Magyar meteorológia a babonáktól a repülési viszonyok előrejelzéséig
2019. február 11. írta: BP Romantikája

Magyar meteorológia a babonáktól a repülési viszonyok előrejelzéséig

Az aranykor címlapjain naponta ott virított az aktuális időjárás, amelynek forrása a világ egyik legrégebbi meteorológiai szolgálata volt. Kis magyar meteorológia történelem.

100223.jpg

Hunyadi János utca 23-25., a Haynald-Obszervatórium (Csillagda) meteorológiai megfigyelő állomása az Érseki Főgimnázium (ma Szent István Gimnázium) tetején 1912-ben.

Balra Fényi Gyula jezsuita szerzetes, tanár, csillagász, az Obszervatórium igazgatója. 

Forrás: FORTEPAN/Jezsuita Levéltár

 

„100 évvel ezelőtt, 1919. január 31-én az idő borult volt, és a hőmérséklet egyre hidegebbre fordult, -5 és -10 fok között ingadozott. Az akkori Budapesti Közlöny szerint a leghidegebbet Iglón mérték, -11 C°-ot. Havazást inkább csak az Alföldről és a Dunántúlról jelentettek, ahol a hóréteg egyes helyeken elérte 20 cm vastagságot.”- Ezeket az adatokat bizony a Meteorológiai Szolgálat részletes jelentéseiből tudjuk, hiszen ekkorra már több, mint 50 éve sikeresen működött az intézet. Az időjárásjelentéssel foglalkozó szervezet szintén a dualizmus ideje alatt vált nagykorúvá, hogy előrejelzéseivel és méréseivel szolgálja a mezőgazdaságot és az ország népességét egyaránt.

 

Az amerikai és a magyar meteorológiai szolgálat egyidős

Természetesen az időjárással való foglalatosság jóval régebbre nyúlik vissza, hiszen hazánkban már a XI. századból fellelhetünk olyan iratokat, amelyek időjárás adatokat és jelenségeket tartalmaznak. Sőt a középkortól kezdve ezeket megpróbálták elemezni is, bár az időjóslás többnyire a népi megfigyeléseken és a babonákon alapult. Az első, igazán megbízható, műszeres mérőhálózatot 1780-ban hozták létre, a Mannheim Társaság égisze alatt, ebben 36 európai mérőállomást telepítettek, köztük Budára is. Az ebből származó adatokból 1847-ben jelent meg magyar könyv tollából Berde Áron, gyönyörűséges címmel: „Légtüneménytan”. A meteorológusok máig ezt tartják az első hazai szakkönyvnek. Az Osztrák-Magyar Monarchiában ezt követően jelentősen fejlődött az időjárás-mérés, megfigyelés, ennek élére pedig egy osztrák intézetet is létrehoztak, amely 40 monarchiabeli állomás jelentéseiből dolgozhatott, ezekből 14 helyezkedett el Magyarország területén. A kiegyezést követően csak napok kérdése volt, hogy felmerüljön egy önálló meteorológiai intézet létrehozása, amelynek alapító okiratát végül 1970-ben írta alá a császár. Megszületett a Meteorológiai és Földdelejességi Magyar Királyi Központi Intézet. Érdekesség, hogy az amerikai testvér-szervezet is pont ekkor jött létre, sőt Európában az egyik első ilyen funkciójú intézmény volt a magyar meteorológiai szolgálat.

Pár tucat mérőállomástól a repülésmeteorológia megteremtésééig

Első igazgatónak Schenzl Guidót nevezték ki, aki fő feladataként a meteorológiai mérések szervezését, állomáshálózat fejlesztését és a mérések kiértékelése mellett az ország éghajlati viszonyainak feltárását határozta meg. Először 42 mérőállomással és 3 fős csapattal indult meg az intézet működése, hogy azután pár évtized alatt mindkettő ennek többszörösére duzzadjon. 1900-ban már 765 állomás működött az ország területén, ebből 146 naponta három időpontban is észlelt. Ekkor már 19 munkatárs dolgozott az Intézetben, akik 10 év múlva átköltöztek a Kitaibel Pál utca 1-es számú, frissen épült palotába, ahol ma is működik az Országos Meteorológiai Szolgálat. A szervezet történetének igazi csúcspontját is az I. Világháború előtti időszakban élte, Róna Zsigmond vezetése alatt, ekkor már 1426 állomáson mértek, köztük 208-on napi háromszor különböző méréseket. Trianon és az I. Világháború a meteorológiai szolgálatot sem kímélte, az ezt követő évek a stagnálás idejének tekinthetőek, újabb lendületet a repülés megjelenésével a repülésmeteorológiai adott az ágazatnak. A repülés megszervezésénél ugyanis elengedhetetlen az aktuális és várható időjárás-körülmények ismerete, így az 1920-as évektől a magas-légköri megfigyelések kerültek előtérbe. 1925-ben az Intézet kapcsolatainak kiszélesítésére, megalakult a Magyar Meteorológiai Társaság. 1947-ben Aujeszky László, az akkori intézeti igazgató pedig aláírta a Meteorológiai Világegyezményt, mely a Meteorológiai Világszervezet (WMO) céljait és első szervezeti szabályzatát szentesítette.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://bpromantikaja.blog.hu/api/trackback/id/tr8914544794

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.