Asztalteríték a polgári kredencekből!
2017. november 03. írta: BP Romantikája

Asztalteríték a polgári kredencekből!

Schwarzenegger kedvenc herendi nyuszijai, a híres zsolnay csempék avagy a Vatikánban használt hollóházi étkészlet nem létezne, ha nincs az aranykor budapesti polgársága, akik igényeikkel felvirágoztatták a magyar porcelánipart. Ismerd meg a legendás magyar porcelánok történetét!

 fortepan_29802.jpg

A porcelánok mindenhol a fogadószobában pihentek egy vitrinben - forrás: Fortepan Cholnoky Tamás

Az aranykor nemcsak Budapest fejlődését hozta magával, hanem a polgárosodás, a jólét terjedésével az egész ország jól járt. Az 1800-as években született meg például a magyar porcelánkészítés is, ebben az időben jöttek létre a Herendi, Zsolnay és Hollóházi manufaktúrák. Az arisztokrácia már régóta kedvelte és gyűjtötte a különböző porcelánokat, elképzelhetetlen volt festett porcelán-étkészlet nélkül az életük, ugyanakkor a külföldi termékek rendkívül drágák voltak. A polgárok és hivatalnokok megjelenésével, a jólét terjedésével, a vendéglátás virágzásával a porcelánok iránti igény egyre nagyobb lett. Ez a piaci átalakulás hozta magával a porcelánipar fellendülését.

A brit királyi család kedvence

Külföldön talán az egyik legismertebb magyar porcelánmárka a Herendi, amely a brit uralkodócsalád rajongásának köszönheti jórészt ezt a hírnevet. Magát a manufaktúrát Stingl Vince alapította, aki Bécsben tanulta ki a porcelánmesterséget, az üzem valódi virágkora azonban későbbre tehető, amikor a vezetést átadja Fischer Mórnak. Ő ugyanis rendkívül nagy fontosságot tulajdonított a marketingnek, a kiállításokon való megjelenésnek kül- és belföldön egyaránt, jórészt ennek köszönhető, hogy a 48-as szabadságharc után a Herendi lett a legnépszerűbb porcelán Magyarországon. Csodás díszítései olyannyira jól sikerültek, hogy az 1851-es londoni Világkiállításon Viktória királynő egy teljes étkészletet rendelt a klasszikus lepkés-virágos mintázattal. Ezeket a motívumokat el is nevezték Viktória mintának. A Herendinél egyébként hagyomány, hogy a jeles megrendelők speciális mintáit magáról a megrendelőről nevezik el, így találkozhatunk ma is Viktória, Eszterházy, Rotschild mintákkal többek között. A brit királyi család egyébként azóta is imádja a Herendi étkészleteket, Vilmos herceg és Katalin hercegné is kapott egy teljes étkészletet ajándékba. A Herendi 1874 után hanyatlásnak indult, amikor Fischer Mór nyugdíjba vonult, és örökösei már nem tudták megőrizni a vállalat sikerét, később csődöt is jelentettek. A XX. század elején Farkasházy Jenő veszi át a vezetést, aki ismét sikert-sikerre halmoz a különböző világkiállításokon Európában és Amerikában egyaránt. A két világháború között kezdődik az edények és étkészletek mellett a kis porcelánfigurák gyártása, amelyeknek gyűjtői között ma is világsztárokat találunk, mint például Arnold Schwarzenegger, aki nyuszifigurákat gyűjt.

 A művészi csempekutató

A Zsolnay Porcelángyár pont a Herendi időszakos gyengélkedéseinek köszönheti létét. Az 1800-as évek közepén létrejött, pécsi kőedénygyár ugyanis éppen akkor kezdett el fejlődni, amikor a Herendi a XIX. század második felében Fischer távozása után meggyengült. A polgárosodó Budapest lakosainak és a fejlődő Monarchia piacának igényeit ugyanis valakinek ki kellett elégíteni. 1874-ben a gyár vezetésébe bekerültek az idős Zsolnay gyermekei: fia, Zsolnay Miklós a vezetést reformálta meg, míg a művészi munkában a két lány testvér alkotott maradandót: Teréz a magyaros népi hagyományokat elevenítette fel, míg Júlia a keleti kultúrák díszítő motívumait alkalmazta. Az igazi nemzetközi áttörést a Zsolnay kerámiacsempék hozták meg, amelyek száz év múltán is eleven színekben pompáznak legszebb épületeinken: a Parlamenten, a Mátyás templomon, a Nagyvásárcsarnokon, az Iparművészeti Múzeumon. A múlt század első felében a Zsolnay sorra rukkolt elő az újabb és újabb porcelántechnikákkal, például az eozinnal, azaz a fémes fényű máztechnikával, illetve a szebbnél-szebb művészeti porcelánalkotásokkal. Az 1948-ban államosított üzemből Pécsi Porcelángyár lett a szocialista rendszerben, amely nem használt a márka kínálatának és hírnevének, 1999-ben három részre darabolták a céget. Érdekesség, hogy a Hungaroringen megszervezett Forma-1-es versenyek kupáit máig a Zsolnay készíti, csakúgy, mint számtalan itthon megrendezésre kerülő sportverseny trófeáit.

 A magyaros ornamentika őrzője

A Hollóházi porcelán történelme jóval korábbi időkre nyúlik vissza, hiszen a bájos kis magyar faluban, Hollóházán a Károlyi Grófok már 1777-től gyártottak különböző üvegtárgyakat, poharakat, tálakat. A porcelán készítése csak később az 1800-as évek első évtizedeiben indult meg, a virágkor azonban 1860-1902 közé tehető, amikor a gyárat Istványi Ferenc bérelte. Keramikusként művészi porcelántárgyakat, étkészleteket állított elő, amelyek felvették a versenyt az európai nagy porcelánmanufaktúrák termékeivel. A XX. század két világháború közötti időszakában a gyár tulajdonosai és bérlői egymást váltogatták, és sokszor a termelés is szünetelt. Az újabb fellendülés egészen 1939-ig váratott magára, amikor az új vezető, Szakmáry Károly visszatért a magyaros ornamentika használatához. A szocialista időkben, a gyár a 70-es évektől kiemelkedő sikereket ért el, olyan művészek terveztek porcelántárgyakat a Hollóházi márkanév alatt mint Victor Vasarely vagy Szász Endre . Ez utóbbi által tervezett készletek a hollóházi porcelánok új stílusát teremtette meg, amelyek manapság népszerűek világszerte, az amerikai elnök ebédlőjében csakúgy megtalálhatóak, mint például a Vatikánban.

Bár a nagy porcelánmanufaktúrák távol Budapesttől alakultak ki, a történelemből jól látható, hogy mai hírnevüket és fennmaradásukat jórészt a fejlődő polgári felvevőpiacnak köszönhetik. Ezért fordulhat elő az, hogy több régi budapesti polgári család örökségében ott vannak ezek a csodálatos tárgyak, megőrizve a régmúlt idők eleganciáját és báját.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://bpromantikaja.blog.hu/api/trackback/id/tr5112944551

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.