Eladni minden áron – a reklám születése a békebeli Budapesten
2018. január 26. írta: Lynxa

Eladni minden áron – a reklám születése a békebeli Budapesten

Illegális esküvőbelépők, hirdetéssel díszített blokkok és megannyi érdekesség a reklám őskorából. Ismerd meg az aranykor feltörekvő iparágát, a hirdetési piacot, ami már akkor is komoly fejtörést okozott mind a vásárlók, mind a hatóságok számára.

 

 Bár manapság az emberek nagy része a legkevésbé sem szereti a zavaró reklámokat, valljuk be, hogy nélkülük igen nehéz lenne az életünk, hiszen nem tudnánk választani a rengeteg termék, szolgáltatás és program között. Nem volt ez másként a XIX. század végén sem, amikor megszületett a valódi reklám és a hirdetési piac fejlődése elindult. Három különböző területet különböztettek meg már akkor is a reklámok témáit tekintve: gyakoriak voltak a politikai és közéleti hirdetmények, a második legnagyobb csoportba a különböző előadások, művészeti és kulturális programok ajánlói tartoztak, míg a harmadik részt a klasszikus kereskedelmi célú termék- vagy szolgáltatáshirdetések adták. Természetesen az első csoport mindenben előnyt élvezett, például a termékplakátokra simán rá lehetett ragasztani a választási üzeneteket. Volt is ebből nem kevés probléma: például 1889 februárjában Emmerling Vilmos Károly vállalkozó nem kis kártérítési összeget kapott, miután a polgármester plakátjait ráragasztották az általa kitett hirdetésekre.

reklam1.jpg

Forrás: Fortepan

 

A reklámok egyébként a leggyakrabban plakátként vagy nyomtatott magazinban, kalendáriumban, címtárban, napilapban megjelenő hirdetésként jöttek létre. A korszak tipikus formátuma volt a számolócédula: ez tulajdonképpen azt jelentette, hogy a hirdetők legyártottak egy csomó mini reklámot, aminek a másik oldala üres volt, ezeket odaadták a sűrűn látogatott boltosoknak, akik ezt használták fel a vásárlók elszámolásaihoz, kézi írású blokként. De persze már ebben az időben is léteztek túlzottan „kreatív”, olykor illegális reklámok, amelyeknél nem tiszteltek semmilyen erkölcsi vagy törvényi előírást. Történt, hogy egy fügekávéval kereskedő fővárosi kalmár illegális, érvénytelen, de kiváló reklámcélú belépőjegyeket nyomtattatott Esterházy herceg esküvőjére. Az illegális belépő-jegyeket a templom köré csődült kíváncsiak között osztotta szét, s bár a cédulák belépésre nem jogosítottak, de magasztalták a kalmár fügekávéját. A félrevezetett közönség seregestül tódult e jegyekkel a templom felé, végül a főkapitányság képviselőjének kellett eloszlatnia a tömeget és útját állni a reklámcédulák terjesztésének.

Az aranykor gazdasági fejlődése magával hozta a reklámipar fokozatos fellendülését is. Különböző hirdető cégek születtek, amelyek a reklámok elhelyezésében és olykor a kivitelezésben is segítettek. A mai reklámügynökségek ősei azonban a legtöbbször koordinációs feladatot láttak el és a szövegek, képek, rajzok elkészítése jórészt a hirdető saját feladat volt. A korszak egyik legaktívabb hirdetője az Agulár család volt, akik egészen az 1860-as évektől a XX. század első évtizedének végéig rengeteg reklámot jelentettek meg cipőkészítőként. A hirdetések állandó eleme volt a kedvezményes ár, valamint a vállalkozás magyar mivoltának hangsúlyozása. Érdemes megemlíteni az Erényi-féle hirdetéseket is ebből a korból, amelyek patikai és kozmetikai készítményeket reklámoztak, náluk jelenik meg először önálló márka a Diana szépészeti termékek révén (szappan, nappali és éjszakai krémek).

reklam2.jpg

Forrás: Wikiwand

 

A XX. század elején a hirdetési piacon is eljött a márkák kora, minden eddiginél nagyobb gazdasági jelentősége lett a különböző plakátoknak, újsághirdetéseknek. Míg az első plakátoszlopot 1886-ban állították fel Budapesten, a XX. század fordulóján számuk már meghaladta a 220-at. Az 1910-es évektől megjelentek a mozik és a fekete-fehér némafilmek, amelyek előtt bizony egy-két reklámfilm is bevillant a nézőknek: például a Tungsram égő, a Frank kávé és a Boxy cipőkrém. Ebben az időben azonban egyre fontosabbá vált a hirdetések kreatív tartalma, így a reklámszövegírásba olyan hírességek is beszálltak, mint Heltai Jenő, Karinthy Frigyes, Szabós Lőrinc vagy Rejtő Jenő. A feljegyzések szerint 1926-ban pedig megjelent az első fényreklám is, ami a Dreher bak sört reklámozta. A XX. század első felében bizony olyan nagy márkák születtek, amelyek máig ismertek számunkra: ilyen például az Unicum, a Stühmer csokoládé, a Dreher sör vagy a Törley.

A bejegyzés trackback címe:

https://bpromantikaja.blog.hu/api/trackback/id/tr9213558563

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.