Harminc év kellett a Széchenyi fürdő felépítéséhez
2018. december 13. írta: Lynxa

Harminc év kellett a Széchenyi fürdő felépítéséhez

Húsz évig folyt a tervezés és tíz évig keresték a vizet, de fürdő végül felépült. Igaz a tervező már az első kapavágást sem érhette meg.

szechenyi.jpg

Fotó: Fortepan/ Budapest Főváros Levéltára/ Klösz György

 

Bár stílusa alapján kevesen gondolnák, de a Széchenyi fürdő – különösen az újabb szárnya – jóval fiatalabb, mint a Városliget legjelentősebb épületei. A legmarkánsabb építmények jó része ugyanis az Ezredévi ünnepségekre (1895) készült el, míg a „fürdőpalotát” ekkor még csak tervezték. A fürdő létrehozásának lehetőségét Zsigmondy Vilmosnak, az egyik leghíresebb bányászmérnökünknek köszönhetjük, akit felkértek, hogy állapítsa meg, Pest melyik részén a legvalószínűbb egy artézi kút feltárása. A szakértő a legnagyobb eséllyel kecsegtető lokációként a Városligetet jelölte meg és 1868 március 4-én megkapta az engedélyt a fúrások megindítására, így november 15-én . Zsigmondy kitartó ember lehetett, hiszen az eredmény csak kilenc és fél évvel később jelentkezett.

A mai Hősök terén feltárt kút több, mint 970 méter mélységből hozta fel a 74 Celsius fokos, kénes vizet, ráadásul napi 7600 hektoliter hozam mellett. A forrás bőségesen elegendő volt egy fürdő építésére, így három évvel a sikeres fúrást követően, 1881-ben át is adták az Artézi fürdő nevű ideiglenes komplexumot. A századfordulóra azonban már nyilvánvalóvá vált, hogy a fürdővel kapcsolatos igényeket ez az épület nem képes kiszolgálni, így egy jóval nagyobb és sokkal jobban felszerelt építményre írtak ki pályázatot. Pontosabban a mai Széchenyi fürdő tervezése ekkor már gőzerővel folyt, hiszen arra Czigler Győző műegyetemi tanárt már 1884 után felkérték. A terveket végül 1903-ban hagyta jóvá a fővárosi közgyűlés. Noha ekkor Czigler még élt, a munkálatok levezénylésére Dvorzsák Ede építészt kérte fel. Előrelátása kifizetődőnek bizonyult, mivel két évvel a terv elfogadása után, 1905-ben elhunyt, így hiába áldozta élete utolsó 20 évét a fürdő megtervezésére, az első kapavágásokat már nem érhette meg. Ezekre ugyanis csak 1909 május 7-én került sor.

Az építkezés többek között azért is húzódott, mert menet közben új helyet kerestek a fürdőnek. Eleinte úgy gondolták, hogy a nem sokkal korábban elkészült Sugár út (Andrássy út) végén, vagyis a mai Hősök tere környékén lenne a legmegfelelőbb helye az objektumnak, ám hosszas huza-vona végén a mai helyen kezdődtek meg a munkálatok. A korábban Artézi fürdőként emlegetett, de átadásakor már Széchenyi gyógyfürdőként szereplő  építmény díszes megnyitó ceremóniájára 1913. június 16-án került sor. Az ünnepségen jelen volt Némethy Károly belügyi államtitkár, Heltai Ferencz főpolgármester és Bárczy István polgármester. A megnyitó beszédet Márkus Jenő tanácsnok mondotta. Megépítése mintegy 3 900 000 aranykoronába került, az összes beépített terület 6220 négyzetméter volt és az első ötletet követően szűk harminc évvel már birtokukba is vehették a fővárosiak (csak emlékeztetőül a közelben lévő Földalatti vasutat alig másfél év alatt készítették el).

 

Maga az építmény valóban lenyűgözőre sikeredett. A medencéken felül inhalatorium, fenyőfürdő, malátafürdő, szénsavas és villamos fényfürdők, kőlégfürdők, izzasztó begöngyölések és masszázs is helyet kapott benne, a vízellátást pedig 24 kilométernyi vezeték biztosította. A komplexum levegő ellátásáról 9 nagyméretű ventilátor gondoskodott, melyek a beszívott levegőt hűteni és melegíteni is tudták, az igényeknek megfelelően. A fővárosi közgyűlés már az átadás évében további bővítéseket tervezett, melyek közül a gyógyszálló rész soha nem készült el. Bár a terveket és a költségvetést elfogadták, az I. világháború, majd az azt követő pénzügyi válság miatt a kivitelezésre nem kerülhetett sor. Ráadásul a világégés idején kialakult nyersanyaghiány miatt az épület villámhárítóját és a főkupola rézborítását lebontották és fegyvergyártás céljaira hasznosították

 

A főváros azonban nem minden bővítéssel kapcsolatos tervéről mondott le és bár 1926-ig kellett várni a munkálatok megkezdésére, a szabadtéri úszómedencék kivitelezése mégis lezajlott.

szechenyi2.jpg

Fotó: Fortepan

 

A Francsek Imre tervei alapján elkészült új szárnnyal a Széchenyi fürdő elnyerte végleges, mai formáját és a vendégek szolgálatára állt mindhárom kültéri- és mind a 15 beltéri medence. Igaz, a korábbi kút ekkora már nem tudta elegendő vízzel ellátni a fürdőkomplexumot, így 1938-ban feltárták a II. számú, Szent István kutat, mely a mai napig szolgáltatja a melegvizet a fürdőnek, míg a hideg vizet adó hat, kisebb kutat ugyanebben az évben adták át.

A bejegyzés trackback címe:

https://bpromantikaja.blog.hu/api/trackback/id/tr7314438862

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.