Az aranykor mágnásai
2018. július 16. írta: Lynxa

Az aranykor mágnásai

A századfordulós főváros nyüzsgött a sikeres és kalandos életű mágnásoktól, akiknek élete sokszor regénybe illő volt. Szegény sorsú inasból lett vezérigazgató, mágnásból lett koldusszegény egyaránt akadt köztük.


Somossy Károly

A Somossy név ismerősen cseng, leginkább a Nagymező utcai Orfeum által lett közismert. Kalandos életútjának néhány állomását mutatjuk be. Somossy fiatalon toborzótiszt volt a ’48-49-es forradalom és szabadságharc idején, mégpedig Klapka György mellett. A vereség után nem menekült el, hanem a vendéglátás területén próbált szerencsét, pincérként. Házasságából menekülve kalandos kitérőt tett a cirkusz világában, több európai városban és cirkusznál megfordult, sőt vezérigazgató-helyettesi tisztségig vitte. 1871-ben tért haza, és a szórakoztató- és vendéglátóiparban próbálgatta szárnyait. Hamarosan a híres Korona Kávéház tulajdonosa lett. Ezután több mulatóhelyet építtetett és nyitott meg, köztük 1884-ben a híres Somossy Orfeumot, amelynek csodájára jártak egész Európából. Az épület lenyűgöző szépsége, a személyzetként benne dolgozó kacér nők csábereje sokak szemében a mennyországot, másokéban a fertőt jelentette. A legnagyobb szenzáció a kiválóan éneklő és táncoló, dús keblű, vörösesszőke hajú Carola Cecília személye volt. A hölgyért rajongtak arisztokraták és vagyonos mágnások. Kinek a pap, kinek a papné ugyebár, annyi azonban biztos, hogy Somossy bukszájában egyre vastagabban álltak a bankók.  Mindezt legmerészebb vállalkozására fordította, 1896-ban felépítette Európa legnagyobb vigalmi negyedét a mai Lágymányos területén. A Duna szabályozása során létrejött a Lágymányosi tó, ezen a területen képzelte el Somossy a Konstantinápoly nevű vigalmi negyedet, a török főváros kicsi mását és nevezetességeit építették ide. 1896-ban nyitotta meg kapuit, és akkori mértékkel óriási reklámkampánnyal gyújtottak alá a vállalkozásnak. Az ígéretes álom azonban fél év alatt becsődölt, mivel szúnyogok lepték el a tó környékét, és a vendégek elmaradtak a számos attrakció ellenére.  A vállalkozást felszámolták, Somossy pedig teljesen elszegényedett. Pénztelenül, bérlakásában érte a halál néhány évvel később.

 

Miklós Andor

Miklós Andor – született Klein Ármin – szintén a maga tehetségéből lett híres és vagyonos ember. Szegény, zsidó családba született. Elsőszülöttként, sok testvére mellett, korán elkezdett dolgozni, nyomdai kifutófiúként.

magnas1.jpg

Miklós a szerkesztőségben

Forrás: wikipedia

 

Újságírást tanult, így kezdett el írni a Magyar Szónál, a Pesti Naplónál pedig a közgazdasági rovat vezetői pozíciójáig vitte. Nem nézték jó szemmel egyre kiterjedtebb kapcsolatrendszerét, amelyet nagyon gyakran a maga javára fordított, állítólag sokak fizettek neki azért, hogy bekerüljenek vagy épp kimaradjanak a hírekből, végül el is bocsátották.  Ugyanebben az évben, 1910-ben, elindította saját lapját „Az Est” címen, ezzel létrehozta a következő három évtized legsikeresebb napilapját.„Az Est” vérbeli bulvárlap volt, árusították az utcákon, körutakon, jó érzékkel hirdették, reklámozták az új médiumot. Miklós Andor főszerkesztőként új stílust honosított meg, az addigi sablonokat kerülte, új tartalmi ötletekkel és nyomdai megoldásokkal tette érdekessé, újszerűvé. Hangvétele merész és haladó szellemű volt, rámenős riportereket és tudósítókat alkalmazott, a politikától függetlenítette magát. A polgárság nagy tömegei vásárolták az ízlésüknek nagyon is megfelelő, unikumnak számító sajtóterméket. Az új mágnás megszerezte az Athenaeum Rt. nyomdáját, majd a „Magyarország” és a „Pesti Napló” című lapokat is, így már egész médiabirodalmat vezetett, vállalkozása a legbefolyásosabb sajtónagyhatalommá vált. A történelem azonban átírta a sikersztorit, a Magyarországi Tanácsköztársaság idején „Az Estet” betiltották. Miklós Andor 1922-ben feleségül vette Gombaszögi Frida színésznőt, aki férje halála után vezette a vállalat megmaradt és működtethető részét, míg végül  1939-ben a vállalatot államosították és lapjait haladéktalanul megszüntették. A gyönyörűen felfelé ívelő céget itt már az alapító, Miklós Andor halála után véreztették ki, ő maga nem élte meg. Életében vagyonos és sikeres vállalkozóként ismerték, aki képes volt az ország egyik legnagyobb vagyonát megteremteni, még akkor is, ha személye megosztó volt. 

 Aschner Lipót

Aschner szintén a „self-made” típusú mágnások közé tartozott. Családja olyan szegény volt, hogy mindössze négy polgári osztályt végzett el, és 14 évesen már munkába állt. Egy Egger Béla nevű kisiparos inasa lett, akinél – csodák csodája – Ferdinand Porsche is dolgozott akkortájt.

aschner_lipot.jpg

Ascner Lipót

Forrás: wikipedia

 

Az Egger és társai vállalat elektromos eszközöket gyártott (telegráf, villanykörte stb.), s nem mellékesen ők készítették el az 1873-as Bécsi Világkiállítás egyes részeinek megvilágítását. Aschner tehetséges tanoncnak bizonyult a cégnél, szorgalmas volt és több nyelven beszélt, így karrierje ugyanolyan gyorsan ívelt felfelé, mint az elektromos eszközöké a világpiacon. Hamarosan kinevezték lámpaértékesítési igazgatóvá, azután kereskedelmi igazgatóvá, s végül a cég az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. első vezérigazgatója lett. A Tungsram márkanév kitalálása szintén személyéhez fűződik, a márkanév után a Tungsram budapesti és közép-európai gyárait is felépítette és sikerre vitte. A cég termelésének volumenét jelzi, hogy az 1936-ban 20 millió izzólámpát, valamint 2,5 millió elektroncsövet gyártottak. Az egykori szegény inas tehát igazi mágnássá és dúsgazdag emberré vált fiatal férfi korára. A politikától mindig távol tartotta magát, de szívesen részt vett a közéletben, főleg a sportéletben. A történelem az ő életében is durván közbeszólt. 1944-ben a Gestapo elhurcolta, ahonnan a Tungsram Rt. 100 ezer frankos váltságdíjjal szabadította ki. Szabadulása után haláláig a gyárat képviselte, aktívan dolgozott, és megbecsült, elismert emberként hunyt el.

 

A fenti élettörténetek mind-mind olyan embereket mutatnak be, akik maguk kreálták és valósították meg álmaikat, több kevesebb sikerrel; de életük derekán az akkori Magyarország legsikeresebb és legirigyeltebb mágnásainak sorában voltak.

 

A cikk elkészítéséhez az Arcanum Digitális Tudománytár anyagait használtuk

A bejegyzés trackback címe:

https://bpromantikaja.blog.hu/api/trackback/id/tr5514029358

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.