Ahonnan a világmegváltó tervek indulnak
2017. március 13. írta: Lynxa

Ahonnan a világmegváltó tervek indulnak

Ha a forradalom és a kávéház szót egy mondatban említjük, akkor mindenkinek azonnal a Pilvax és a márciusi ifjak jutnak eszébe. Pedig a kávéházak nem ebben az egy esetben szolgáltak a nagy változások melegágyaként.

 

Amikor a jemeni, szufi szerzetesek a XV-ik században feltalálták a kávéfőzés mesterségét, biztosan nem sejtették, hogy egy szellemet engedtek ki a palackból. A kávéházak a 18-ik századtól egészen a XX-ik század közepéig a forradalmi eszmék inkubátoraiként és a művészetek fellegváraiként szolgáltak. De vajon mi tette alkalmassá őket erre és miért veszítették el lassan a jelentőségüket?

pilvax.jpg

A Pilvax Kávéház

Forrás: wikimedia

 

            A kávéházak terjedése a XVII-században indult, amikor először Törökországban, majd nem sokkal később Olaszországban is megnyíltak az első ilyen intézmények. Bár semmilyen írásos szabályzat nem kényszerítette őket erre a kávézók szinte egytől – egyig a pénzügyi és a protokolláris lazaság elvei szerint működtek. Még a legelengánsabb kávéházak is vallották, hogy mindenkit szívesen látnak, akinek van elég pénze – sőt nem egyszer elég hitele – egy feketére. Mivel a nagy gondolkodók, művészek és diákok általában nem tartoztak a kor pénzügyi elitjéhez, így hamar otthonra találtak a világos, fűtött és barátságos kávéházakban. Az általuk képviselt haladó eszmék pedig bevonzották azokat a rétegeket is, akik a drágább helyeket is megengedhették maguknak. Így fordulhatott elő, hogy egy légtérben vagy éppen egy asztalnál ülhettek a gazdag nyomda vagy gyártulajdonosok a lánglelkű költőkkel és diákokkal vagy a legegyszerűbb piaci kofákkal. Az üzleti modell pedig működött. A kávéházak gombamód szaporodtak és a nagyobb városokban számuk a több százat is elérte.

Egy idő után persze megindult a versengés, és az élelmes tulajdonosok észrevették, hogy vendégeik mennyire értékelik az olvasókeretben kiakasztott legfrissebb újságokat. A kávézók így egymással versengve igyekeztek a legtöbb nyomtatott lappal a betérők kedvében járni, ami odáig vezetett, hogy a pesti New York kávéház például 400 újsággal várta a vendégeket, melyek nagy részét sehol máshol nem lehetett beszerezni az országban. Márpedig az eszmecserék, viták elindításához semmi sem adhat jobb muníciót, mint a napi – gyakran politikai – hírek. Így tehát a demokratikus légkör és a politikai történésekben való abszolút jártasság valóban előmozdította a forradalmi eszmék születését és futótűzként való terjedését.

            Bár a francia forradalom esetében nem beszélhetünk egyértelműen egyetlen kávéházról, ám az bizonyos, hogy Párizs az 1700-as évek végén a kávéházi kultúra fellegvára volt. A forradalom későbbi vezetői maguk is szívesen látogatták ezeket a helyeket és vitatkoztak a legkülönfélébb dolgokról. Beszédes tény, hogy a forradalom után a kávéházakban folyamatosan járőröztek a rendőrök, hogy működésüket ellehetetlenítsék. Nem volt ez másként Olaszországban sem, ahol az Itália egyesítését szorgalmazó risorgimento mozgalom is ezen intézményekben találta meg tagjait és a fórumot, ahol megvitathatták elveiket.

            De térjünk át Magyarországra. Hazánkba a török megszálás hozta el a kávéházak kultúráját és az 1700 évek derekára már itthon is meghatározó politikai és művészeti csomópontokká váltak ezek az intézmények. Bár a forradalommal kapcsolatban a legnagyobb nevet a Pilvax kapta, már a Martinovics-féle összeesküvés is egy ilyen épületből indult, a Három Oszlopból. Szintén fontos megemlíteni a Centrál kávéházat is, ahol a Nyugat című folyóirat elődjét, a Hetet szerkesztették és ahol törzsvendég volt Szabó Lőrinc és Karinthy is. A kávéházi élet Magyarországon a XX-ik század elején érte el csúcspontját, amikor több, mint 500 ilyen jellegű vendéglátóhely üzemelt. Ezek közül – a fontos és szigorú kritériumok miatt – csupán hat-hét olyan akadt, mely méltán viselte az irodalmi kávéház meghatározást. Ezek közül az egyik a Pilvax lehetett, bár a kávézó eredeti épületét 1911-ben lebontották. Érdekesség, hogy a köznyelvben Pilvaxként emlegetett kávézó számtalan néven üzemelt és 1838-as megalapításakor még Renaissance-nak hívták. Később Fiilinger Kávéház, Forradalmi Csarnok, Café Herrengasse és Schőja Kávéház is állt a cégéren, és csupán a 19-ik század 40-es éveiben volt a tulajdonosa Pilvax Károly.

            A XX-ik század későbbi éveiben a hazai kávéházi kultúra hanyatlásnak indult, melynek egyik fontos oka az üzleti modell megváltozása volt. Eltűnt az a befogadó légkör, ami korábban jellemezte ezeket a helyeket, és már a társadalom nem minden csoportját látták szívesen a falak között. Nemrégiben azonban újra felcsillant a remény!

            Egy Amerikában készült kutatás ugyanis arra a következtetésre jutott, hogy a 25 év alatti korosztály egyre inkább hátat fordít a megaplázáknak, és listájukon az éttermek mellett a kávézók szerepelnek az első helyeken, ha a barátaikkal szeretnének találkozni. Talán hamarosan hozzánk is begyűrűzik ez a trend és az ország újra egy csodálatos színfolttal gazdagodhat, ha útjára indul a kávéházak reneszánsza.   

 

A bejegyzés trackback címe:

https://bpromantikaja.blog.hu/api/trackback/id/tr5712303303

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Altaïr 2017.03.16. 05:36:21

A naplopóknak van idejük hülyeségekre, míg az értelmesebbje dolgozni van.

2017.03.16. 05:36:23

"Egy Amerikában készült kutatás ugyanis arra a következtetésre jutott, hogy a 25 év alatti korosztály egyre inkább hátat fordít a megaplázáknak, és listájukon az éttermek mellett a kávézók szerepelnek az első helyeken, ha a barátaikkal szeretnének találkozni."

Ja, a plázák, mallok válságban vannak, a kávézók átveszik a helyüket, csak azok nem irodalmi központok meg érdekes színfoltok, hanem Starbucks és ahhoz hasonló láncok, ahol cybernomád hipszterek ülnek magányosan a laptopjuk (jobbára MacBook) előtt és semmi akció nincs, csajozni nem lehet.

Azt is érdemes lett volna megemlíteni, hogy a nagyvárosi kávéházak azért voltak tele a 19. században meg a 20. század elején, mert a lakáskörülmények borzalmasak voltak, fűtés alig, világítás olajlámpával, nem volt konyhája sok lakásnak, a hírlapíró, költő "értelmiség" meg hónapos szobát vagy ágyat bérelt, mert erre futotta. Se TV, se rádió, szórakozás otthon nem volt. Ezért gyűltek össze a kávéházakban, mert ott volt ingyen meleg, világítás, ingyen olvashatták a lapokat, egy kávé mellett elüldögéltek egy egész napot.
Ma pont ugyanezért vannak tele a világ nagyvárosaiban a Starbucksok. Ingyen wifi, konnektor, ahol töltheted a telefonod, laptopodat, a lakás, szoba, amit bérel a mai New York-i, Los Angeles-I fiatal, az társasági életre alkalmatlan, kicsi, de rohadt drága.

rkazinczy 2017.03.16. 05:36:25

Nahat, vegre egy olvashato, eredeti poszt. Jo volt, elveztem olvasni.

Túlélő ... 2017.03.16. 05:36:27

Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényében van egy rész, melyben Cecey Éva és Bornemissza Gergő kiszöknek a várból és átlopakodnak a törökök táborán. Ebben a részben esik szó arról, hogy a törökök "fekete bab levét isszák", kanalazzák a fekete levest. Kitűnik belőle: 1552 -ben a magyarok még nem ismerték a kávét az oszmánok viszont igen és erre az időszakra már átvették az araboktól. Persze nyilván kérdés: mennyire tekinthető hiteles forrásnak Gárdonyi: A válasz: annak vehető, mert részint történészi alapossággal készítette művét, részint más forrrások is megerősítik: hazánkban csak a 17-18. századra terjedt el a kávézás szokása.

BP Romantikája 2017.03.16. 05:39:48

@karandash: Szia! Tervezek egy hasonló témájú posztot is. Nem akartam minden témát lelőni egy cikkben, de nagyon érdekes, amit felvetettél, hogy miért is éltek kávéházakban a XIX. században....