Az aranykorban a világ élvonalába tartozott a magyar tőzsde
2018. április 06. írta: Lynxa

Az aranykorban a világ élvonalába tartozott a magyar tőzsde

A tőzsde legelső épületében nemcsak kereskedtek, de bálokat is tartottak. Persze ez nem ment a munka rovására, hiszen szűk 60 év alatt, az aranykor végére a magyar pénzpiac és tőzsde sereghajtóból a világ élvonalába került. Ezt a sikert ünnepelve a pénzemberek a XX. század elejére megépítették a Tőzsdepalotát, ami a legnagyobb pénzügyi célokra szánt épület volt Európában.

 

 

A Tőzsdepalota vagyis az egykori MTV székház ma is Budapest egyik legszebb épülete, amely a város szívének számító Szabadság téren áll. Megépítését hosszú és hányattatott évek előzték meg, amelyek alatt a magyar kereskedelmi és pénzügyi rendszer Európa sereghajtójából a világ élvonalába emelkedett. A blogon tárgyalt aranykor bizony Magyarország pénzügyi aranykorának is számított, azóta sem voltunk oly sikeresek ezen a területen.

tozsde1.jpg

Forrás: Fortepan/ Budapest Főváros Levéltára/ Klösz György

 

De kezdjük az elején, azaz az 1800-as évek első évtizedeiben, amikor az értékpapír – mint fogalom -  szinte ismeretlen volt a magyar kereskedők és gazdaságok előtt. Holott Európában már jó száz évvel előtte elkezdett kialakulni az értékpapírok intézménye, hiszen így sokkal egyszerűbb volt az árukereskedelem, mivel a gazdálkodók és a kereskedők nem tudták minden esetben az életben is bemutatni az eladni kívánt árut, különösen, ha nagy tételről volt szó. Nálunk ennél jóval elmaradottabb volt a rendszer, a hatályos törvények tiltották az értékpapírok kiállítását, pedig az ország „német” felén, már jól fejlődött az osztrák tőzsde elődje.

Ezen a helyzeten kívánt gróf Széchenyi István is változtatni, amikor megírta a Hitel című művét, amely bőszen ecseteli a modern pénzügyi vívmányok (hitel, értékpapír, tőkebevonás) előnyeit. De persze a kereskedők sem voltak elégedettek ezzel a helyzettel, a helyzet orvoslását a Pesti Polgári Kereskedők Testülete vállalta magára, amely már az 1700-as évek eleje óta óvta a hazai kereskedők kiváltságait. Első körben egy saját palota, intézmény építését határozták el, vásároltak is egy jelentős méretű telket a mai Sofitel Budapest hotel helyén. Itt épült fel a majdani magyar tőzsde első otthona, akkor még a kereskedők székházaként. A Hild József által tervezett, kétemeletes palota közel 130 ezer pengő forintból épült fel és szinte minden igényt kiszolgált. A földszintjén, a Dorottya-utcai oldalon kávéház- és vendéglő működött, a Kirakodó-tér felőli részen a kereskedelmi csarnok (Börse), a dunaparti oldalon pedig a Magyar Bank irodái kaptak helyet. Az első emeleten a Nemzeti Kaszinó, a bálterem és 22 lakószoba volt, a második emeletet pedig a kereskedelmi kaszinó foglalta el. Itt kapott helyet a kereskedelmi csarnok is, amely nemcsak a fővárosi üzletemberek, de a külföldiek körében is igen népszerű volt, és megágyazott a Budapesti Értéktőzsde megnyitásának. A hivatalos tőzsde megnyitását azonban mégis egy másik társaságnak köszönhetjük, akik még a fent említett palotának is nevet adtak.

Kern Jakab egy pestvárosi kereskedő fejéből pattant ki egy társulat terve, amelynek célja a pénzügyi és kereskedelmi rendszer kialakítása lett volna.  Maga köré gyűjtötte tehát a tehetősebb kereskedőket és iparosokat, így végül 1851-ben megalakult a Pesti Lloyd Társulat. A fent említett kereskedői székház is róluk kapta a Lloyd-palota nevet, hiszen itt működtek a leghosszabb ideig. Magát székházat sajnos a II. Világháború oly mértékben megrongálta, hogy lebontották. A Lloyd Társasághoz fűződik a tőzsde megalakítása is, az akkor még pompázatos palotájukban: először még gabonakereskedelemmel, gabonatőzsdével foglalkoztak, majd tíz év sikeres működést követően 1864-ben egybekötötték az értékpapírkereskedelemmel, így megnyílt az egyesült a Pesti Áru-és Értéktőzsde. Az első elnöke Kochmeister Frigyes lett, aki 36 éven keresztül vezette azt.

Persze a tőzsde megnyitásához nem volt elég a szándék és a különféle társaságok megalakítása, ehhez részvény alapon nyugvó vállalkozások is kellettek. Az első részvénytársaságok között ott volt a Pozsony-Nagyszombat Vasút Rt., a Pesti Hengermalom Rt.  És a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Rt. A fejlődés töretlen volt, így a hazai tőzsde hamarosan Európa és a világ élvonalába került. A forgalom növekedésével hamarosan kinőtték a Lloyd Palotát, a század utolsó évtizedében szét is kellett költöznie a kétféle tőzsdének. Végül a pénzemberek 1893-ban új tőzsdepalota építését határozták el, így született meg a Tőzsdepalota.

            Az új Tőzsdepalota a szomorú sorsú Szabadság-téren épült fel, ahol korábban az ország egyik legnagyobb börtöne állt, például itt végezték ki Batthány Lajost is, Magyarország első miniszterelnökét. A ma is látható épületet Alpár Ignác építész tervezte, aki igen kedvelt volt banki körökben. Az új építmény tiszta, világos, szimmetrikus alaprajzzal rendelkezett: a tőzsdetermek az emeletre kerültek a telefonközpontokkal és a tárgyalókkal, míg a földszinten kávézó, étterem és távíróhivatal létesült.

tozsde2.jpg

Forrás: Fortepan/ Rádió és televízióújság/ Zih Zsolt

 

A palota a maga 145 méter hosszú, 41-61 méter széles méreteivel Európa legnagyobb ilyen épülete. A kivitelezés 1902-ben kezdődött és öt év alatt be is fejezték. A 4,4 millió koronás költséggel épült palotában működött a tőzsde egészen 1948. május 25-ig, a megszűntetéséig. Az épületet ezután a Lenin Intézet, majd a Technika Háza használta, míg 1955-től a Magyar Televízió működött falai között.

A bejegyzés trackback címe:

https://bpromantikaja.blog.hu/api/trackback/id/tr9613724480

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2018.04.07. 18:37:27

A képen látható, hogy akkoriban ültették a fákat a térre. Durva belegondolni, hogy azok a fák, amik ma a Szabadság téren állnak, 100 év alatt nőnek meg ilyenre. A ma Budapesten tömegesen kivágott fák pótolhatatlanok. Ha azonnal újat ültetnének, akkor is 100 év múlva lennének ugyanilyenek.
Ez történemi bűn, ami ma folyik.

Európai téridő 2018.04.07. 18:37:40

Az ángliusoknak legkésőbb 1887 óta piszkálta a csőrüket a sok, felzárkózó keleti rivális, így kiszaszerolta a Nagy Háborút, hogy visszavesse a fejlődésüket. A hírhedt Lusitania-incidenst is Churchill provokálta ki 1915-ben, két évre rá az amerikaiak beavakozásukkal el is döntötték a háború kimenetelét. Igaz, a németek Lenin elvtárs Oroszországba csempészésével világméretű kalamajkának ágyaztak meg, Churchillék II. világháborúban az "Ördöggel" kötöttek szövetséget, ennek a következményeit 45 évig nyögtük. Igaz, közvetlen szomszédságunkban élő csehszlovák riválisaink is megkapták jutalmul azt, amit nekünk büntetésül osztottak ki a szovjet elvtársak.

NagyVonalakban 2018.04.08. 11:51:57

@Európai téridő: Hogy lehet kiprovokálni egy konkrét hajó elsüllyesztését?
süti beállítások módosítása