A XX. század első felének ünnepelt dívája anyagi szempontok szerint, többször házasodott, végül mégis az utolsó férje gyilkolta meg.
Bajor Gizi és férje, Dr. Germán Tibor
A két háború között nem volt ünnepeltebb színésznője a budapesti színházaknak Bajor Gizinél. S bár elég sok fekete-fehér filmben is láthatta a közönség, igazán nagyot színpadon alkotott: ugyanolyan árnyaltan ábrázolta a tragikus alakokat, mint ahogyan nevetést csiholt az emberek ajkaira komikaként. Színészi pályája szinte töretlenül ívelt egészen tinédzser korától, és minden elképzelését sikerült megvalósítania, ugyanakkor a magánéletben már nem volt ilyen egyöntetűen szerencsés. Halálát is hőn szeretett harmadik férjének köszönhette, egy tragikus szerelem pecsételődött meg a közös öngyilkossággal vagy gyilkossággal.
A kis Bajor Gizi a budapesti belváros szívében nőtt fel színészek, rendezők, írók, költők és kultúrharcosok között. Édesapja vezette ugyanis a XX. századelő egyik kávéházát, a Báthoryt, ahol a kislány nyugodtan bámészkodhatott a kártyázó értelmiség mellett. A Múzeum körúton ráadásul egy házban lakott későbbi barátjával és kedvenc rendezőjével, Csathó Kálmánnal, akit már pár éves leánykaként is elbűvölt. Így aztán nem csoda, hogy amikor édesapja anyagilag tönkrement, Bajor Gizi tizenévesen a színművészetire jelentkezett az angolkisasszonyok iskolájának befejezése helyett, hogy jól fizetett színésznő válhasson belőle. Gizi nem volt az a tipikus nőideál, fiús alkatával és egyszerű vonásaival jóval inkább emlékeztetett az aranykori Hollywood nádszálvékony, fekete szájú, sötét szemű üdvöskéire, mint a gömbölyded monarchiás magyar szépségideálokra. Csathó közbenjárása nyomán azonban mégis felfigyelt rá a Nemzeti Színház akkori igazgatója, aki rögtön le is szerződtette az ifjú végzős színésznőt. Akkoriban Gizi családjában egyre nagyobb gondot jelentett a pénztelenség, így ő megfogadta, hogy soha nem adja kezét és szerelmét nincstelennek. A rossz nyelvek szerint ez az anyagiasság vezérelte fiatalabb korában, amikor két férjet is elfogyasztott, illetve összeszűrte a levelet az ifjabb Hortyval és Zilahy Lajossal is, aki a Halálos tavasz című filmet írta.
De kezdjük az elején! Bajor Gizi ifjú színésznőként alig huszonévesen ismerkedett meg első férjével, a jómódú Dr. Vajda Ödönnel. Az ifjú szerelmesek románcát azonban az I. Világháború megszakította, mert a jogásztehetségnek be kellett vonulnia a frontra. 1920-ban kötöttek végül házasságot, amit 7 év után Gizi bontott fel, miután a Vajda által felvett ügyvédi kölcsön felemésztette csekélyke keresetét, és megmaradt vagyonát. Ezután a színésznő egy bankárral házasodott össze, meg is vásároltak a Stefánia úton egy gyönyörű palotát maguknak, de a világválság közbeszólt. A bankár tönkremenetele után Bajor Gizi neki is kiadta az útját. Végül 1930-ban ismerkedett meg későbbi férjével, a fül-orr gégész Dr. Germán Tiborral. Ez a szerelem végül valóban igaznak bizonyult, amit már nem árnyékolt be az anyagiasság. Bár tény, hogy ebben az időben a színésznő is igen ünnepelt díva volt, aki jól keresett filmjeivel és darabjaival. Nem riadt vissza attól sem, hogy elhagyja a Nemzeti Színházat egy-egy csillagászati gázsi ígéretében, ebből a 30-as években több „Bajor-ügy” is kerekedett.
A házasoknak nem született gyermeke, így Bajor Gizi a színházra, a rokonokra, barátokra és az állatokra pazarolta minden szeretetét. Barátnője, Gobbi Hilda szerint azért volt sikeres a színésznő harmadik házassága, mert Germán doktor igen nagy szabadságot biztosított neki. Felhőtlen viszonyukat csak a II. Világháború árnyékolta be, mert a kiváló orvos sajnos zsidó származású volt, így őt is elérte a nyilas karhatalom. Hiába volt Bajor Gizi a város és az ország egyik leghíresebb színésznője, a nácikat csak fondorlattal tudták kijátszani: otthonuk padlásán bujkált az orvos sok más zsidó társával együtt, míg Gizi lent a földszinten kábította a munkaszolgálatosokat kereső rendőröket. A háború után a házaspár többször is külföldi útlevélért folyamodott a kommunista vezetéshez, mivel Germán Tibor testvérei Angliába disszidáltak, és szerették volna őket meglátogatni. De sajnos Rákosiék nem engedélyezték a kiutazást, a színésznőnek itthon kellett maradnia. A doktor még egy illegális útlevél-bizniszt is megpróbált tető alá hozni, ami azonban kiderült, és a színésznő férjével együtt az AVH látókörébe került. Pont emiatt sokan úgy gondolják, hogy azon a végzetes napon nem is saját kezükkel vetettek véget az életüknek, hanem titokban így tette el láb alól őket a titkosrendőrség.
1951. február 12-én tragikus dolog történt, Bajor Gizit holtan, a férjét pedig haldokolva találták budai otthonukban. A korabeli sajtó egy valódi szerelmi tragédiát kanyarított a történések mögé. Állítólag Dr. Germán Tibor már évek óta kezelte felesége fülproblémáit, és a műtétek után kivett szöveteket szétküldte a nagyvilágba különböző professzoroknak, elemzésre. 1950 végén Svájcból érkezett egy szakvélemény, miszerint Bajor Gizinél nem kizárható a rosszindulatú daganat. A férj ennek tudatában szerette volna megóvni feleségét a szörnyű haláltól, és közös öngyilkosságot javasolt neki. Bár a színésznő kinevette a férfit, az mégis körmönfont tervet eszelt ki, és végül halálbiztos adag morfiuminjekciót adott be a feleségének és önmagának is. Ezt a verziót támogatta a korabeli orvosszakértő boncolási jegyzőkönyve is, miszerint a férj demenciában szenvedett, és ez okozhatta a furcsa téveszméit, míg Bajor Gizinek tulajdonképpen semmi baja sem volt. Ezt a tragikus történetet mesélte el búcsúztatóbeszédében az örök színészbarát, Gobbi Hilda is a temetésen, így az akkori emberekben fel sem merült a kommunista vezetés esetleges felelőssége.
