A Gresham-palota története
2019. augusztus 06. írta: BP Romantikája

A Gresham-palota története

Mi köze egymáshoz a görög Nákó családnak, Sherlock Holmesnak és a magyar kabarénak? A Gresham-palota sztorijából kiderül.

82642.jpgGresham-palota Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára, Klősz György

A görög Nákó család rezidenciája állt egykoron a Gresham helyén

A Gresham-palota története valahol Görögországban kezdődött Mária Terézia uralkodása alatt, amikor a peloponnészoszi félszigetről felkerekedett és Magyarországra érkezett a tehetséges Nákó család. A kereskedői vénával igencsak megáldott família tagjai olyannyira megtollasodtak gyarapodó hazánkban, hogy a XIX. század első felében elegáns, többemeletes házat vásároltak rezidenciának pontosan az épülő Lánchíddal szemben. Az úgynevezett Nákó-ház nemcsak klasszicista eleganciát sugárzott, de az akadémia épületének felépüléséig otthont adott tudós testületünknek, illetve a híd építését felügyelő Clark Ádámnak is. De itt lakott például a magyar romantikus festészet jeles képviselője, az erdélyi származású Barabás Miklós is. 1872-ben a Franco-Magyar Bank kiszemelte magának az exkluzív épületet, mert tekintélyükhöz méltó székházat kívántak venni. Igen ám, azonban a következő évi bécsi tőzsdekrach bebuktatta a pénzintézetet, így ez az ingatlan is árverésre kerültek. Így került a Nákó ház 1880-ban, jóval értéke alatt, 1 millió 480 ezer koronáért a londoni székhelyű Gresham életbiztosító társasághoz, amely ekkor már a térség egyik legkiemelkedőbb biztosítójának és pénzintézetének számított.

Sherlock Holmestól a magyar Gresham-palotáig

A biztosító társaság a nevét Sir Thomas Greshamről kapta, aki I. Erzsébet királynő idejében Anglia egyik legkiválóbb kereskedője volt, és hozzá fűződik a londoni börze megalakítása, illetve az udvari kereskedelem megteremtése is. Bár a rossz nyelvek szerint a tisztesség helyett inkább a saját pecsenyéjét sütögette a „királyi” tűz mellett, és arany- valamint hadianyagcsempészéssel is foglalkozott. Maga az életbiztosító 1847-48 fordulóján alakult, és pár évtized alatt a legjobban gyarapodó angolszász vállalkozássá vált. Például fiatalon itt dolgozott Sir Arthur Conan Doyle is, az így szerzett bevétel tette lehetővé számára, hogy megírja és kiadja Sherlock Holmes első kalandjait. A Gresham társaság az évszázad végére már Európa majd minden országában fiókkal vagy képviselettel rendelkezett, beleértve a székesfővárost, így a vezetősége már a millenium idején elhatározta, hogy méltó székházat építenek Budapesten is. A beruházás értéke mintegy 3 millió koronára rúgott, amelyben a Nákó-palota 1903-as bontása és a Gresham-palota 1904-1906 közötti kivitelezése is benne volt.

 Luxuslakások és passzázs a Dunaparton

A Quittner Zsigmond irodája által jegyzett, de valójában a Vágó-fivérek által tervezett épület jól illeszkedett a századfordulón oly népszerű szecessziós irányzathoz. A valójában négy épületből álló palotát Zsolnay kerámiák, díszes üvegablakok, márványszobrok díszítették, melyek Teles Ede, Maróti Géza és Ligeti Miklós kezei alatt formálódtak. A négy házból hármat a kor divatja szerint üvegkupolával lefedett passzázs kötött össze, ahol előkelő boltok és egy kávéház kapott helyet. A Duna vízszintingadozásai ellen a pince alatt egy két méter vastag betonlap védett, plusz a falakat ólommal is kibélelték. A biztosítótársaság irodái a boltok fölötti első emeleten kaptak helyet, míg a magasabban fekvő részeken modern és elegáns bérlakásokat alakítottak ki.. Ezek már a saját korukban is igazán fényűző rezidenciáknak számítottak 8-10 szobával, kandallóval, rézfogantyús szerelvényekkel ellátott fürdőszobával, egyedi díszítéssel és központi villany-, meleg-ellátással. A padlásra szorultak a mosókonyhák és a cselédhelyiségek. Sok híres és elegáns család lakott a fényűző épület lakásaiban a két világháború között, így például Csortos Gyula, Kossuth fia, Ferenc és Turay Ida is.

 Gresham, Budapest kabaréközpontja

A Gresham-palota persze nem volt ismeretlen a fővárosiak előtt sem. Az elegáns kávéházat a kor írói, művészei is szívesen látogatták, így például a nagybányai impresszionisták. Később a 20-as évek elején, a kávéházi élet hanyatlásával pedig egy bár is megnyitotta kapuit az épületben. Míg a kávézó csendes, nyugodt hangulatáról volt ismert, addig utóbbinak igen rossz híre volt: mindennaposak voltak a lövöldözésekkel és verekedésekkel tarkított tivornyák. A léha közönségre alapozva még egy kabaré is helyet kapott az épületben Nagy Endre jóvoltából. Állítólag a kicsiny, alig 150 férőhelyes Gresham pincehelyiségben indult útjára a ma is ismert Hacsek és Sajó történeteinek elődje, a Sokrates és Plato. A tréfás előadások miatt végül két év múltán be is zárták a Pódium névre hallgató színházat, mivel Horty kormányzót is kifigurázták. Az egykori kabaré helyén a 30-as évek második felében Békeffy László nyitott újra hasonló intézményt Írók Kabaréja néven. Békeffy László szakértelme, társadalmi érzékenysége és politikai éleslátása újra életre hívta ezt műfajt. A fővárosi közönség számára valódi kis oázisnak számított a bátor hangú kabaré, ahol nevetve lázadhattak az egyre erősebb német befolyás ellen.

A Gresham-palota egyébként elég szerencsésen átvészelte a II. Világháborút és 1948-ig a biztosítótársaság utódvállalatainak tulajdonában maradt. Ekkor azonban államosították és puritán, kicsi, tanácsi lakásokat alakítottak ki az egykori fényűző lakosztályokból, a passzázson pedig a luxusboltokat felváltották a bedeszkázott raktárak. Manapság, egy több éves felújítást követően ismét régi fényében ragyog a palota, hiszen itt működik a Four Seasons szállodalánc egyik legelegánsabb darabja.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://bpromantikaja.blog.hu/api/trackback/id/tr2114937598

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása