Itt nyaraltak a békebeli Budapest előkelőségei!
2017. július 06. írta: Lynxa

Itt nyaraltak a békebeli Budapest előkelőségei!

A budapesti arisztokrácia és a nagypolgárok nyáron becsukták palotáik ablakát, bezárták a lakásokat, és családostól, cselédestül elutaztak a Monarchia leghíresebb üdülőhelyeire. A XIX. század második felében és a századfordulón nem is tartották igazán előkelőnek azt a személyt, akinek nem volt villája Abbáziában, avagy nem töltött egy-két hetet évente Karlsbad, illetve Bad Ischle gyógyfürdőiben. Íme néhány romantikus úti cél a békeidőkből!

 

Andrássy úti hangulat Abbázia partján

Opatija, azaz egykori német nevén Abbázia ma is őrzi a Monarchia romantikus báját, nem hiába számított XIX. században az előkelőségek kedvenc nyaralóhelyének. Népszerűsége egészen a kiegyezésig nyúlik vissza, amikor Magyarországhoz csatolták ezt a területet.

abbazia2.jpg

Fürdőzés Abbáziában

Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára

 

A kellemes klímájáról ismert fürdőhely – a monarchia legforgalmasabb kikötője mellett – gyorsan kedveltté vált a bécsiek és budapestiek körében egyaránt. Nem is számított valódi arisztokratának az, akinek nem volt villája a környéken, és a nyarakat nem Abbáziában töltötte. A XIX. század második felében épült a több, mint 10 km hosszú tengerparti sétakorzó, amelyet Ferenc József is igen kedvelt, ezért is nevezték el a sétányt róla. Ha végigkorzózunk a parton, akkor még 2017-ben is belefuthatunk egy-egy kosztümös békebeli párba, akik az 1884-ben épült Hotel Quarnero-t, mai nevén Kvarner Hotelt népszerűsítik.

abbazia1.jpg

Elegánsan az abbáziai sétányon

Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára

 

Állítólag a császár is szívesen időzött a gyönyörű szállodában, amelynek teraszáról lélegzetállító panoráma nyílik a tengerre. A századfordulón az abbáziai kávéházakba gyakorlatilag kiköltözött a magyar országgyűlés: a képviselők friss fiumei újság mellett pihenhettek, de sok gyógyulni és pihenni vágyó nagypolgár is szívesen időzött az árnyékos teraszokon.

A Monarchia szétesése után, 1918-ban Olaszországhoz került a terület, majd a második világháborúban rövid ideig a szinte senki által el nem ismert bábállam, a Független Horvát Állam része lett. Később a két háború között a fénykorát élő Abbázia békebeli, monarchikus hangulatával szinte mágnesként vonzotta a kor magyar művészeit is. Szabó Lőrinc, Karinthy Frigyes, Tamási Áron, Kosztolányi Dezső, Molnár Ferenc, Ady és Móricz is megfordult a tengerparti üdülőben, hogy csak a legnagyobbakat említsük. A magyar irodalmi elit tagjai közül talán Márai Sándor életében játszott a legnagyobb szerepet Abbázia, aki gyönyörű sorokat szentelt kedvenc üdülőhelyének a „Voloscában” című elbeszélésében.

 

Ismerd meg a kultúra fürdőhelyét, Karslbadot

Aki nyáron Abbázia hűs fái alatt pihent, az télen minden bizonnyal egy-két hetet Karlsbadban töltött, hogy kúrálja magát. A Monarchia egyik leghíresebb és legnagyobb fürdőjében minden olyan előkelőségnek illett megjelenni, aki adott az udvari ás városi szokásokra. Karlsbad, mai nevén Karlovy Vary a Teplá folyó és az Ohre találkozásánál épült, erdős hegyektől övezve, 380 méter magasságban.

karlsbad1.jpg

Karlsbad

Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára

 

Az építészeti stílusát – más fürdővárosoktól eltérően – a romantika és a szecesszió jellemzi, a városka meghatározó építményei a kolonádok – fedett sétányok, oszlopsorok – amelyek főként fából és öntöttvasból épültek. A Karlsbad egyik leghíresebb magyar vendége Arany János volt, aki itt kúráltatta magát epebajából, és a sikeres gyógykezelés miatt visszatérő életkedve visszahozta poétai ihletét is. A város arisztokratikus légköre ma is olyan eredeti, hogy könnyen magunk elé képzeljük, amint dédanyáink napernyős sétákat tettek a pompás kertek és kolonádok között.

karlsbad2.jpg

Karlsbad

Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára

 

Egykori fényéből sokat megőrzött Csehország gyöngyszeme manapság, számos koncertsorozatot, kiállítást rendeznek itt, az év legjelentősebb eseménye a Karlovy Vary filmfesztivál, amikor tekintélyes vendégekkel és hírességekkel telik meg a város.

 

Kötelező vizit Bad Ischle-ben, a császár nyári rezidenciáján

Nem szabad szó nélkül hagyni a XIX. század leghíresebb monarchiabeli fürdőhelyét Bad Ischle-t sem, amelyet Ferenc József uralkodása alatt megtett nyári rezidenciájává. Mindazok a magyar főurak, akik a kiegyezés után szerettek volna jóban lenni az udvarral, nem tehették meg, hogy ne tegyék minden évben tiszteletüket Bad Ischle-ben.

bad_ischl.jpg

Bad Ischl

Forrás: Bigstock photo (módosítva a szerkesztő által)

 

A Salzburg melletti bájos fürdőváros parkjaival, pavilonjaival, villáival ma is őrzi a Monarchia boldog békeidejének hangulatát. Ferencz József itt jegyezte el Erzsébet királynét, azaz Sissit, és itt töltötték nászútjukat is, de állítólag a császár legtöbb születésnapi bulijára is itt került sor. A városka fő látnivalója manapság is a császárvilla, amely egy neoklasszicista ékszerdoboz, ahol szívesen időzött az uralkodócsalád. A császári légkört az arisztokrácián kívül a művészek is értékelték: Johann Strauss,  Brahms, Lehár Ferenc takaros villáikban szerezték remekműveiket. A háború után a budapestiek és a magyarok jórészt elfelejtették Bad Ischle-t, de a mai kor emberének mindenképpen érdemes ide ellátogatnia, ha egy kis monarchiabeli romantikára vágyik.

A bejegyzés trackback címe:

https://bpromantikaja.blog.hu/api/trackback/id/tr4512644817

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.