Rozsnyai Kálmánt a századfordulón Európaszerte a legismertebb magyarnak tartották, de ő inkább elvette feleségül Petőfi kedvesét, miután összeszűrte a levet Oscar Wilde-dal, és a legjobb barátja lett Ady Endrének.
Forrás: kozvilagitas.blogspot.hu A Sárréti Múzeum és az OSzMI fotója.
A századforduló egyik legvitatottabb személyisége minden bizonnyal Rozsnyai Kálmán lehetett, akit a XX. század elején a legismertebb magyar művészként tartottak számon külföldön, bár maradandót soha nem alkotott. Egy valamihez volt igazán tehetsége, hogy a világon bárhol rögtön bekerüljön a legnevesebb irodalmi és művészeti társaságokba. De kezdjük az elején, ki is volt ez az igazi életművész, aki hol Oscar Wilde-dal parolázott, hogy itthon megbotránkoztassa a rossz nyelveket, hol pedig éppen az alig 80 éves Prielle Kornéliát csábította házasságra.
Rozsnyai Kálmán 1872-ben született Aradon, már egészen fiatalon kitűnt tehetségével, kiválóan rajzolt és írt. Amikor tizenévesen a székesfővárosba érkezett, akkor mintarajziskolába járt és mai néven grafikusként dolgozgatott, még Munkácsy Mihály is támogatta szépművészeti ambícióit. De a tiszta papír, mint írót is vonzotta Rozsnyait, több cikke is megjelent az akkori lapokban. Mindemellett a fiatal Rozsnyainak leghőbb vágya az volt, hogy színész legyen, s bár felvették a legkiválóbb iskolákba, kitartásából csupán egy-két vándortársulati apró szerepre futotta. Jóval több energiát fordított arra, hogy kiváló kapcsolatokat építsen ki a kulturális élet szereplőivel szerte Európában és itthon is. Élete során titkárként bekerült Oscar Wilde köreibe is, nem kevés pletykát szítva ezzel nembeli vonzalmairól az anyaországban. De az tény, hogy Wilde több művét is lefordította magyarra, amely révén némi ismertségre tett szert. Párizsban is igen népszerű volt a különböző irodalmi és művészeti szalonokban, még Rodin is megmintázta arcképét, bár állítólag Rozsnyai e nemes gesztust egyszerű szoborlopással hálálta meg, ami miatt a híres szobrász találkozni sem akart többé magyar emberrel. Persze a pénztelenség évről-évre hazahozta Rozsnyait, aki itthon is hírhedt sztorikkal került be a sajtóba és a köztudatba.
Még alig huszonévesen ismerkedett meg az idősödő Prielle Kornéliával, aki egykoron Petőfi menyasszonya volt, később pedig színésznőként aratott óriási sikereket a Nemzeti Színházban. A neves színésznő egyenes bejárást biztosított a kulturális életbe, így nem volt meglepő, hogy egy évtizeddel később Rozsnyai Magyarországra való visszaérkezésekor megkereste az egyedül éldegélő színésznőt otthonában. Kornélia megszerette a szórakoztató ifjút, aki elmondása szerint mindig meg tudta nevettetni. Végül alig 80 évesen férjhez is ment a nála 45 évvel fiatalabb életművészhez, aki a rossz nyelvek szerint nem is igazán az öregasszonyhoz vonzódott, hanem azokhoz a relikviákhoz, amiket Petőfitől birtokolt. A nász igen kérész életűnek bizonyult, hiszen a házasságkötés után pár hónappal Prielle Kornélia elhunyt. Rozsnyai egy újabb botránnyal búcsúzott feleségétől, hiszen a hivatalos temetés miatt óriási vitát kezdett a Nemzeti Színház képviselőivel, amit a korabeli sajtó is megszellőztetett. (Ha szeretnél többet olvasni erről a különös házasságról és más nagy korkülönbséggel köttetett frigyről, akkor látogass el a Mr Foster blogon erre a bejegyzésre.)
Első házassága alapozta meg Rozsnyai nagy szenvedélyét a gyűjtögetést: mániája volt ugyanis, hogy minden irodalmi és kulturális tárgyat, irományt és papírt szenvedélyesen összegyűjtött. Így ő örökölte Kornélia hagyatékát is, amit tovább gazdagított a Holnap című magazin alkotóinak írásaival. Volt egy emlékkönyve is, amelyet mindig magával hordott. Ebben a könyvben a korabeli Európa valamennyi író- és művészkiválóságának hiteles emléksorai és autogramjai sorakoztak. Zolától Anatole France-ig, Gerhard Hauptmanntól Rilkéig mindenki együtt volt itt, eredeti kézirattal. Ezzel az emlékkönyvvel Rozsnyai mindenkit le tudott venni a lábáról. Kiváló barátságba került Ady Endrével is, állítólag, ha együtt kávéztak valamelyik kávéházban és Ady kidobta a piszkozatait, akkor Rozsnyai mindig összeszedte utána a papírokat. Ebből alakult ki később az a hihetetlen Ady-gyűjtemény, amit már második feleségével a szintén költő Dapsy Gizellával alapozott meg. Ez a kollekció később Nagyváradra került, és a mai Ady-múzeum alapjául szolgált.
Rozsnyai 1908-ban ismerte meg későbbi feleségét, akivel két évig egyfajta se vele se nélküle kapcsolatot folytatott. Végül 1910-ben a szeghalmi református templomban esküdtek össze és egészen Gizella haláláig még pontosan harminc évig éltek együtt. A Nil néven publikáló költőnőt a családja kitagadta, mert ő a botrányhőst választotta. A gyermektelen pár egyébként Nógrádverőcén vásárolt házat magának, amely hamarosan a magyar kulturális élet kedvenc nyaralóhelyévé vált a XX. század első felében. Ady és Léda is gyakran vendégeskedett itt, Dapsy Gizella egyébként Lédának utolsó s legközelebbi barátnője lett, a borzalmas bőrbetegségben elhunyt múzsaasszony testét ő mosdatta le. Rozsnyai pár évvel felesége elvesztése után Verőcén hunyt el 77 éves korában.
