Az aranykor rekorderei
2020. február 27. írta: BP Romantikája

Az aranykor rekorderei

Vajon mikor gyulladt ki az első gázlámpa, hol működött az első lift vagy éppen villamos? A 19-ik századi Pest rekorderei.

95209.jpgForrás: FORTEPAN/MAGYAR FÖLDRAJZI MÚZEUM

Az 1800-as évek második felében Pest – majd az egyesülést követően – Budapest visszavonhatatlanul elindult a világvárosiasodás útján. Hogy mekkora fejlődésen ment keresztül ekkoriban az addigi álmos városka, azt – a lélekszámadatokon kívül – a legjobban az újdonságnak számító találmányok bevezetésének dátumai mutatják meg. Lássuk hát, melyik fontos újítás mikor jelent meg Pest utcáin.

Először talán nézzük meg, hogy mikor gyulladt fel Pesten az első gázlámpa. A pontos dátum ebben az esetben 1816, amikor Tehel Lajos a Magyar Nemzeti Múzeum őre az épület homlokzatán az akkor még házi készítésű légszesszel működő lámpát meggyújtotta, és 1838. március 9-ig ez volt a város egyetlen ilyen fényforrása! Meglepő módon azonban a gázlámpák alkonya nem esett egybe a villanyvilágítás megjelenésével, hiszen az első elektromos lámpák az újonnan átadott Keleti (akkor Központi) Pályaudvar csarnokaiban és irodáiban gyulladtak fel, 1884. augusztus 16-án.

Mivel a villanylámpák üzemeltetése közel háromszorosába került akkoriban a gázlámpákénak, így a közvilágításban 1909 áprilisában jelent meg. Ekkor az áramszolgáltató vállalat saját költségén a Rákóczi úton a Kis- és Nagykörút között 38 próbalámpát állított fel, reklámcélzattal. A hálózat további építése pedig egészen 1910-ig váratott magára, így Temesvár és Mátészalka is megelőzte Pestet. A villanykandelábereket pedig még az elektromos liftis maga mögé utasította, ugyanis az első ilyen szerkezet az Erzsébet-híd pesti hídfőjénél látható, két, tornyos ikerházban, vagyis a Klotild Palotákban szerelték fel, 1889-ben.

Sőt igazából az első pesti villamos is bőven a gázlámpák fényénél rótta útjait, mivel a Nyugati pályaudvar elől induló és a Király utcáig tartó kísérleti vonalat már 1887. november 28-án átadták. Ekkor a vonalat még egy külön dinamó látta el árammal, mely a mai Nyugati téri posta helyén működött egy fabódéban. Bár ez így elég kezdetlegesnek hangzik, a villamos igen hamar lekörözte az egyeduralkodó lóvasutat, mely pedig 1866. július 30-a óta szolgálta a pestieket. Az első vonal a mai Kálvin térről indult útjára. Persze akkorra már a korábbinál sokkalta kiválóbb lovak közül lehetett hozzájuk válogatni, ugyanis a tenyésztés már komoly hagyományokkal bírt, nem utolsó sorban a mindennapossá vált lóversenyeknek köszönhetően.

Széchenyi István még angliai tartózkodása idején ismerkedett meg a lóversenyek világával, melyet itthon is rögvest meg akart honosítani. Ennek megfelelően 1827-ben jött létre a Pályafutási Társaság, amely később 1830. június 11-én az Állattenyésztő Társaság nevet vette fel. Előtte azonban még 1827. június 6-án megszervezték azelső magyar lóversenyt, ahol 25 ezer néző előtt éppen a legnagyobb magyar Babieka nevű angol telivérje vitte el a pálmát. Azonban nem ez volt az egyetlen sportág, melynek születését Széchenyinek köszönhetjük.

Miközben javában folyt a Lánchíd 1840-ben indult építkezése, a grófnak még arra is maradt ideje, hogy megalakítsa az első magyar Hajós Egyletet és egy évvel később, 1842-ben tető alá hozta az első magyar evezősversenytis. Érdekesség, hogy a megmérettetésen diadalmaskodó hajót a Lánchidat is jegyző Clark Ádám kormányozta, aki így minden formában uralma alá hajtotta a vizet. Persze ha már a sportok szóbakerültek, akkor nem  fejezhetünk be egy ilyen cikket a legnépszerűbb sportág, a futball említése nélkül.

A foci esetében külön kell választanunk az első és az első hivatalos futball mérkőzésidőpontját, azok között ugyanis fél év telt el. Ami biztos, hogy ennél a sportágnál Löwenrosen Károly építészmérnök nevét kell megjegyeznünk. Ő ugyanis angliai tartózkodása folytán szeretett bele az akkor még meglehetősen új sportágba. Amikor 1895-ben hazatért és a MÁV Északi Főműhelyében kezdett dolgozni, munkatársaival is megismertette a játékot, és csakhamar mérkőzést is szervezett a részvételükkel. Az első nemhivatalos összecsapás (szó szerint) 1896. november 1-én zajlott a mai MTK pálya helyén lévő mezőn. Sajnos a meccset fél óra múltán be kellett fejezni, mert ekkor már három lábtörésen volt túl a lelkes, de amatőr brigád. Löwenrosen azonban nem adta fel az álmait, és megalakította az első hivatalos klub a BTC, melynek tagjait két csapatra osztva szervezte meg az első, immáron hivatalos mérkőzést. A meccset pedig a Millenárison bonyolították 1897. május 9-én.

A bejegyzés trackback címe:

https://bpromantikaja.blog.hu/api/trackback/id/tr1415463604

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Perler Zuárd 2020.03.04. 14:18:23

Jó tudni, hogy mikor gyulladt ki Pesten az első gázlámpa.
De vajon lehet-e tudni, hogy mikor aludt ki az utolsó?
A hatvanas években a Városligetben még vígan működött: alkonyattájt a lámpagyújtogató ember hosszúnyelű szerszámmal ballagott végig a sétányok mentén és azzal az eszközzel fordította át a gázkart takarékról éjszakai üzemre - hajnalban aztán újra vissza.