Híres magyar kékharisnyák az aranykorból!
2017. november 21. írta: BP Romantikája

Híres magyar kékharisnyák az aranykorból!

Kik voltak a magyar feministák? Tudálékos, csúnya vénkisasszonyok, akiknek legfőbb ambíciójuk legfeljebb választójog lehetett, vagy csinos, értelmiségi nők, akik nemzetközi porondon is sokat tettek a világbéke és a nők ügyéért?

fortepan_13511.jpg 

Arról már korábban többször írtunk, hogy az aranykorban nem csak Budapest és Magyarország fejlődött rohamtempóban, de a gazdasági és kulturális változások nyomán megváltoztak a nemi szerepek is. Ez volt a hazai feminista mozgalmak virágkora és azt kell mondanunk, hogy ezen a téren anyáink igencsak élen jártak. De kezdjük az elején!

A gazdasági fejlődés elmosta a nemi szerepeket

A XIX. század második felében a gazdasági fejlődés nyomán egyre több lány és asszony vállalt munkát, a nők anyagi kiszolgáltatottsága megszűnt. A polgári és lecsúszott úri rétegek nőtagjai az oktatásban, a hivatalokban, a kulturális életben és a szolgáltatóiparban helyezkedtek el, míg a szegényebb vidéki parasztok lányai városi cselédnek álltak. A hétköznapi nők érvényesülését nagyban segítette az, hogy már az 1800-as évek első felében Brunszvik Teréz jóvoltából a fővárosban megalakult az első óvoda is, így még a gyermekfelügyeletre sem volt gondjuk. Az, hogy a nők megjelentek a munka világában, magával hozta a nyugati feminista ideológia terjedését, és egyre többször felmerült a női szavazati jog kérdése is. Bár ez utóbbira egészen a Tanácsköztársaság idejéig várni kellett a hazai gyengébb nem tagjainak, mégis azt mondhatjuk, hogy a magyar nőmozgalmak igazán kiemelkedő alakokkal büszkélkedhettek még világviszonylatban is.

9e428af9808d42b1bf763199b3512eee.jpg

Forrás: Brunszvik Teréz Szellemi Hagyatéka Alapítvány, Barabás Miklós metszet

Kékharisnya, avagy a csúnya lány, aki gyűlöli a férfiakat

Bár manapság a kékharisnya kifejezést főként gúnyos értelemben használjuk azokra a hölgyekre, akik saját csúnyaságukat próbálják ellensúlyozni túlzott okoskodásukkal, eredeti jelentése nem volt ilyen megbélyegző. Angliában az 1800-as évek közepén alakultak az úgynevezett kékharisnyás klubok, amelyek főként irodalmi kulturális társaságok voltak, és természetesen nőket is bevettek a tagok közé. Ebben az időben a kékharisnyás hölgyeket inkább csodálták széleskörű műveltségük és tájékozottságuk okán. A gúnyos másodlagos jelentés később ragadt rá a kifejezésre már a XX. század elején, amikor a feminista mozgalmak a női választójogért folytatott harcban bizony kivívták a férfiak a nem tetszését. Az 1800-as évek végén és a XX. század elején ugyanis az erősebb nem képviselőinek többsége úgy vélte, hogy a nők alkatuknál és biológiai szerepüknél fogva alkalmatlanok minden komolyabb hivatásra és feladatra, beleértve a politikát és a választást is.

Nobel békedíj-jelölés a leghíresebb magyar feministának

Ez ellen a nézet ellen harcolt az első magyar feminista szervezet két megalapítója, Glücklich Vilma és Bédy-Schwimmer Rózsa is, akik önmagukban is rendkívül érdekes egyéniségek voltak. Előbbi tanítóként kezdett el dolgozni a Monarchia kikötőjében, Fiumében, majd Budapesten hallgatott fizikát és matematikát egyedüli nőként. Egyetemista társai eleinte gúnyosan fogadták a szerény mosolygós lányt, aki viszont kedvességével, éles eszével és szépséges mosolyával hamar lefegyverezte az ellene ágálókat. Később rengeteget dolgozott a gyermekvédelemért, a női egyenjogúságért, a Tanácsköztársaság leverése után pedig külföldön a nemzetközi nőjogi szervezetek munkájában vett részt. Talán még nála is különlegesebb személyiség volt Róza, aki elkötelezett pacifistaként elutasította az erőszak minden formáját. A XX. század első évtizedeiben a keménykedő férfiak rettegték vezércikkeit, amelyben minden esetben lerántotta a leplet a nők elnyomását célzó budapesti intézkedésekről, és kiosztotta az egyenlőtlenségeket okozókat. Később az I. világháború alatt kitalálta az amerikai békehajó ötletét, amelynek fő célja a háború minél előbbi befejezése volt. A Tanácsköztársaság leverése után ő is nemzetközi porondon folytatta pályáját és Amerikába emigrált, ahol keményen fellépett a II. Világháború ellen is, és elsők között figyelmeztetett a hitleri tanok veszélyességére. Tevékenységért még Nobel békedíjra is jelölték tisztelői.

glucklich.jpg 

Forrás: nokert.hu, Glücklich Vilma

Választójog a 30 év feletti nőknek.

Bár a szociáldemokraták és a feminista mozgalmak egészen az ezeréves ünnepektől kezdve folyamatosan agitáltak a női választójogok mellett, és több törvénytervezetbe is bekerült ez a választási passzus, a parlament egészen a Tanácsköztársaságig nem szavazta meg a nők választói jogát. 1919-ben a szóban forgó pár hónapos időszakban viszont a választási jogosultságot 18 évre szállították le, s a nők is kaptak választójogot. A bukást követően az új Friedrich-kormány meghagyta a nők voksolási jogát, de a korhatárt általánosan a férfiak és nők esetében is 21 évre emelte, és utóbbi esetben kikötötte az írás-olvasás tudását is. 1920-ban pedig bekerült az első női képviselő is az országgyűlésbe Slachta Margit személyében. A két világháború közötti időszak csak visszalépést hozott a női jogok területén, hiszen a voksolók korhatárát a nők esetben 30 évre emelték és különböző kitételekhez kötötték: így például a 6 elemi sikeres elvégzéséhez, gyerekáldáshoz, saját jövedelemhez. A főiskolát és egyetemet végzett nők viszont akár 30 év alatt is szavazhattak. A ma ismert 18 éves korhatár és egyetemes választójog csak 1945 után lépett életbe.

A bejegyzés trackback címe:

https://bpromantikaja.blog.hu/api/trackback/id/tr413218199

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Serrin · http://ecigiblog.blog.hu/ 2017.11.21. 17:12:34

A választójogot én ma is pl. elemi iskola elvégzése (18 évesen azért az teljesíthető...), meg írás-olvasáshoz kötném.
Akinek ennyi nem jött össze, annál jóval nagyobbak a gondok, mint hogy a szavazati joga legyen.

Jöhetnek az engem szidalmazó kommentek...

Gyurikutya 2017.11.21. 20:12:50

Lehet, hogy az én tudásom nem alapos, de a hazánkban a kékharisnyás jelző nem a feministákra vonatkozott. A művészi (irodalmi) körökben forgolódó, időnként maguk is alkotó hölgyek voltak a kékharisnyák.

KovácsLajos19 2017.11.21. 22:24:21

Ja, azok a faszik akik szerint a nők nem alkalmasak szavazni vagy tanítani vagy műteni ott tényleg vmi baj van. Freud papa biztos tudna nekik felírni vmit ;) A választójog valóban végzettségfüggő kellene legyen. Középiskola minimum. De ez a mai polkorrekt vilagban, foleg Magyarban ahol kifejezetten a félhülyék szavazatan múlik a jövô stadionjainak sorsa ez utopia. De egyszer a női szavazójog is az volt ;)