Meglepő történetek a pesti utcanevek mögött
2017. november 15. írta: Lynxa

Meglepő történetek a pesti utcanevek mögött

Vajon honnan származik a Király utca, az Anker köz vagy éppen a Csepel-Csillagtelep neve? A válasz néha egészen megdöbbentő!

 

Budapest leghíresebb köztereinek, utcáinak nevét nap, mint nap használjuk, de csak ritkán gondolkodunk el rajta, hogy vajon honnan is származnak ezek az elnevezések. Persze a legtöbb utcatáblára valamilyen földrajzi vagy éppen városrendezési logika által szült név kerül, ugyanakkor gyakran egészen más az eredet, mint ahogy elsőre gondolnánk.

            Példaként említsük rögtön a Váci utat. A logika ebben az esetben nem csalja meg az embert, mert – csakúgy, mint például az Üllői út esetében – az út végcélja adta magát a nevet. De akkor honnan származik a Váci utca elnevezés? Nos valójában ennek is köze van Vác településhez, de a magyarázat egy kissé bonyolultabb, mint a fentiek esetében.

            A XVIII. század végéig Pestet városfal óvta a hívatlanul érkező idegenektől, melyen városkapuk vezettek át. Az egyik ilyen a mai Vörösmarty téren állt és rajta keresztül lehetett legkönnyebben Vácra jutni. Ma is emléktábla jelzi a Váci utcában az egykori kapu helyét. Szintén egy városkapunak köszönheti a nevét a Kecskeméti utca, mely a mai Kálvin téren biztosította az áthaladást a városfalon.

kalvin_ter_klosz_gyorgy.jpg

A Kálvin tér

Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára/ Klösz György

 

A teret abban az időben egyébként szintén Kecskeméti névvel illették. Más a helyzet azonban a Nádor utca esetében.

            Ez a terület József nádor, a magyarság és Pest jótevőjének nevét őrzi, 1847-es halála óta. Érdemes azonban megemlíteni, hogy a nádor családja már 5 évvel korábban is ihletett egy elnevezést, ugyanis ekkor, 1842-ben halt meg József szeretett lánya, akinek a tiszteletére kápolnát építtetett.

hermina_kapolna.jpg

A Hermina-kápolna

Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára

 

Az épület így – az elhunyt neve után – a Hermina-kápolna, míg a körülötte zöldellő rét a Herminamező nevet kapta, és így hívják a mai napig is Zuglónak ezt a részét. De most nézzünk egy igazán nagy falatot. Irány a körút!

            A Nagykörút több kisebb részből tevődik össze, melyeket egyesével is külön névvel illetünk. Ha tisztában vagyunk azzal, hogy ez a körgyűrű Lipótváros északi határán, Terézvároson, Erzsébetvároson, Józsefvároson, valamint Ferencvároson halad keresztül, akkor már sejthetjük, hogy a kerületeknek köszönhetik neveiket az egyes szelvények. Persze ne felejtsük el, hogy ezekkel az utcatáblákkal ma is a Habsburg család tagjainak állítunk emléket, mivel a kerületek viszont utánuk lettek nevesítve. Az élesszeműek persze itt azonnal vitába szállhatnának, hogy akkor honnan jött a Szent István körút elnevezés. Nos meg kell nyugtatnunk őket, hogy 1937-ig ezt a szakaszt Lipót körútnak nevezték.

            Szintén ikonikus terület a Király utca, mely sajnos nem a magyar királyok valamelyikének emlékét őrzi. Az ok sokkalta prózaibb: nevét egy fogadóról (bár igaz, ezen keresztül egy meg nem nevezett angol királyról), a König von Engellandról kapta. Ez a név egy vargabetűvel rövidült Angol király utcáról a mai formára, ugyanis egy ideig Három király névvel is illették. Ez az elnevezés a Bécsi Kongresszusra és az ott megjelent három uralkodóra, I. Ferenc császárra, a porosz III. Frigyes Vilmosra és I. Sándor cárra utalt. De maradjunk még ezen a területen, mert itt több magyarázatra szoruló névvel is találkozhatunk.

            Egy biztosítótársaság nevével dobálózunk, ha kimondjuk az Anker köz nevét, ugyanis 1910-ben itt építette fel üzletsorát az Anker élet- és járadékbiztosító Rt.

anker_haz_schoch_frigyes.jpg

Az Anker ház

Forrás: Fortepan/ Schoch Frigyes

 

Érdekes, hogy ha az eredeti tervek valósulnak meg, akkor ma Anker udvarként hivatkoznánk rá és az egész utcát üvegtető fedné.

            Szintén egy befektető nevét őrzi a Gozsdu udvar is, ugyanis a romániai származású Emanoil Gojdu vagy Gozsdu Manó 1854-ben kapta meg az engedélyt, hogy az itteni telkeket felparcellázza, majd raktárépületeket emeljen rajtuk. 1870-ben bekövetkezett halála után – a végrendeletének megfelelően – létrejött a Gozsdu Alapítvány, mely felépítette a ma is látható Gozsdu udvart. A beruházás ebben az esetben zöldmezős volt, csakúgy – igaz ott szószerinti értelemben – a Nagymező utca esetében.

            A Pesti Broadway neve egy német tükörfordítás eredmény, ugyanis egy az egyben megfelel a Grosse Feld Gasse jelentésének. Amikor ez a név az utcára ragadt, még híre hamva sem volt az Operettszínháznak (vagy egykor a helyén állt Sommosy Orfeumnak), csupán végeláthatatlan szántóföldek között vezetett keresztül, így valóban találó lehetett az elnevezés.  De ne ragadjunk le a belvárosban, hanem képzeletben üljünk fel a 7-es buszra és nézzünk utána a végállomás nevének is.

            A Bosnyák tér keresztapja maga Ferenc József volt, akit Bosznia megszállása majd bekebelezése ihletett meg, illetve azok a bosnyák katonák, akik számára ezen a területen jelölték ki a gyakorló teret, hogy felkészülten lehessenek tagjai a Királyi Testőrségnek. Ez a bekebelezés talán nem volt szép dolog, de a Mázsa tér egyenesen egy disznóságnak köszönheti a nevét.

            Történt ugyanis, hogy a XVIII. században hatóságilag megtiltották a disznók tartását a székesfőváros területén belül. A kereskedőknek így Pest határain túl kellett új helyet találniuk a jószágaik számára, választásuk pedig az akkor még csupasz, és bányákkal szabdalt Kőbánya falura esett. A legjelentősebb telepek éppen a mai Mázsa- utca és tér környékén álltak, ami egyenes úton vezetett - a némiképp szalonképesebb - elnevezéshez. De szintén egy foglalkozásnak köszönheti elnevezését az idegen hangzású Tabán is. Ez a szó ugyanis a lerövidült változata a török Tabakhane szónak, ami Tímártelepet jelent, utalva az akkoriban a környéken nagy számban fellelhető tímár- vagy cserzővarga műhelyekre. Körutunk végén pedig álljon itt egy találós kérdés:

            Adva vagyon egy városrész, melyben kommunista lakótelepek emelkednek, Tejút, Mars, Orion és hasonló utcanevekkel és a területet Csillagtelepnek hívják. Nos, vajon mi előtt tiszteleg a névadás. Az előző rendszerben szocializálódott ember egyből rávágja a választ: ez csak Bajkonur, a szovjet testvéreink űrkutatásának ékköve lehetett. Vajon jó a válasz? Hát nem! A terület ugyanis jóval korábban, 1911-ben kapta a nevét Csillag Sándor ügyvédről, aki lebonyolította az addigi szántóföld felparcellázását.

A bejegyzés trackback címe:

https://bpromantikaja.blog.hu/api/trackback/id/tr513228739

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Serrin · http://ecigiblog.blog.hu/ 2017.11.15. 17:56:28

A Kálvin téren, a múzeum mellett szép lenne az a klasszikus épület a ronda üveg helyett.

blacha 2017.11.15. 21:56:35

Szinte az osszes belvarosi kerulet es varosresz (korut) mai napig a magyarositott osztrak/habsburg nevnevezesu.

fénycsepp 2017.11.15. 21:56:40

Köszi, ez érdekes volt :)

funivia 2017.11.15. 22:31:37

Milyen picike kis település volt Pest, ha a mai Vörösmarty tér helyén már vége is volt, ott már egy kapun ki lehetett menni a városból.
Nem mintha a Kálvin tér / a másik városkapu helye/ olyan óriási távolságra lenne a Dunától...

bm613 · http://izland2009.blog.hu 2017.11.16. 06:30:49

@funivia: Buda sem volt nagyobb, pl. a Várhegy Vérmező felőli oldalán a Logodi utca egy egykori, Budától elkülönülő falu nevét őrzi.

Indriq 2017.11.16. 10:17:18

Érdekes, eddig úgy tudtam a Király utca rólam kapta a nevét. :)

Comandante en Jefe · http://local.blog.hu/ 2017.11.16. 13:32:47

"képzeletben üljünk fel a 7-es buszra és nézzünk utána a végállomás nevének is."
Újpalota, Nyírpalota út, vagy Albertfalva vá. nevét adta Ferenc Jóska? :)
Bocs... nem bírtam kihagyni, de érdekes a cikk.