A rongyrázás magas foka – avagy a Pesti Vigadó története
2018. június 18. írta: Lynxa

A rongyrázás magas foka – avagy a Pesti Vigadó története

Fényűző báloktól, koncertektől volt hangos a századforduló Pesti Vigadója. A luxus felsőfoka jellemezte ezeket az eseményeket: méregdrága táncrend, megelevenedett irodalmi alakok kosztümje, matrózruhás katonazenekar, aranyhalas medence ejtette ámulatba a szórakozni vágyókat.

 

 A Redoute-tól vezető út

A Pesti Vigadó a századfordulón az élénk társasági és kulturális élet egyik központja volt. Történetéről annyit megemlítünk, hogy a 19. század első harmadában épült meg Redoute néven a mai Vigadó elődje, az akkori építészet egyik remekműveként, klasszicista stílusban. Főként bálteremként működött, és koncerteknek is otthont adott, az akkori magas kultúrát képviselte. Nem kisebb nevek koncerteztek itt, mint Erkel Ferenc vagy Liszt Ferenc. Az épületet sajnos 1849-ben az osztrák várvédők ágyútüzének áldozatául esett, romokban hevert. Az újjáépítésre Feszl Frigyest kapott megbízást, az új palotát – a Pesti Vigadót – 1865-ben nyitották meg. A megnyitást követő évtizedekben és a századfordulón is élénk báli- és koncertélet folyt falai között.

vigado1.jpg

Forrás: wikipedia

 

Bálok forgataga

A rendezők már akkor is versengtek a közönség kegyeiért, és extrém ötleteket találtak ki a publikum csalogatására.  Ünnepi és jótékonysági bálok egész sora hívogatta a vastag pénztárcájú vendégsereget. Az egyik legemlékezetesebb műfaj a korcsolyabál volt. A jelmezbálok közül a Jókai regényalakjait megjelenítő farsang volt a legpikánsabb. A legköltségesebb bált a Nemzeti Evezős-Vitorlázó Egylet szervezte 1870-ben, drága táncrenddel, teátrális díszletekkel: a katonazenekart matrózruhába öltöztették, és egy aranyhalas medence is dekorációként szolgált.  A bálok közül a legemlékezetesebbek között volt a híres Széchenyi-bál, amely Széchényi István emléke előtt tisztelgett. 1867-ben pedig maga Ferenc József is megjelent azon az ünnepségen, amelyet a királykoronázás tiszteletére szerveztek. Nem volt tehát hiány prominens személyiségekből a fényűző eseményeken.

Itt született Budapest

Valóban így történt, ugyanis 1873-ban a Pesti Vigadó falai között mondták ki Buda, Pest és Óbuda egyesítését és Budapest létrejöttét. Az új főváros főpolgármesterének Ráth Károlyt választották, a Budapesti Király Ítélőtábla alelnökét, kinevezték a további tisztségviselőket, és emellett megalakult az első képviselőtestület is. Az ünnepi alkalom tiszteletére előadták Liszt Ferenc Krisztus oratóriumát, így tisztelegtek a megalakuló metropolisz előtt.

Koncertek összhangja

Az említett bálok mellett a hangversenyélet is felélénkült, Liszt Ferenc adott emlékezetes koncertet, és maga vezényelte saját művét, a Szent Erzsébet oratóriumot. Az előadáshoz 500 fős kórust szervezett, amelyben pesti és vidéki énekkarok egyaránt helyet kaptak, a gigantikus létszámot így sikerült összegyűjteni. 1873-ban a Szózat és a Himnusz zenekari változatának ősbemutatóját szintén ő maga vezényelte. Előadóként megfordult még a Vigadóban maga Wagner, az ifjabb Johann Strauss, Dvořak, Debussy, Bartók Béla és még hosszan lehetne sorolni az illusztris névsort.

Tudomány és technika

A bálok és koncertek mellett rendhagyó előadásokra is sor került. 1898-ban a norvég Fridtof Nansen előadást tartott északi-sarki felfedező útjáról. 1909-ben pedig kiállították az a repülőgépet, amely először repülte át a La Manche csatornát. Az átrepülés az év júliusában történt, a kiállításra pedig már októberben sor került; mindez sejteti, hogy milyen jelentős és előkelő helyet foglalt el a magyar főváros és ez a kulturális intézmény Európa térképén.

A Pesti Vigadó máig megőrizte presztízsét a hazai kulturális életben, amit ez a prosperáló korszak alapozott meg. Legközelebb, ha a Vigadóban jár, gondoljon egy percig az uralkodókra és az estélyi ruhás finom közönségre, akiknek szelleme a mai napig belengi az épület atmoszféráját.

 

A cikk elkészítéséhez az Arcanum Digitális Tudománytár anyagait használtuk

A bejegyzés trackback címe:

https://bpromantikaja.blog.hu/api/trackback/id/tr2914029480

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása