Milyen kávét ittak a századforduló híres kávéházaiban?
2018. augusztus 30. írta: BP Romantikája

Milyen kávét ittak a századforduló híres kávéházaiban?

Kávéfajták és pótlékok a századfordulós Budapest kávéházainak asztalairól: az útmenti gyomnövénytől a legdrágább arabicáig. Tény, hogy a magyarok nélkül még az automata kávéfőző presszógép sem létezne!

135134.jpg

forrás: Fortepan

 Az aranykorban Budapest legfontosabb társadalomformáló intézményei minden bizonnyal a kávéházak voltak, itt találkoztak egymással a művészek és a politikusok, sokan itt is dolgoztak, többen pedig egyszerűen itt élték a mindennapjaikat. Korábbi cikkeinkben már többször foglalkoztunk a kávéházak kialakulásával, a leghíresebb ilyen jellegű vendéglátóhelyekkel, az ott zajló hétköznapokkal. Most azonban utánanéztünk a kávénak, amely a kávéházak asztalán az egyik legfontosabb ital volt, de amit nem vetettek meg az arisztokraták és a szegényebbek sem. Persze a kávé már akkor sem számított olcsó mulatságnak, így a valódi fekete mellett igen népszerűen voltak a különböző kávépótlók is. De kezdjük az elején!

 A kávé Magyarországon a törökök közvetítésével terjedt el, de akkoriban a frissen nyíló keleti kávéházakba bizony csak ők járhattak és élvezhették ezt a nedűt. Akkor a ma is török kávénak nevezett kevert kávét itták, a pörkölt, darált kávészemeket egyszerűen leöntötték forró vízzel, a szűrés helyett pedig sokszor csak egyszerűen hagyták leülepedni a finomságot. Az 1600-as években végül a Közel-Keletről eljutott a kávé Olaszországba is, a velenceiek szívesen kereskedtek az élénkítő babszemekkel. Az olaszok ezután természetesen átalakították a kávéfőzés módját, és megszületett a mindannyian által ismert és szeretett jó erős eszpresszó. Ez a szó egyébként szünetet, pihenést is jelent, ami már utalt arra, hogy a kávéfogyasztás úri huncutságból lassan általános és sokak által űzött társadalmi elfoglaltsággá vált. A kávéházak Budapesten az 1800-as évek közepétől lettek igazán népszerűek, az aranykorban számtalan ilyen hely működött a városban. De vajon mit tettek az asztalra a kávéimádóknak?

Elsősorban frissen főzött, Ázsiában termett pörkölt babszemekből készült fekete-kávét, amit az olcsóbb helyeken felütöttek egy jó adag pótkávéval. Ez utóbbinak legnépszerűbb változata volt a cikóriakávé, azaz frank-kávé. A növény gyökere – akkoriban még főként az árokpartokon nőtt mezei katángként ismerték –feldarabolva, kiszárítva ugyanis a kávék ízét idézi. Olcsósága és könnyen elérhetősége miatt egyre nagyobb lett iránta a kereslet, így a mezei katángot nemesítették és termeszteni kezdték, ezt ismerjük ma is cikóriaként. Szóval a megszárított cikóriagyökeret ledarálták, és ezt adták a valódi kávé mellé, a szegények pedig sokszor önmagában fogyasztották kávé gyanánt. Íze mellett számos jótékony hatással bír: vízhajtó, hashajtó hatása miatt használták, de jótékonyan méregtelenített egy-egy nagyobb lakoma után is.

 A különböző kávépótlók egyébként rendkívül népszerűek voltak ebben az időben. Így például a fügekávé is, amelyről a legtöbb reklám jelent meg az újságokban és a vicclapokban a századforduló táján. A fügekávé a cikóriához hasonlóan szárítással és darabolással készült a füge gyümölcséből. Festőképessége igen magas, így szívesen használták kávépótlásnak nemcsak a szegényebbek, de a tehetősebbek is, akik betegségeik miatt nem mindig fogyaszthattak koffeines italt. Bár manapság csak néhány bioboltban lehet füge-teát kapni, 100 évvel ezelőtt minden édességárusnál fellelhető volt ez a termék. De készítettek kávépótlót a cukorrépa gyökeréből, datolyából, szentjánoskenyérporból, csipkebogyóból és fekete-ribizliből, sőt malátából is.

De térjünk vissza a valódi feketéhez, amely kávébabból készül. Érdekes történet, hogy az első, gőznyomásos automata kávéfőző-gépet is egy magyar ember találta fel. Illy Ferenc ugyanis Temesváron született a monarchiában, de az I. Világháborút követően a szerelem Triesztben marasztalta. Itt először egy kávéval foglalkozó cégnél helyezkedett el, ahol örök szerelmesévé vált a fekete italnak. Már ekkor olyan különleges csomagolást tervezett a babszemek számára, amelyben megőrizhették aromájukat, ez a mai vákuumos csomagolás elődjének számít. 1933-ban önállósította magát és létrehozta saját kávézóját, illetve a kávékereskedelemmel foglalkozó az Illy márkát. Ekkor találta fel az első presszó kávéfőzőgépet is, emiatt az olaszok egyenesen az olasz presszó atyjának tekintik Illyt, akinek örökségét máig gondozzák utódjai.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://bpromantikaja.blog.hu/api/trackback/id/tr2214057880

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.