Az irodalmi szalonok úrnői
2019. augusztus 28. írta: BP Romantikája

Az irodalmi szalonok úrnői

Az aranykorbana kávéházakon kívül szalonokban gyűltek össze a kor nagyjai, amelyeket befolyásos asszonyok vezettek.

fortepan_58790.jpgForrás: Fortepan 

Az irodalmi szalonok divatja a XVII.-XVIII. századi Franciaországból származott és innen terjedt el egész Európában. Magyarországon a reformkor idején alakultak az első szalonok, ahol nemcsak a nyelvújítók vitathatták meg legújabb elképzeléseiket, de a függetlenség hívei is politikai véleményüket. A Vitkovics-szalon, a Podmaniczky báróné által vezetett társasági sorozat igen komoly szerepet játszott a reformkor társadalmi változásainak elindításában. Ezeknek a társasági eseményeknek általános jellemzője volt, hogy mindig valamilyen politikailag vagy irodalmilag aktív férfi köré szerveződtek, és a háziasszonyok csak a vendéglátó szerepét látták el. 1848 után azonban a szalonéletnek vége szakadt, hogy majd az öreg kontinensen egyedülálló módon tehetséges asszonyok-lányok nyomán induljon újra virágzásnak a kiegyezést követően.

Köztudott, hogy a dualizmus idején igen felkapottak voltak a kávéházak, és a művészek, politikusok, újságírók ide jártak megvitatni ügyes-bajos dolgaikat. A kávéházakba azonban nők a legtöbbször nem léphettek be egyedül, így számukra ez a színtér nem is létezett. Talán ez indokolta, hogy egyre több motivált hölgy döntött úgy, hogy saját irodalmi-kulturális szalont szervez Budapesten, ahol nem csak férfiak, de hölgyek is jelen lehettek. Így alakult ki a monarchia pesti szalonvilága, amelynek középpontjában mindig egy-egy különleges, tehetséges és vonzó hölgy állt. Korábban már írtunk a Wohl-lányok szalonjairól, akik független hajadonként vitték a XIX. század második felében a székesfőváros egyik legnépszerűbb szalonját. Az ő babérjaikra pályáztak a Büttner-nővérek is: Büttner Júlia és Léna szintén írónők voltak, de szépségük és tehetségük meg sem közelítette amazokét. Bár a Petőfi Irodalmi Társaság rendre méltatta újabb és újabb regényeiket, verseiket, a szalonjukba nem tudtak olyan kiemelkedő egyéniségeket összegyűjteni, mint a Wohl nővérek.

bulyovszky_lilla.jpgForrás: Wikipedia - Bulyovszky Lilla

Náluk jóval sikeresebb volt Bulyovszky Lilla, aki még Liszt Ferencet és Dumast is a legközelebbi barátai között üdvözölhette. Az egyébként neves színésznőként ismert szalon-királynő már egészen kis korától színpadon állt. 1848 lázas tavaszán ismerkedett meg férjével, Bulyovszky Gyulával, akitől nemcsak a nevét, de műveltségét és irodalmi érdeklődését is ajándékba kapta. A művelt, lelkes, fiatal színésznő csodájára jártak a kortársak, de őt a külföld vonzotta leginkább. A rossz nyelvek szerint Lilla nem szeretett volna Laborfalvy Róza vetélytársa lenni a magyar színpadokon, így máshol kereste sikerét. Járt Franciaországban, Németországban és Norvégiában, és mindenhol hangos sikereket aratott tragikaként. Végül 42 évesen, sikerei csúcsán döntött úgy, hogy abbahagyja a színészkedést és visszatér szülőhazájába. Budapestre költözvén indította el igen szűkkörű szalonját, ahová inkább a hazánkba látogató külföldiek és kevésbé a magyarok voltak bejáratosak. Nem csoda, hogy a külföldimádó Bulyovszky pár éves budapesti tartózkodás után végleg Grazba költözött és ott töltötte öregkorát.

kepernyofoto_2019-08-12_11_54_48.pngForrás: MEK.OSZK - Feszty Árpádné

Különleges helyet foglalt el az aranykor idején virágzó pesti szalonok között Feszty Árpádéké, amelynek középpontjában természetesen Jókai Mór állt, a kedves feleség édesapja. A szalon lelke azonban minden bizonnyal Róza asszony, Feszty Árpádné volt sajátos bájával, eredeti egyéniségével, aki harmóniát tudott teremteni a legkülönbözőbb temperamentumú, fajsúlyú és felfogású emberek között. A kor nagy szellemei mind megfordultak ebben a színes, bohém hangulatú szalonban. Ennél jóval arisztokratikusabb élet folyt gróf Teleki Sándorné, Múzeum-körúti  szalonjában. Szikra, ahogyan az olvasók és a vendégek ismerték a háziasszonyt, a neves Kende családból származott és még egészen fiatalon beleszeretett Teleki grófba, aki jó pár év múltán feleségül is vette. A grófné már fiatal korában írogatott verseket és színdarabokat, később pedig novellákat és regényeket is, amelyek az Új Idők-ben jelentek meg. Életszeretetete, tehetsége és műveltsége igen népszerűvé tette az általa szervezett szalonokat, olyannyira, hogy sok vendége még azután is szívesen látogatta az idősödő grófnőt, amikor az már súlyos betegsége folytán ágyhoz kötve élte mindennapjait.

szikra.jpgForrás: Tolnai Világlap, Teleki Sándorné, Szikra 

A bejegyzés trackback címe:

https://bpromantikaja.blog.hu/api/trackback/id/tr1615005996

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Imre Ferenczy 2019.08.30. 09:35:05

ez volt a kor facebookja

Imre Ferenczy 2019.08.30. 09:35:09

ez volt a kor facebookja