt a másolatok készítése, még az építkezés terén is.

 

A Teréz körúton álló Batthyány palotáról sokan tudják, hogy a firenzei Strozzi palota pontos mása. Történt ugyanis, Gróf Batthyány Géza olaszországi utazásai alatt egyszerűen beleszeretett a firenzei Strozzik épületébe, és ezért felkérte az aranykor egyik sztárépítészét, Hauszmann Alajost, hogy építse fel a mását Budapesten.

masolat1.jpg

Középen a Batthyány Palota

Forrás: Fortepan/ Széman György

 

Egyébként Hauszmann nevéhez fűződik a New York Palota, a BME főépülete és a mai Néprajzi Múzeum megtervezése is. Aki látta az olasz épületet, azt mondja, hogy a mi palotánk jóval látványosabb, már csak az elhelyezkedése révén is, hiszen a körútról sokkal szebb rálátás nyílik a homlokzatra, mint Firenzében, ahol egy szűk utcácskában, kis tér mellett áll a Strozzik épülete.  Míg a külső homlokzat tervezésénél a Batthyány család részéről elvárás volt az olasz minta követése, addig a belső kialakításban Hauszmann szabad kezet kapott. Az aranykorban egyébként ez volt az egyetlen körúti épület, ahol a felső tízezerhez tartozó arisztokrata lakott, manapság pedig házasságkötő terem működik a palotában.

 

A XIX. század második felében több „másolat” is épült Budapesten, a legkézenfekvőbb a Vajdahunyad vára együttes, amely a milleneumi világkiállításra először fából készült el, majd a nagy siker nyomán időtálló anyagokból újjáépítették. Az eredeti tervpályázat kiírása szerint egy olyan történelmi épületegyüttest szerettek volna létrehozni az ezeréves ünnepségekre, amely felvonultatja, illetve felidézi a magyar história csodálatos építményeit.

masolat2.jpg

Forrás: Fortepan/ Tarbay Júlia

 

Végül Alpár Ignác tervei alapján készült el a városligeti komplexum, amelynek névadó épülete Hunyadi János fejedelem rezidenciáját, azaz a vajdahunyadi várkastélyt mintázza. A mellette álló Jáki kápolna bejárata az azonos nevű Jáki apátsági templomot idézi, míg alaprajza megegyezik lébényi templom alaprajzával. Az Apostolok tornya pedig pontos másolata a segesvári óratoronynak, míg a Magyar Mezőgazdasági Múzeum épületének főbejárati kupolája a gyulafehérvári Károly-kapu után készült. A Katalin-bástyatorony – az épületegyüttes délkeleti sarkán álló torony - a brassói Katalin-kapu magasított utánzata, keleti oldalán a bártfai városháza erkélyével. Jól látható tehát, hogy számtalan építészeti mintát és elemet vettek át a Monarchia számos, magyar lakta területéről.

 

Ha a fővárosban sétálgatunk, akkor különösen a templomok tekintetében találkozhatunk igen érdekes másolatokkal. Így például a Népliget környékén lévő, Rezső téri római katolikus templomot érdemes kiemelni, amely az Esztergomi Bazilika kicsinyített mása. Az épület a híres építész, Lechner Ödön unokaöccsének, Kismarty-Lechner Jenő munkáját dicséri. A történet pikantériája, hogy erre a helyre már a neves nagybátty is tervezett egy templomot, amit el is fogadott a városvezetés, csak az I. Világháború megakadályozta a megépítését. De találhatunk más érdekes templomot a XX. század első feléből: a Lehel-téri Árpád-házi Szent Margit-templom például pontos mása a zsámbéki romtemplomnak. Az épületet Möller István tervezte és Wihart Ferenc építőmester öntötte végső formába az 1930-as években. További érdekesség a templommal kapcsolatban, hogy szinte teljes egészében közösségi adományokból épült fel, összesen mintegy 1 000 000 pengőt költöttek a költségekre.

 

Még egy érdekességet szeretnénk kiemelni a fővárosi épületmásolatok körül, ez pedig a Madách-házak együttese, amely ugyan nem másol semmilyen máshol lévő építészeti remeket, ugyanakkor ő maga vált egy másolat alapjává.A Madách-házakat, a belváros eme jelentős épületeit mindenki ismeri, eredetileg innen indult volna útjára az új Városligetbe igyekvő sugárút, ami az Andrássy szerepét hivatott átvenni. Az 1930-as évek végén épült meg Wälder Gyula műegyetemi tanár tervei alapján a komplexum, amelyet eleinte nem igen kedveltek a pestiek. Ma már műemlék együttes és igazi színfoltja a belvárosnak, olyannyira, hogy pár év múlva le is másolták őket pár száz méterrel odébb. A Rákóczi út 12. szám alatt álló klinkertéglás Guttmann-ház – amelyet 1937-ben húztak fel –a Madách-házak kicsinyített mása, bár eredetileg semmi közük nem volt egymáshoz.

A bejegyzés trackback címe:

https://bpromantikaja.blog.hu/api/trackback/id/tr613887522

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Sunabouzu 2018.06.06. 03:19:41

Lanchid, Vigszinhaz, Opera?

Fedor · http://fedor.blog.hu/ 2018.06.06. 03:19:57

Az utolsó bekezdéshez kapcsolódva: a kőbányai Szent László templom másolata pedig South Norwalk-ban van.

index.hu/urbanista/2017/12/11/kobanyai_szent_laszlo_templom_amerikaban_lechner_odon/

Európai téridő 2018.06.06. 15:03:20

Amikor a Strozzik Firenzében a palotájukat megépítették, akkor a törökök és az osztrákok vállvetve tevékenykedtek a potenciális magyarországi művészettörténeti kuriózumok régészeti leletté silányításában - hogy néhai Antall Józsefnek a székesfehérvári Romkertben mondott beszédét idézzem. Másrészt az eredeti Strozzi-palota hibát egy kicsit "kijavította" a Teréz körúti palota, aki megnézte Firenzében az eredetit, az tudja, miről beszélek. A többi budapesti "historikus", eklektikus épület pedig most kezdi megkapni azt a patináját, amely százvalahány éve még hiányzott róla. De azért egy komoly, legalább az épületek utcafrontját érintő tatarozás a Nagykörúton, Bajcsyn azért most már elkelne.
süti beállítások módosítása