A városligeti Eiffel-torony története
2018. május 17. írta: Lynxa

A városligeti Eiffel-torony története

Egy nagystílű csaló terve változtatta volna meg Budapest látképét egy, a Gellért-hegynél kétszer magasabb toronnyal.

 

Az 1890-es évek közepén Budapest az Ezredévi Kiállítás lázában égett. Egymást érték az építkezések és ennek az időszaknak köszönhetjük többek között az olyan csodás építményeket, mint a Műcsarnok, a Képzőművészeti Múzeum, a Földalatti Vasút, a Milleneumi Emlékmű vagy éppen a Műjégpálya csodás épülete. Azonban, ha egy kétes hírű magyar vállalkozó terve valóra válik, akkor ma egészen másképpen nézne ki a Városliget.

            Húsz Albert neve nem maradt fenn a történelemkönyvekben és az újságok is csak kevés alkalommal említették meg. A legtöbb cikk a városligeti Eiffel-torony kapcsán született a mérnök-vállalkozóról. Húsz ugyanis nem kevesebbet vett a fejébe, minthogy az Ezredévi Kiállítás szívében felépíti a legendás francia torony felnagyított mását. Annyira komolyan gondolta a dolgot, hogy 1895 májusában kérvényt nyújtott be a Sétatereket Felügyelő Bizottsághoz, melynek ekkor Haberhauer János tanácsos volt az elnöke.

eiffel_1.jpg

Így nézne ki ma a Városliget a Hősök tere felől nézve

 

Húsz nem kért túl sokat, csupán 160-190 négyszögméternyi tarületet a Városligetből vagy környékéből. Az általa tervezett torony 5 emelet magas és emeletenként 100 méteres, vagyis összesen 500 méteres lett volna. Hogy ezeket a számokat el tudjuk helyezni, ahhoz tudnunk kell, hogy az Eiffel-torony összesen 324 méter magas, melyből a felső 24-et egy antenna teszi ki. További viszonyítási alapot adhat a Hősök terén álló Milleneumi emlékmű Gábriel arkangyalt ábrázoló szobra (egyben az építmény legmagasabb pontja), mely oszlopával együtt 41 méter magas, azaz a városligeti Eiffel-torony első emeletének a feléig sem ért volna.

            Húsz arra apellált, hogy Budapestnek be kell bizonyítania: mindenben képes túlszárnyalni az európai nagyvárosokat és az Ezredévi kiállításnak grandiózusabb emlékmű dukál, mint az 1881-es párizsi világkiállítás Eiffel-tornya. Egyébként ebben az időszakban nem csak őt foglalkoztatta a francia látványosság überelésének ötlete, hiszen Angliában Edward Watkin parlamenti képviselő és vasúttársasági elnök egy róla elnevezett, 358 méter magas tornyot akart építtetni a mai Wembley stadion helyén. Ráadásul a szigetországban olyan magasra hágott az őrület, hogy az első emeletig (kb. 48 méter magasságig) meg is épült a torzó.

Húsz Albert terve ennél hamarabb akadt el, ugyanis a május 22-én tartott bizottsági ülés úgy utasította el a felvetést, hogy egyetlen szavazó sem állt mellé. Igazából azt sem mérlegelték, hogy Húsz tervei szerint az évszázad üzletét ütötték volna nyélbe, lévén a vállalkozó saját tőkéjéből – nyilván reklámcéllal – építette volna meg a város legújabb büszkeségét. Apropó anyagiak: a lelkes magánzó 2 millió 500 ezer forintra becsülte a csövekből készülő torony költségeit, melyeket egyedül ő teremtett volna elő. Megint csak összehasonlításképpen a nyolc évvel korábban átadott Operaház költségvetése 2,2 millió, míg a Műcsarnoké 300 ezer forint volt. A tervről még a korabeli francia lapok, többek között a Figaro is beszámolt, ám senki sem firtatta, hogy honnan áll rendelkezésére Húsznak ez az irgalmatlan összeg, amire még a fővárosnak is vaskos hiteleket kellett volna felvennie.

            A választ ma sem tudja senki erre a kérdésre, de sejthető, hogy a vállalkozó nem teljesen legális forrásokkal tervezett. Ezt abból feltételezhetjük, hogy néhány évvel korábban Húsz csak nagy nehézségek árán kerülte el a börtönt egy meglehetősen nagy horderejű ügyben. Négy társával együtt ugyanis megpróbálták megzsarolni Ahrenberg Júlia hercegnőt, Miklós szerb fejedelem özvegyét. A hölgy árvasorban nőtt fel Hunyady Ferenc gróf oltalma alatt és jogos örökösnek érezte magát a férfi halála után. A kétes hírű társaság a nő bizalmába férkőzött és elhitették vele, hogy ők ki tudják járni a jussát, ha a hercegnő fedezi a költségeiket. Persze Ahrenberg egy idő után rájött a turpisságra és ráküldte a rendőröket Húszékra. Szerencséjükre az eljáró bíróság nem talált elegendő bizonyítékot a börtönbüntetés kiszabására, így csupán kitoloncolták őket, Húsz Albertet például Németországba. Két év száműzetés után tért vissza a mérnök Budapestre és ekkor nyújtotta be a már említett kérelmet a városligeti Eiffel-torony építésére. Persze lehetséges, hogy Húsz nem a hercegnőtől kizsarolt pénzből akarta átszabni a liget látképét, hiszen saját találmánnyal is megörvendeztette a magyar építőipart (igaz ez két évvel a terv beadása után történt). Hogy az általa hirdetett téglák mennyire voltak sikeresek és vajon (az előzmények ismeretében jogos a kérdés) valóban ő találta-e fel őket, az már nem derül ki az újságcikkekből.

            Így tehát maradt Párizs az egyetlen város a világon, ahol Eiffel-torony áll (eredetileg Barcelonában akarta felállítani a tervező), mi pedig egy világhírrel és egy látványossággal szegényebbek lettünk. Bár Húsz életének ismeretében az is lehetséges, hogy csupán egy óriási szélhámosságot veszítettünk.   

A bejegyzés trackback címe:

https://bpromantikaja.blog.hu/api/trackback/id/tr4513888348

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2018.05.21. 16:24:43

Öööö, nem hozzá köthető az a kifejezés, hogy: "ne cvancigolj", magyarán ne süketelj.
Kiskoromban hallottam utoljára ezt a szófordulatot.

Girhes Joe 2018.05.21. 16:24:57

Mondjuk ha így vagy úgy, de megépült volna, nagyságrendekkel híresebb (=turistavonzóbb) város lenne Budapest, miután a 90-es évekig nálunk lett volna a világ legmagasabb épülete. Akkoriban ezzel annyira nem számoltak, hogy még a párizsiak is gyűlölték a tornyukat, és le akarták bontatni. Talán meg is tették volna, ha a pesti ennyit rájuk ver.

Nzoltan 2018.06.09. 07:31:11

Jobb, hogy nem épült meg. Igazából az Eiffel-féle nyugati- pályaudvar sincsen méltón kezelve.