A HÉV hálózat sokkal régebbi, mint gondolnánk
2020. március 10. írta: BP Romantikája

A HÉV hálózat sokkal régebbi, mint gondolnánk

Bár nem mindenki örült egyformán neki, a HÉV sok településre vitte el a civilizációt. Ráadásul mindezt az 1800-as években.

24121-2.jpgMég gőzmozdony vontatta a szentendrei HÉV-et is a nyitáskor, forrás: Fortepan, Somlai Tibor

Ha megkérdezzük az embereket, akkor aránylag sokan vágják rá határozottan, hogy a HÉV a Helyiérdekű Vasút rövidítése, de hogy mit jelent ez valójában, azt jóval kevesebben tudják. Cikkünkben a HÉV hálózat születésének jártunk utána, mely bizony jóval korábban történt, mint a legtöbben hinnénk.

            Az 1800-as évek közepén a magyar közvéleményt izgalomban tartotta az új közlekedési eszköz, a vasút megszületése és terjedése. Az 1836-os vasútépítéseket engedélyező királyi parancs nyomán 1846 nyarán már felavatták a Pest-Vác, egy évvel később pedig a Pest-Szolnok vasútvonalakat. Azonban hiába épült az 1880-as évekre több száz kilométernyi vasútvonal az országban, jól látszott, hogy ezek nem oldják meg a Pest közeli régió településeinek gondját. Kis túlzással kijelenthetjük például, hogy Soroksárról lassabb volt (lovaskocsival) a városba érni, mint Vácról vonattal.

            A helyzet akkor indult igazán változásnak, amikor az 1880-ban törvénybe iktatott passzus engedélyezte a helyiérdekű vasutak építését. Ezeknek a vicinálisnak is nevezett vasútvonalaknak éppen az volt az értelme, hogy az országos vasútvonalak által nem érintett, de arra igényt tartó régiókat összekapcsolják a várossal. Az ilyen vonalak sebessége jóval alacsonyabb volt az országos hálózatokénak, ám jóval több megállójuk, és sűrűbb menetrendjük valóban alkalmassá tette őket a feladat végrehajtására. Azonban a HÉV vonalak terveinek nem mindenki örült egyformán.

            A főváros ugyanis határozottan ellenezte, hogy a területén olyan vasútvonalak fussanak, melyek nem az ő fennhatóságuk alatt állnak. Ez ugyanis erősen megnehezítette az akkoriban már teljesen kiépült közúti vasútpályákon közlekedő járművekkel (földalatti, lóvasút, stb.) közös szabályozás létrehozását. Ráadásul az ő általuk kezelt pályák tulajdonjoga 30 év után a városra szállt, míg a Közlekedési Minisztérium alá sorolt pályák esetében ugyanez ez idő 90 évet jelentett volna.  A helyzetet végül az oldotta meg, hogy a helyiérdekű vasutakat, a fővárosi kötöttpályás járatokat is üzemeltető, Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) építette meg. A vállalatból 1889 december 29-én – leányvállalatként – kivált a Budapesti Helyiérdekű Vasút (BHÉV) Rt., mely a teljes HÉV hálózat üzemeltetését átvette, ám szoros kapcsolatban működött az anyacéggel.

            Az első HÉV vonalról, mely Soroksárt kötötte össze a fővárossal, 1882 április 4-én szültetett határozat, majd az átadásra 1887. augusztus 7 került sor (az újságírói bejárás egy nappal korábban már lezajlott). A vonal a Közvágóhídról indult, ahol egy pályaházat is építettek. Ebben egy minőségi, de nem túl drága étterem és néhány várószoba kapott helyet. A soroksáriak a sajtóbejárás során a pálya mellett szinte minden talpalatnyi helyen népünnepélyeket tartottak, mert érezték, hogy végre az akkor még teljesen elmaradott környéknek is kijutott a civilizációból. A vonalat egyébként még abban az évben, novemberben Harasztiig bővítették ki.

            A következő esztendőben, vagyis 1888-ban a hálózat komoly fejlődésnek indult: július 20-án átadták a Központi (Keleti) Pályaudvar – Cinkota vonalat, melyet később Gödöllőig vezettek, majd kevesebb, mint egy hónap múlva, 1888. augusztus 17-én elindult az első szerelvény a Filatorigáttól Szentendrére. Az 1963-ban, az M7 autópálya építése miatt megszüntetett törökbálinti HÉV aránylag későn, 1917-ben csatlakozott a főváros környékét lefedő helyiérdekű vasút hálózatához.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://bpromantikaja.blog.hu/api/trackback/id/tr7315503484

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.