A Gellért hotel és fürdő története
2019. október 21. írta: BP Romantikája

A Gellért hotel és fürdő története

Egy vértanúról kapta nevét Budapest egyik legelegánsabb szállodája és fürdője, amit végül a finom falatok tettek világhírűvé.

44911.jpg

A Gellért Szlló és Gyógyfürdő 1921-ben - forrás: Fortepan/Tehtube 

A főváros egyik legszebb fürdője és szállodája a Gellért, amely a Szabadság-híd építése után a XX. század elején álmodtak meg. Nevét Szent Gellért püspökről kapta, aki Szent István hittérítő szerzeteseként mártírhalált halt az államalapítónk halálát követő vallási és trónviszályok során. A róla elnevezett hegy tetejéről vetették a mélybe Vata pogány lázadói. Az ő személyének tiszteletére nevezték el Gellértnek az új szállodát, amely 1918.szeptember 24-én, pontosan a vértanú szent ünnepnapján nyitotta meg kapuit. Ezután pedig rögtön bekerült a történelem forgatagába, volt itt vörös tanácskozás ugyanúgy, mint Horty-féle katonai központ. Az első világháború után azonban megtalálta „eredeti szerepét” és pazar belső tereivel, gyönyörű kilátást biztosító teraszaival rögvest a fővárosi társasági élet központjává vált, kora egyik legelegánsabb létesítményének számított nem csak Magyarországon, de egész Európában.

 

A Gellért szálló és fürdő helyén egyébként már korábban is működött egy szerény, szobákat is kínáló gyógyászati centrum Sárfürdő néven. De ez az intézmény az újonnan épülő Szabadság-híd útjában volt, így a főváros lebontatta. Persze ez nem jelentette azt, hogy az itt lévő, világhírű gyógyvízzel rendelkező kutakat átadták volna az enyészetnek. Már 1901-ben elhatározták, hogy e megszüntetett gyógyfürdőt pótolandó a régi helyétől kicsit feljebb, a hídról levezető utaktól messzebb ,új centrumot létesítenek, és ehhez a beruházáshoz meg is vásárolták a szükséges telkeket. Ekkor még a tervek egy szerényebb létesítményről szóltak, alig 5 millió koronából szerettek volna egy-egy férfi és női társasfürdőt kialakítani 25-25 kabinnal, 150 illetve száz ruhaszekrénykével, 2 szalonfürdővel, 15 első és 15 másodosztályú kádfürdővel, 6 kőfürdővel, ivócsarnokkal, fedett sétahellyel és egy 80 szobás szállodával. Ehhez ki is írták a szükséges tervpályázatokat, amelyek azonban egy jóval drágább és elegánsabb beruházásról szóltak. Az elkövetkező tíz évben a költségeket is a sokszorása emelték, míg végül 17 millióból épült meg a gyógyászati centrum és az elegáns szálloda kávézóval és étteremmel.

 

Egyébként már az is érdekes, hogy a teljes épületegyüttesen összesen 3 tervező dolgozott, s bár az egész stílusában egységes alkotás, de mégis szétválasztható hármójuk tevékenysége. Sterk Izidor tervezte az alaprajzot, Sebestyén Artúr a szálloda homlokzatáért és a belső építészeti elemkért felelt, míg Hegedűs Ármin keze munkáját dicsérik a belső terek. A hotel reprezentatív bútorzatát a Kovács Béla Interieur Berendezési Vállalatától rendelték, a fürdő világítótesteit a Magyar Fém- és Lámpagyár Rt. készítette, a termálvízellátás berendezései a Thiergärtner és Stöhr Rt.-től származtak. Az eltolható üvegtetők és a fürdő díszudvarának szerkezetei Katzmarek és Társa modern üveg- és vasszerkezeti gyárának munkái, a szobrokat Ney Simon szobrász-iparművész készítette el. A szálló egyébként olyan sikeres volt a fürdővel együtt a megnyitása után, hogy már 1927-ben ki kellett bővíteni a hotelt két emelettel, és a fürdőbe egy újabb elhúzható tetejű medencét, úgynevezett pezsgőfürdőt is építettek. 

 

A hotel és a fürdő rendkívül sikeres volt a külföldiek és a budapestiek körében egyaránt, az éttermét 20 éven keresztül a Városligetből ismert Gundel Károly vitte, aki új magaslatokra emelte a gasztronómiai szolgáltatásokat. Teljesen új, népszerű fogásokat álmodott meg, például a fogas Rothermere, a bakonyi gomba és a pittsburgi borjúborda is itt született, illetve a csokoládékrémmel és rumos meggyel töltött Gellért tekercs is. Gundel különleges rendszerben működtette az éttermét, amely alkalmas volt a több száz fős, elegáns bankettek lebonyolítására csakúgy, mint az utcáról betérők szerényebb kiszolgálására. Az emeleti étteremben az előkelő gazdag vendégek igényeit elégítették ki, míg a lenti kávézóban a járókelők rendelhettek a konyha kínálatából jóval jutányosabb áron. Sajnos a II. Világháborúban súlyosan megsérült az épület és a fürdő is, így két évtized kellett ahhoz, hogy ismét eredeti pompájában ragyogjon. De ezután a szocialista Budapest egyik legkedveltebb szállodájává vált, ahol rengeteg híresség és külföldi politikus szállt meg: Reza Pahlavi sah, a nepáli király, a dalai láma, Antony Quinn, Kirk Douglas, Marina Vladi, Jane Fonda, Pablo Casals, Igor és David Ojsztrah, Arthur Rubinstein, Habsburg Ottó, Richard Nixon, Yehudi Menuhin, Maximillian Shellnek és Andrew-Lloyd Webber.

A bejegyzés trackback címe:

https://bpromantikaja.blog.hu/api/trackback/id/tr515185242

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása