A magyar „Eiffel-torony” avagy a Nyugati pályaudvar története
2017. augusztus 01. írta: Lynxa

A magyar „Eiffel-torony” avagy a Nyugati pályaudvar története

A Nyugati Budapest ikonikus épülete, de vajon mi köze van Párizshoz, és hogyan került Pest széléről a város közepére?

 

Talán nincsen Magyarországon még egy olyan pályaudvar, melyet annyiszor akartak felszámolni vagy éppen lerombolni, mint a Nyugatit. Ez az állomás egyszer volt hivatott az ország csillogását és gazdasági erejét szimbolizálni, és kiszolgálni a köré települt iparépületek igényeit.

nyugati1.jpg

Átadás előtt a Budapesti pályaudvar

Fortepan / Budapest Főváros Levéltára

 

Amikor felépült maga volt a luxus, és a világ öt legnagyobbja között szerepelt, miközben a köré épült miniváros a legmélyebb fertő fellegváraként híresült el. A rossz hírű Westend-ház, az örömlányok és a zsebesek mindannyian mintha csak rontani akarták volna a lenyűgöző épület makulátlan csillogását. Nem véletlen, hogy az indítócsarnokba csak úriemberek léphettek be, akik az Osztrák-Magyar Államvasutak (neve ellenére egy magánvállalkozás) által üzemeltetett bérkocsikkal érkeztek a vonatokhoz. A 8 millió forintból épült állomáscsarnokot Gustave Eiffel tervezőirodájának egyik legtehetségesebb építésze, August De Serres vetette papírra, és a nagyszabású megnyitón maga vezette körbe az egybegyűlt főrangúakat. Bár az 1874-ben indult építkezés idején még nem készült el az Eiffel-torony, az iroda már akkor is nagy névnek számított, és a Nyugati épületének vas szerkezete emlékeztet is Párizs jelképére. Az átadásakor, 1877-ben még Budapesti pályaudvarnak nevezett épület nem volt előzmény nélküli, hiszen szinte pontosan ezen a helyen állt a főváros- és egyben az ország első vasútállomása, az Pesti indóház, melyből az első vonatok indultak Vác irányába. Apropó útirány!

Közkeletű az a nézet, hogy a Nyugati nem az elhelyezkedése és nem is az innen induló vonatok útiránya miatt kapta a nevét, ám ez csak részben igaz. Bár a pályaudvart 1891-ben a Magyar Államvasutak egyik elődje, a Magyar Nyugati Vasút miatt nevezték el így, maga a társaság viszont az általa épített és kiszolgált vonalak iránya következtében kapta a nevét. A Nyugati ugyanis elsősorban Sopron, Győr és Bécs felé, vagyis nyugati irányba terjeszkedett (A Magyar Keleti Vasúttársaság Erdély felé, míg a Déli a Balkán felé irányuló vonalakban volt érdekelt). Így tehát áttételesen mégis az innen induló sínpárok iránya miatt ismerjük ma Nyugatiként a pályaudvart.

Jogosan merül fel persze a kérdés, hogy miért nem lehetett az indóház kibővítésével megoldani a növekedő vasúti kapacitás iránti igényt? Amikor felmerült a hazai vasúthálózat kiépítésének ötlete, és ezzel párhuzamosan az indóház iránti igény, az építmény számára vásárolt telkek egy alig 300 ezres lélekszámú város határán terültek el. Ám 1873-ban három város (Pest, Buda, Óbuda) egyesítésével létrejött Budapest, és fejlődése során az indóház szinte pontosan a város közepére került. Az új főváros rohamos léptekkel haladt a világvárosi cím felé. Egymást érték a nagyszabású építkezések, és szükség volt egy olyan úthálózat kialakítására, mely lehetővé tette a megnövekedett forgalom kiszolgálását. A Sugár- vagy később Andrássy út mellett épülni kezdett a körút is, melynek nyomvonala keresztezte az indóház területét. Mivel így az épületnek biztosan máshová kellett költöznie, így egy nagyobb és az ország nagyságát jobban reprezentáló pályaudvar felépítése mellett döntöttek. Hogy biztosítani lehessen a vonatközlekedés zökkenő mentes üzemelését, az új csarnokot az indóház felett, kevéssel északra tolva építették fel és csak elkészülte után bontották le a korábbi pályaudvart (a déli részen hozzá csatolt irodaépület a körút túloldalára került és egészen 1970-ig állt).

A hatalmas komplexum méretei könnyedén lehetővé tették ezt az építési módot, hiszen az elkészült Budapesti pályaudvar 25 méter magas, 42 méter széles és 146 méter hosszú volt. Ez utóbbi következtében a leghosszabb szerelvényekre is fedél alatt lehetett várakozni és felszállni. A pályaudvaron belül szinte minden megtalálható volt. Külön helyiség várta a jegyet váltókat, a poggyászfeladókat, sőt külön váróterem és vendégszobák is helyet kaptak az impozáns épületben. Az állomás főnökség, és a rendőrség irodája közelében pedig külön várót építettek Ferenc József és a királyi család számára, minden létező kényelmi felszereléssel és pompával, az akkoriban szinte felfoghatatlan 50 ezer forintos kialakítási áron.

De nem csak az állomáson belül jött létre egy miniváros, hanem a közvetlen környezetében is. Egymás után épültek a bérpaloták, ipari létesítmények és boltok, sőt a lóvasutakat nyugdíjazó villamos első megállója is a Nyugati előtt létesült.

nyugati2.jpg

Az első villamos a Nyugati előtt

Fortepan / Budapest Főváros Levéltára

Bár cikkünkbe csak ennyi fért bele, még nem kell befejezni az olvasást. További érdekességek Pestről olvashatóak például az Utazás Európába blogon, a Hiányos a tudásos Budapestről? című cikkben, vagyis itt.

A bejegyzés trackback címe:

https://bpromantikaja.blog.hu/api/trackback/id/tr5412661497

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Janossz 2017.08.02. 07:50:31

A hetvenes években az addigi gondos karbantartás :-) következtében károsodások jelentkeztek a kecses acél tetőszerkezetben.
Nagy tudású statikus mérnökök készültek a felújításra, csak hát mindig az jött ki nekik, hogy ennek a kócerájnak nem is szabadna állnia...Majd száz év alatt elgyávultak a szabványok, nőttek a biztonsági tényezők.
Aztán még mielőtt nekiálltak volna tudományosan megerősíteni a szerkezetet pár száz tonna vassal, valami járműjavítóból szalajtott lakatosbrigád szépen helyretette a hibákat. Így áll azóta is. És még sokáig.

Serrin 2017.08.02. 17:43:43

Még a mai állapotában is nagyon szép épület és külön örülök, hogy nem tolták ki a vonatközlekedést belőle. Csak egy újabb bálna lenne.