Pár hónapot élt csak az első magyar kabaré
2020. február 13. írta: BP Romantikája

Pár hónapot élt csak az első magyar kabaré

A tüntető nézők és színészek simán megbuktatták a Tarka Színpadot, mely csak néhány évvel előzte meg a korát.

83170.jpgForrás: FORTEPAN/Budapest Főváros Levéltára

Ha a dolgok kissé másképpen alakulnak, akkor a magyar kabaré együtt születhetett volna meg a 20-ik századdal és valójában így is történt. Sajnos azonban az akkori újszülött csupán pár hónapot élt, majd elsöpörte az érdektelenség. Hogy megértsük mi is történt 1901 őszén, ahhoz körül kell néznünk az akkori pesti éjszakában. Ennek az időszaknak egy igen fontos jellemzője volt az a változás mely a német- és magyarajkú lakosság arányát illeti. A városiasodó Pesten ugyanis még az 1870-es években is több volt a német nyelven beszélő ember, mint aki magyarul társalgott. Mivel a város rengeteg embert szívott fel vidékről, így az arány folyamatosan változott, és a ’10-es évekre már 90 százalékos többségbe került a városban a magyarajkú közösség.

            A nagy változás az élet minden területén életre hívta a magyarosításra való törekvést, így a színjátszásban is mind fontosabbá vált. A német nyelv egyik utolsó bástyája éppen a legkönnyedebb műfaj a varieté és – a külföldön akkoriban születő – kabaré volt. A könnyed esti szórakozásnak akkoriban két fontos jellemzője volt: súrolta az alpáriság és az erotika határait és kizárólag német nyelven adták elő. Ebben a környezetben állt elő a magyar nyelvű kabaré életre hívásával egy fiatal, Németországból hazatérő újságíró, Zoltán Jenő. A humoros hangvételű cikkeiről ismert zsurnaliszta az akkori éjszakai szórakoztatás non plus ultrájának, a Fővárosi Orfeumnak a vezetőjét Waldmann Imrét győzte meg az idea létjogosultságáról. Bár a férfi nem hitt teljesen a Magyar Varietében, nagyvonalúan felajánlotta a „Tarka Színpad” néven futó kezdeményezés számára az este 11 óra utáni időszakot.

            Mivel Zoltánnak ekkor még az Országos Színészegyesületet is sikerült megnyernie és a fiatalabb magyar írók is szívesen álltak a kezdeményezés mellé, így összeállították az első előadás tervét. A neves dátum 1901 november 16-a volt, ekkor tartotta premierjét az Orfeumban a Tarka Színpad. A műsor Herczeg Ferenc, Bródy Sándor, Szomaházy István, Holtai Jenő, Molnár Ferenc és Pásztor Árpád müveiből, mig a zenei részt Konti József, Máder Raoul, Tarnay Alajos, és Huszka Jenő dalaiból állt össze. A történelmi jelentőségű, első magyarnyelvű nyitókonferansziét, mely Heltai Jenő tollából származott, Irányi Antal mondta el. Az előadás a sajtó részéről remek fogadtatásban részesült és az első napokban az érdeklődés is hatalmasnak bizonyult. Akkora volt a kíváncsiság, hogy három nap teltház után november 19-én Waldmann egy órával előbbre hozta a kezdést. Sajnos azonban a zajos siker csak igen rövid ideig tartott.

            Még az 1901-es évben látszani kezdett, hogy az Orfeum törzsközönsége nem díjazza a Magyar Varietét. Hogy vajon az akkor még szokatlan nyelvválasztás, vagy az addigiaknál jóval szofisztikáltabb humor jelentett gondot, az már soha nem derül ki. Az azonban tény, hogy még karácsony előtt kialakult a szokás, hogy a közönség a német előadások lezárultával egyszerűen a ruhatárba sietett és távozott. A sors fura fintora, hogy ekkora Waldmann már komolyan megkedvelte az új típusú szórakozást és este 8-ra, nyitásra hozta előre a kezdést, így gyakorlatilag üresen üzemelt az Orfeum. Következő döfésként pedig a Színészegyesület is kihátrált a kezdeményezés mögül, mondván a varieté műfaja nem egyeztethető össze az egyesület által képviselt nívóval.  

            Bár a Tarka Színpad – kevésbé neves színészekkel – tovább működött, Wildmann jól látta, hogy komoly nevek nélkül a kezdeményezés nem fog profitba fordulni. Végső próbálkozásként 1902 márciusában egy kéréssel fordult a testülethez, melyben arra hivatkozott, hogy a Pesti színészek jó része igen szerény bevételekkel rendelkezik. Véleménye szerint – anyagi okokból – a testület kiadhatna eseti engedélyeket néhány aktornak a Tarka Színpadon való fellépéshez. Mivel azonban a testület még megvitatni sem volt hajlandó az ötletet, így az első magyar varieté alig pár hónap után csendben kimúlt. Persze a magyar kabaré ezzel nem halt meg, csupán néhány évre tetszhalott állapotba került és – néhány próbálkozástól eltekintve – csendben várta, hogy eljöjjön az ideje. Pár év múlva – amikor a városban már csak elvétve hangzott fel német szó – újra életre kelt a műfaj és a Pesti Kabaré végre elindulhatott az európai hírnév felé... 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://bpromantikaja.blog.hu/api/trackback/id/tr8915463660

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Drizari 2020.02.14. 06:30:35

A városiasodó Pesten több volt a német nyelvet beszélő, mint a magyarul társalgó ... közben fölépült az Operaház, az Országház, nem sorolom tovább. Erre az időszakra esik sok-sok pesti épület születése, amik ma is látványosságok.

Weißkopf 2020.02.14. 06:30:32

"Pesten ugyanis még az 1870-es években is több volt a német nyelven beszélő ember": ekkor talán már nem, hiszen a kiegyezés után kezdődött a budapesti német utcanevek tömeges magyarosítása (lásd: Budapest teljes utcanévlexikona)