Nevek eredete a Halászbástyától az Elnök utcáig
2018. február 16. írta: Lynxa

Nevek eredete a Halászbástyától az Elnök utcáig

Kik voltak Angyalföld angyalai és miről kapta a nevét a Feneketlen-tó? Újabb meglepő történetek a Budapesti utcanevek mögött.

 

A főváros számtalan utcájának, közterének neve kifogyhatatlan témát ad arra, hogy a névadó személyek vagy éppen események nyomába eredve felemlegessük a település aranykorának éveit. Korábban már írtunk egy bejegyzést ebben a témában, de azóta összegyűlt néhány újabb név, melynek az eredetéről érdemes egy kicsit többet megtudni.

            Mai körutazásunkat kezdjük a halászattal, mely a Duna szabályozása és az iparosodás fellendülése óta már csak szép régi emlék a főváros számára. Van azonban néhány olyan terület Pesten és Budán, melyek a mai napig őrzik annak az időszaknak az emlékét, amikor a folyó még komoly szerepet töltött be a város élelmezésében. A XIII. kerületben a Vizafogó talán nem is szorul komolyabb magyarázatra a fentiek alapján, hiszen ez a terület valóban a néha több tonnásra is megnövő folyami halnak és a rá vadászó halászoknak köszönheti a nevét. Azt azonban már talán kevesebben tudják, hogy a budai oldalon is találkozhatunk a halászat emlékeivel, hiszen a Halászbástyának is köze van ehhez a szakmához.

utcanev1.jpg

Forrás: Fortepan/ Schoch Frigyes

 

Ugyan nem egyértelmű  a kapcsolat forrása, hiszen egyesek szerint a lábánál elterülő Halász – ma vízi – város volt a névadó, míg egy másik csoport szerint a Halászok Céhéről kapta a csodás építmény a nevét (ők védték a várnak ezt a szakaszát, ha szükség volt rá), ám a kapcsolat így is egyértelmű.

            Bár nem a halakkal függ össze, de a ráckevei Duna ágban található Molnár-sziget neve is az élelmezéssel hozható kapcsolatba. Az 1800-as évek derekán a folyón ugyanis gyakran látott vendégek voltak a hajómalmok, melyek egyszerre szállították és Pesten kikötve meg is őrölték a búzát. Ezek a dupla hajótestből és egy közéjük fogatott lapátkoszorúból álló építmények a legnagyobb számban a már említett sziget mellett horgonyoztak a berakodásra várva, amivel fel is iratkoztak a térképekre. Az édesvízű Duna így élelmet adott a városnak, a keserű víz pedig egy újabb érdekes nevet.

            A budai Feneketlen-tó sok fejtörést okozhat annak, aki nem ismeri a névadáshoz vezető legendát hiszen, ha megpróbáljuk elképzelni azt amit e név sugall, akkor hamar egy föld középpontjáig nyújtózó gödröt látunk magunk előtt. Pedig igazából másról van szó. A kedvelt közösségi területen az 1800-as években egy agyagbánya működött, ahonnan sok budai építményhez szállítottak kiváló minőségű alapanyagot.

utcanev2.jpg

A Feneketlen-tó a hatvanas években

Forrás: Fortepan/ Inkey Tibor

 

Már a bánya működése közben megtalálták a munkások azt a forrást, melyből a különleges összetételű keserűvíz igyekezett a felszínre törni. Miután a bánya befejezte a működését, z a víz átvette a hatalmat és az elöntött területen létrejött a ma is ismert tó. Mivel azonban a mögötte található dombot – a városrendezés érdekében – el akarták tűntetni, így a homokot a frissen létrejött tóba kezdték hordani. A legenda szerint a munkások legnagyobb döbbenetére a homok nem merült el a vízben, hanem annak a tetején lebegett, így – vaslogikával – kikövetkeztették, hogy a tónak valószínűleg nincs is feneke, ahová lemerülhetne.

            Szerencsére az aranykorban már nem csak a babonaságok irányították a város hétköznapjait, hanem kiművelt emberfők is koptatták az utcák macskaköveit. Ilyen volt például a mai Károly körút egyik átjáróházának tulajdonosa Rumbach Sebestyén is. Bár családja még Rombach néven vándorolt Magyarországra az 1700-as években, a jó doktor már itt született és 1788-as doktorrá avatása után a városban is praktizált. A már említett Károly körút 9-es számú házat 1806-ban vásárolta és egészen 1833-ig lakott itt. A ház túloldalán kialakított utcának akkor még nem volt neve, így a népszerű orvos emlékére 1874-ben nevezték el Rumbach Sebestyén utcának. Nem volt azonban ilyen szerencsés a Dohány utca névadója.

utcanev3.jpg

A Zsinagóga a Dohány utcában

Forrás: Fortepan/ Budapest Főváros Levéltára/ Klösz György

 

Anton Prinder ugyanis nem lett annyira elismert tagja a közösségnek, hogy a Zsinagóga utcája a nevét is örökölje. Ő csupán élvezeteket nyújtott a városiaknak azzal, hogy az 1800-as évek elején itt hozta létre dohány- és tubákkészítő üzemét. Bár neve nem maradt fenn, de az említett foglalkozás azért elegendő volt ahhoz, hogy az utcát az üzem után Dohánykészítő utcának (Tabakmacher Gasse), majd később Dohány utcának nevezzék el. Talán azt is érdemes megemlíteni, hogy 1874-ig csupán egy szakasz viselte ezt a nevet és az 1820-ban hozzáépült részt sokáig Fűzfa utca alatt kellett keresni a térképen.  Szegény Anton neve így – stílusosan – füstbe ment. Nem úgy, mint a honvédek által használt lőporé, ugyanis ez adta a nevét az Árpádhíd környékén található egyik területnek és az azt övező utcáknak is.

Aki gyakran fordul meg a Honvéd Kórház környékén, biztosan felfigyelt már az ott látható militáns utcanevekre, mint a Csata vagy éppen az Üteg utca. Könnyű azt gondolni, hogy ezek az elnevezések a kórházzal függnek össze, azonban ez nem igaz. A környező terület ugyanis már a gyógyító intézmény létrehozása előtt is a Lőportárdűlő nevet viselte, lévén egy lakatlan, katonai célokra átalakított térségről beszélünk. Amikor a hadseregnek már egy komolyabb egészségügyi intézményre volt szüksége, akkor logikusan erre a területre építették azt fel, ám az utcák neve eddigre már használatban volt. Az orvoslás egyik ágának, a magzatelhajtásnak köszönheti viszont a nevét a kerület egy másik része, az Angyalföld.

Bár a XIII. kerület ezen térségének nevére két magyarázat is létezik, írásos említése csupán a fenti összefüggésnek található. Kétségtelen tény, hogy a 19. században állt ezen a környéken egy ördögmalomnak elnevezett építmény, melyről a területet eleinte Ördögföldnek nevezték el. A hiedelmek szerint a mókás kedvű – és talán babonás – lakók ferdítették ezt a nevet Angyalföldre, ám Kassák Lajos ezt másképpen tudta. Ő az Egyedül az éjszakában című versében egy jóval hátborzongatóbb magyarázatra utal. A szóbeszéd szerint ugyanis a pesti szajhák ezen a félre eső helyen hajtattaták el nem kívánt magzataikat, a folyamatot pedig akkoriban angyalcsinálásnak nevezték. Az bizonyos, hogy a mókás pestiekre vonatkozó magyarázat sokkalta szívderítőbb.

Ám nem csak az ilyen különösen hangzó nevek rejthetnek érdekes történeteket, hanem egy olyan egyszerűnek tűnő elnevezés is, mint az Elnök utca.

A józsefvárosi Tisztviselő telepen található széles utca egy konkrét személyről, Tomcsányi Mórrol kapta a nevét. Ezt a területet ma méltán nevezhetjük a város egyik első lakótelepének, hiszen egy időben épült, a szerényebb keresettel rendelkező városi tisztviselők lakásgondjainak orvosolására. Az elképzelés szerint egy olyan – mai szóhasználattal – lakóparkot szerettek volna létrehozni, ahol az állami alkalmazottak, akik berzenkedtek a bérházak nyújtotta „kényelemtől” saját lakást vásárolhattak maguknak. A telepet banki kölcsönből építették, melynek törlesztése az ide költöző tisztviselőkre várt. A kondíciókat úgy alakították ki, hogy az új tulajdonosoknak ne legyen magasabb a törlesztőrészlete, mint amennyiért egy lakást tudtak volna bérelni valamelyik bérházban. Az elképzeléshez azonban elég nehezen sikerült megfelelő bankot találni, így a Tisztviselőtelep 15 évig csupán tervként létezett. Végül 1883-ban, az érdekeltek által létrehozott Házépítő Tisztviselők Egyesületének sikerült megtalálni a finanszírozó bankot, így három évvel később megkezdődhetett az építkezés. Az egyesület több elnök irányítása alatt működött a továbbiakban és egyikük, a már említett Tomcsányi Mór itt is telepedett le. Az Elnök utca így az ő személyére utal.  

A bejegyzés trackback címe:

https://bpromantikaja.blog.hu/api/trackback/id/tr6813638652

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Dan da Man 2018.02.18. 11:09:51

Érdekes volt. Köszönöm.