Minden, amit nem tudtál Budapest parkjairól!
2017. október 18. írta: BP Romantikája

Minden, amit nem tudtál Budapest parkjairól!

A világ első közparkja, Bellini Norma operájának bemutató helyszíne, Jurta Színház – és megannyi érdekes sztori, amit nem tudtál Budapest közparkjairól!

fortepan_2787-2_1.jpg

Normafa - Forrás: Fortepan

Ilyenkor ősszel, a kellemes, lágy napsütésben nincs jobb, mint kimenni a szabadba, egy parkba. A Városliget, a Normafa, a Népliget vagy a Margit-sziget a fővárosban is vonzó, nem hiába: itt nemcsak természetközelbe kerül a városlakó, de elmélázhat Budapest parkjainak egykori fénykorán vagy megújulásán is. Egy biztos, a turisták és a fővárosiak egyaránt szívesen időznek a parkokban, hiszen sokkal otthonosabbak, mint a kőrengeteg, másrészt a zöld megújulás jegyében trendi is parkba menni: egyre többen piknikeznek, futnak, sétálnak, sportolnak a közparkokban. Nézzük hát, hogy miből válogathatunk, nekünk ezek a kedvenceink!

Budapest mindig is zöld városnak számított, de azt sokan nem tudják, hogy itt létesült a világ első közparkja, amelyet bárki használhatott. Az 1800-as évek elején ugyanis a Városliget helyén az egykori mocsaras területet lecsapolták, és elkezdték csodás parkká alakítani. Az 1880-as évek közepére a Városliget nagyvárosi parkká vált, kivilágított sétautakkal és szökőkutakkal. Az 1910-es évekig tartott a terület igazi fénykora, hiszen a fejlődő Budapest polgári lakosságának ez a park lett a kedvence, volt itt vurstli, koripálya, vendéglő elegendő, mind-mind a szórakoztatást szolgálva. Később a park a háborúk között és a szocialista érában is fontos szerepet töltött be, így végig megőrizte pezsgő jellegét, manapság pedig éppen újjászületésén dolgoznak.

fortepan_27644.jpg

Városliget - Forrás: Fortepan, Schoch Frigyes

Ez a népszerűség viszont korántsem tett jót mindennek, különösen nem a nagy versenytársként létrehozott Népligetnek, amelyet a városvezetés a polgárok egyaránt elhanyagoltak. Pedig a mostohatestvérnek számító Népligetet is nagy reményekkel hozták létre az 1800-as évek közepén, hogy megszüntessék a futóhomokot az itt lévő bányák helyén és létrehozzanak egy új, nagy víztornyot a kolerajárványt követően. A XIX. század végére létre is jött a dimbes-dombos hangulatos közpark, rengeteg akáccal, több mint 500 féle növénnyel és fával, víztoronnyal és a LIgeti Nagyvendéglővel, amely akkor a legnagyobbnak számított 400 fős kapacitásával. A XX. század elején még autóversenyt is tartottak a Népligetben, ami hamar népszerűvé vált a környező lakosság körében: büfék, vidámpark és játszóterek szórakoztatták az ide érkezőket. A XX-század második felében megépült a Planetárium és a Jurta Színház, ez utóbbit ma Liget Klubként ismerjük. De sajnos a Népliget soha nem érte el a Városliget népszerűségét, így nem csoda, hogy a terület az elmúlt 20 évben csak pusztult. S bár fénykorában területe meghaladta az egymillió négyzetmétert, manapság gondozatlan sétányok, gazos fák és lepusztult épületek fogadják az ide látogatókat. A park hasznosítását a Ferencvárosi Torna Club kapcsán tervezik, egy egész „várost” készülnek ide felhúzni úgy, hogy mindeközben megőrzik az itt élő természeti értékeket.

fortepan_82454.jpg

Víztorony a Népligetben - Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.130

Ha szeretnénk megcsodálni Budapest gyönyörű látképét, akkor nem is találhatnánk jobb helyet ehhez a Normafánál, amely nemcsak a főváros legmagasabb pontja, de egyben az egyik legnépszerűbb kirándulóhelye is. Nevéhez különleges legenda kötődik. Állítólag a lejtő tetején állt egy vén bükkfa, amely egy monda szerint Mátyás király születésekor sarjadt. Több ízben villámcsapás érte, ezért Viharbükknek nevezték el, 1840-ben itt énekelte Bellini: Norma című operájának nagyáriáját Schódelné Klein Rozália, európai hírű énekesnőnk, így ettől kezdve a fát Normafának hívták. Bár a korhadt faóriás manapság már a Margitszigeten pihen az artéziforrás medencéjében, a helyén egy 1962-ben ültetett új bükkfa áll. A gyönyörű erdős környezet mellett nem szabad megfeledkezni a téli sípályáról sem, hiszen ezt már a múlt század elején, az aranykorban is szívesen használták száguldozásra, amikor leesett a hó. Ha valaki nem szeret hegyet mászni, de zöldbe vágyik, az választhatja a Margit-szigetet is. Korábban már írtunk a Margit-sziget történelméről és arról, hogy milyen fontos szerepet töltött be a fejlődő polgári Budapest politikai és művészeti életében, és vált kedvenc tartózkodási hellyé.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://bpromantikaja.blog.hu/api/trackback/id/tr5112943207

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.