A tőzsde legelső épületében nemcsak kereskedtek, de bálokat is tartottak. Persze ez nem ment a munka rovására, hiszen szűk 60 év alatt, az aranykor végére a magyar pénzpiac és tőzsde sereghajtóból a világ élvonalába került. Ezt a sikert ünnepelve a pénzemberek a XX. század elejére megépítették a Tőzsdepalotát, ami a legnagyobb pénzügyi célokra szánt épület volt Európában.
A Tőzsdepalota vagyis az egykori MTV székház ma is Budapest egyik legszebb épülete, amely a város szívének számító Szabadság téren áll. Megépítését hosszú és hányattatott évek előzték meg, amelyek alatt a magyar kereskedelmi és pénzügyi rendszer Európa sereghajtójából a világ élvonalába emelkedett. A blogon tárgyalt aranykor bizony Magyarország pénzügyi aranykorának is számított, azóta sem voltunk oly sikeresek ezen a területen.
Forrás: Fortepan/ Budapest Főváros Levéltára/ Klösz György
De kezdjük az elején, azaz az 1800-as évek első évtizedeiben, amikor az értékpapír – mint fogalom - szinte ismeretlen volt a magyar kereskedők és gazdaságok előtt. Holott Európában már jó száz évvel előtte elkezdett kialakulni az értékpapírok intézménye, hiszen így sokkal egyszerűbb volt az árukereskedelem, mivel a gazdálkodók és a kereskedők nem tudták minden esetben az életben is bemutatni az eladni kívánt árut, különösen, ha nagy tételről volt szó. Nálunk ennél jóval elmaradottabb volt a rendszer, a hatályos törvények tiltották az értékpapírok kiállítását, pedig az ország „német” felén, már jól fejlődött az osztrák tőzsde elődje.
Ezen a helyzeten kívánt gróf Széchenyi István is változtatni, amikor megírta a Hitel című művét, amely bőszen ecseteli a modern pénzügyi vívmányok (hitel, értékpapír, tőkebevonás) előnyeit. De persze a kereskedők sem voltak elégedettek ezzel a helyzettel, a helyzet orvoslását a Pesti Polgári Kereskedők Testülete vállalta magára, amely már az 1700-as évek eleje óta óvta a hazai kereskedők kiváltságait. Első körben egy saját palota, intézmény építését határozták el, vásároltak is egy jelentős méretű telket a mai Sofitel Budapest hotel helyén. Itt épült fel a majdani magyar tőzsde első otthona, akkor még a kereskedők székházaként. A Hild József által tervezett, kétemeletes palota közel 130 ezer pengő forintból épült fel és szinte minden igényt kiszolgált. A földszintjén, a Dorottya-utcai oldalon kávéház- és vendéglő működött, a Kirakodó-tér felőli részen a kereskedelmi csarnok (Börse), a dunaparti oldalon pedig a Magyar Bank irodái kaptak helyet. Az első emeleten a Nemzeti Kaszinó, a bálterem és 22 lakószoba volt, a második emeletet pedig a kereskedelmi kaszinó foglalta el. Itt kapott helyet a kereskedelmi csarnok is, amely nemcsak a fővárosi üzletemberek, de a külföldiek körében is igen népszerű volt, és megágyazott a Budapesti Értéktőzsde megnyitásának. A hivatalos tőzsde megnyitását azonban mégis egy másik társaságnak köszönhetjük, akik még a fent említett palotának is nevet adtak.
Kern Jakab egy pestvárosi kereskedő fejéből pattant ki egy társulat terve, amelynek célja a pénzügyi és kereskedelmi rendszer kialakítása lett volna. Maga köré gyűjtötte tehát a tehetősebb kereskedőket és iparosokat, így végül 1851-ben megalakult a Pesti Lloyd Társulat. A fent említett kereskedői székház is róluk kapta a Lloyd-palota nevet, hiszen itt működtek a leghosszabb ideig. Magát székházat sajnos a II. Világháború oly mértékben megrongálta, hogy lebontották. A Lloyd Társasághoz fűződik a tőzsde megalakítása is, az akkor még pompázatos palotájukban: először még gabonakereskedelemmel, gabonatőzsdével foglalkoztak, majd tíz év sikeres működést követően 1864-ben egybekötötték az értékpapírkereskedelemmel, így megnyílt az egyesült a Pesti Áru-és Értéktőzsde. Az első elnöke Kochmeister Frigyes lett, aki 36 éven keresztül vezette azt.
Persze a tőzsde megnyitásához nem volt elég a szándék és a különféle társaságok megalakítása, ehhez részvény alapon nyugvó vállalkozások is kellettek. Az első részvénytársaságok között ott volt a Pozsony-Nagyszombat Vasút Rt., a Pesti Hengermalom Rt. És a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Rt. A fejlődés töretlen volt, így a hazai tőzsde hamarosan Európa és a világ élvonalába került. A forgalom növekedésével hamarosan kinőtték a Lloyd Palotát, a század utolsó évtizedében szét is kellett költöznie a kétféle tőzsdének. Végül a pénzemberek 1893-ban új tőzsdepalota építését határozták el, így született meg a Tőzsdepalota.
Az új Tőzsdepalota a szomorú sorsú Szabadság-téren épült fel, ahol korábban az ország egyik legnagyobb börtöne állt, például itt végezték ki Batthány Lajost is, Magyarország első miniszterelnökét. A ma is látható épületet Alpár Ignác építész tervezte, aki igen kedvelt volt banki körökben. Az új építmény tiszta, világos, szimmetrikus alaprajzzal rendelkezett: a tőzsdetermek az emeletre kerültek a telefonközpontokkal és a tárgyalókkal, míg a földszinten kávézó, étterem és távíróhivatal létesült.
Forrás: Fortepan/ Rádió és televízióújság/ Zih Zsolt
A palota a maga 145 méter hosszú, 41-61 méter széles méreteivel Európa legnagyobb ilyen épülete. A kivitelezés 1902-ben kezdődött és öt év alatt be is fejezték. A 4,4 millió koronás költséggel épült palotában működött a tőzsde egészen 1948. május 25-ig, a megszűntetéséig. Az épületet ezután a Lenin Intézet, majd a Technika Háza használta, míg 1955-től a Magyar Televízió működött falai között.