Egy szerencsétlen baleseten múlott, hogy nem egy magyar, hanem a La Manche csatorna hőse avatta fel a hazai légteret.
Blériot készülődik a bemutatóra, forrás: Budapest folyóirat 1972.
110 éve, 1909. október 17-én elképesztő dolog történt Budapesten: Egy szerkezet, mely jóval nehezebb volt a levegőnél, motorja segítségével felemelkedett a földről és repülni kezdett. A sors furcsa fintoraként mindössze kilenc napon múlott, hogy a magyar légtér „szüzességét” nem egy magyar ember vette el. Az első így – őrült versenyfutásban – a francia Louis Blériot lett, aki pár hónappal korábban, július 25-én elsőként repülte át a La Manche csatornát. Mivel a magyar lapok folyamatosan tudósítottak az aviatika kialakulásáról, így a repülési láz ekkor már Budapesten is 6 éve tartott, a Wright fivérek 1903-as sikere nyomán.
Elsősorban ennek köszönhető, hogy egy magyar köztisztviselő, Dr. Kutassy Ágoston a fejébe vette: Ő lesz az első magyar és egyben az első ember, aki a magyar légtérben fog repülni. Mivel az európai aviatika fellegvára ekkor Franciaország volt, így Kutassy is itt tanulta ki a repülőgépvezetés csínját-bínját. Annak idején már úgy érkezett meg Párizsba, hogy minden itthoni vagyonát pénzzé tette ,és a francia fővárosban egy Fahrmann típusú repülőgépet vásárolt. Bár eredetileg úgy tervezte, hogy több időt tölt a gyakorlással, amikor meghallotta, hogy Blériot mire készül, azonnal a hazautazás mellett döntött. Nem akart beletörődni, hogy egy külföldi avassa fel a magyar légteret. Mivel biztosra akart menni, így néhány nappal az indulás előtt a Párizs melletti Longchamps lóversenypályán egy utolsó gyakorlórepülést tartott, ám negyed óra körözés után lezuhant a gépével!
Bár sem neki, sem a repülőnek nem történt komolyabb baja, ezzel az elsőségről végérvényesen lemaradt, annak ellenére, hogy az ünnepi műsorban fenntartottak egy helyet a bemutatójának, igaz csak a francia repülése után. Ám Kutassy végül csak kilenc nappal az első repülés után, 1909 október 26-án ért Budapestre repülőgépével. Ezek után hiába kapta meg a frissen alakult Magyar Aero Szövetség első, magyar pilótaigazolványát (NL. 1.), és hiába indította be rákosmezei repteret, hiába fűződik nevéhez az első hivatalos magyar ember által végrehajtott repülés, a szerencsétlen esetet soha nem heverte ki és két évvel később, 1911-ben örökre felhagyott a repüléssel.
Az első, magyar repülés dicsősége így Louis Blériot-é maradt, akit már a Nyugati Pályaudvaron, október 14-ei érkezésekor óriási tömeg fogadott. A legendás, La Manche csatornát átrepülő gépet már ekkor kiállították a pesti Vigadóban, ahol 16-án este fél nyolckor felolvasást is tartott a nagy kalandról. A bemutató repülésre végül október 17-én vasárnap, délután fél háromkor került sor. Bár a korabeli jelentésekben sok különböző szám szerepel, de a legvalószínűbb, hogy körülbelül 300 ezer előtt történt meg az első repülés Budapest felett. Ez a szám persze egészen elképesztő, különösen annak tudatában, hogy ekkor Budapesten még egymillióan sem éltek, és az árakat igen borsosra szabták. Az óriási jelentőségű eseményre az ország minden pontjáról – Erdélytől a Felvidékig – szerveztek vezetett túrákat.
Maga az érdeklődés persze nem csoda, hiszen alig hat évvel az első motoros repülés után a magyar emberek saját szemükkel is láthatták, hogy egy gépezet saját erejéből és irányítottan (a légballonokat a széláramlatok kormányozták) szeli a levegőt a főváros felett. A korabeli újságok fontosságában egyenesen a puskához hasonlították a repülőgépet, megjegyezve, hogy míg az az emberi agressziót szolgálja, az új gépezet éppen a szabadság és a földi dolgok elhagyásának okán született. Kutassy Ágoston pedig bár a légtér felavatásának elsőségét ugyan elveszítette a szerencsétlen baleset folytán, a magyar aviatika így is sokat köszönhet neki. Alig két éves ténykedése során – melybe az első, magyar repülőverseny megszervezése is belefért – megalapozta a hazai repülést. Neve így soha nem merül feledésbe.
