Az első bankrablás Budapesten
2019. május 02. írta: Lynxa

Az első bankrablás Budapesten

Két orosz gyári munkás gondolt egy nagyot, és kifosztott egy újpesti bankfiókot, ám paródiába illő bénázásuk egy nap alatt lebuktatta őket.

bank1.jpg

Fotó: Galéria Hungaricana

 

1908. október 28. nevezetes dátum a magyar kriminalisztika történetében, hiszen ezen a napon történt Budapest első bankrablása, újpesten az Árpád út (akkor még utca) 19. szám alatt. Az eset kapcsán azonban nem érdemes ördögi mestertervre és a filmekből ismert, profi bűnözőkre gondolni. A bűncselekményt két egyszerű gyári munkás követte el, akik rengeteg hibájuk miatt alig egy nap alatt lakat alá kerültek.

            Azon az októberi napon két szikár, fiatal férfi sétált végig az Árpád utcán, és a három egymás mellett lévő bank közül a legnagyobb, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank épületébe léptek be. Ezután habozás nélkül előrántottak egy-egy Browning típusú revolvert és rettenetes akcentussal pattogó parancsokat kiabáltak. Maga a rablás alig negyedórán át tartott, és ezalatt egy előkészített zsákba és egy fekete táskába sepertek a kasszából 44 ezer koronányi értéket. Az esemény közben heten tartózkodtak az épületben a rablókon kívül, négy alkalmazott és három ügyfél, akik már a rablás közben léptek a helyiségbe. Mivel rémületében mindenki a parancsok szerint cselekedett, így összesen egyetlen sérülés történt. A bank inasa megkísérelt telefonon segítséget kérni, de az egyik rabló előbb elvágta a telefonvezetékeket egy kabátjából elővett tőrrel, majd a fiatal férfit a halántékát sebezte meg ugyanezzel a fegyverrel. A rablók utolsó parancsának megfelelően még távozásuk után percekig mozdulatlanul állt mindenki a fiókban, így mire az utcára mertek rohanni segítségért, a két bűnöző már messze járt.

            Ennyi röviden az eset leírása, ám még ennél is sokkal érdekesebb az a meghökkentő ügyetlenkedés, aminek következtében a két férfi 24 óra alatt a rendőrség karjaiban találta magát. A rendőrségi körözés és a bank által kitűzött 1000 koronás nyomravezetői díj hamar eredményre vezetett, hiszen rövid időn belül jelentkezett egy kocsis, aki aznap a két bűnözőt fuvarozta. Igen, valóban bérkocsit fogadtak és azzal érkeztek a helyszínre, majd menekültek el onnan, Gödöllőre. Ráadásul az a hordár is előkerült, aki a kocsist ajánlotta nekik, miután a Nyugati pályaudvarnál megszólították. Bár először automobilt akartak bérelni, ám a 160 koronás napidíjat sokallták (igaz kettejük több éves keresete sem lett volna elég a költségekre). Így a nehezebben felderíthető bérautó helyett, az olcsóbb lovasfogat mellett döntöttek, ezzel azonban egy szemtanút is bérbe vettek maguknak. A kocsisnak elsősorban az lett gyanús, hogy a 10 koronás viteldíjon felül 100 koronát(!) adtak neki borravalóként és a lelkére kötötték, hogy ne beszéljen róluk senkinek (a pénzt egyébként hiánytalanul visszaadta a rendőröknek).

            Időközben a gödöllői csendőrparancsnoknak is szemet szúrt a két gyanús figura közül az egyik, a máriabesnyői állomáson, mivel világosszőke hajához és fiatal arcához (nem volt még húsz éves sem) nem illett a sűrű, fekete bajsza (még rajta volt az álbajusz). Ám mivel találkozásukkor még nem kapta meg a körözést, így megelégedett azzal, hogy alaposan szemügyre vegye az egész állomáson egyedül álldogáló férfit (ekkorra már elváltak társával).

bank2.jpg

A Gödöllő/ máriabesnyői templom közelében lévő állomáson szállt fel a vonatra az egyik rabló

Fotó: Fortepan/ Új Nemzedék napilap

 

Amikor a csendőr megkapta a körlevelet, azonnal tudta, hogy ő lesz a keresett ember és a jegypénztárba sietett, majd a jegy számát minden állomásra elsürgönyözte. A bűnöző így már a célállomásig sem ért el, mert út közben elfogták. A férfi, Piaskovszky József csakhamar megtört, így a rendőrök már aznap este a bűntárs bérelt lakásában voltak.

            A másik elkövető, Antosievits Gyulát éppen a jól végzett munka utáni szunyókálás közben érték a nyomozók, és ő talán még a társánál is könnyebben bukott le! Az ágya mellett a kisasztalon hevert a notesze, melybe gondosan feljegyezte a bankrabláshoz szükséges parancsokat (nem moccanj, aki kiált, lelövöm, stb.), mivel mindketten oroszok lévén egy szót sem beszéltek magyarul. Emellett annak a parókaszalonnak a címe és telefonszáma is a füzetben volt, ahol a rablás kellékeit beszerezték. Később megtalálták a fegyvereket is, ám mint kiderült azoktól senki sem forgott komoly veszélyben. Antosievits ugyanis elmondta, hogy a két Browningot csak aznap szerezték be, és azt megelőzően egyikük sem fogott fegyvert a kezében. Valójában, ha az életük múlott volna rajta sem biztos, hogy el tudták volna sütni őket.

            A két önjelölt bankrablót már néhány héttel az eset után bíróság elé állították és fejenként 3 év fegyházbüntetést szabtak ki rájuk, ám védőjük fellebbezést nyújtott be. Nem kellett volna! Az ügy újratárgyalásakor, 1910. áprilisában a törvényszék még a korábbinál is szigorúbbnak mutatkozott és 5 és fél évre emelte a szabadságvesztés idejét. Mivel a rendőrök a férfiak vallomása alapján szinte hiánytalanul megtalálták az elrabolt értékeket, így elmondhatjuk, hogy az első két pesti bankrabló a hírnéven kívül nem kapott sokat cserébe a hosszú börtönévekért.

A bejegyzés trackback címe:

https://bpromantikaja.blog.hu/api/trackback/id/tr2414758943

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

alien 2019.05.07. 15:50:40

verne gyula? amúgy fegyveres bankrablásért ma is kapnának ennyit. és tök jól kinyomozták, a móri tettesek pl találkoztak a rendőrökkel menekülés közben

Urb 2019.05.07. 15:50:50

Ha a 160 koronás napidíj több éves keresetük, hogyan adtak a kocsisnak 10+100 koronát?