Budapest számos, híres szerelmi történetnek biztosított színteret az aranykorban, hiszen ebben a fejlődő miliőben a románcok is gyorsan kivirágoztak. A művészvilág kiválóságai sokszor még alkotásaikban is emléket állítottak a nagy szerelmeknek, így nincs akadálya, hogy mi is felidézzük a legviharosabb, legromantikusabb pillanatokat!

A XIX. század második felének legbotrányosabb szerelmi történeteit híres romantikus írónknak, Jókai Mórnak köszönhetjük, akinek az élete könyveihez hasonlóan fordulatos és érzelmekben gazdag volt. Már első felesége sem volt akárki, hiszen Laborfalvi Rózát vette feleségül, akit pont az 1848-as forradalom kezdőnapján, március 15-én pillantott meg először a Nemzeti Színház színpadán. A Bánk Bán előadásban játszott Róza, aki a kokárdáját Mór mellére tűzte az előadás végén, megszúrva ezzel az ifjú író szívét is.

Laborfalvi Róza és Jókai Mór

Forrás: wikimedia és Fortepan

Bimbózó kapcsolatuk nem kis botrányt kavart, Róza asszony ugyanis nemcsak jóval idősebb volt az írónál, de volt egy törvénytelen gyermeke is. Jókai feláldozta a szerelem oltárán Petőfi barátságát, illetve családjának támogatását egyaránt, és elvette feleségül az ünnepelt színésznőt. Az erélyes asszony erős kézzel uralta a házasságukat, Jókai pedig két regényben is a Politikai divatokban és a Tengerszemű hölgyben állított örök emléket szerelmének. Róza asszony haláláig végül megkedveltette magát Jókai környezetével, és a köztudatba mint Jókai igaz szerelme vonult be. Sokan nem tudják, de a 70-es éveit taposó Jókai másodszor is megnősült, egy fiatal huszonéves lány rabolta el szívét. Grósz Bellát viszont nem tudta befogadni sem Jókai családja, sem barátai, hiába születtek egymás után az író boldogságáról szóló novellák és versek. Az utolsó nyomtatásban megjelent Jókai mű, a 79-edik születésnapjára írt költeménye is ezt a boldogságot énekelte meg, az utókor mégis kétes románcként emlékszik a fiatal lánnyal kötött frigyre.

A századforduló után sem maradt a társaság pletyka nélkül, köszönhető ez minden bizonnyal Karinthy Frigyesnek és későbbi első feleségének, Judik Etelnek. A 10-es években kezdődő románc pikantériáját az adta, hogy a 25 éves író egy férjezett, háromgyermekes asszonyba szeretett bele, aki a Thalia Színház színpadán tündökölt.

Judik Etel és Karinthy Frigyes

Forrás: Europeana.eu és wikimedia

A vörös rúzsairól és nőies idomairól ismert szépséget Karinthy Bogának becézte, és első találkozásuk után pár hónappal már meg is szöktette. A párocskának bizony menekülnie kellett a felszarvazott, őrjöngő férj elől, aki a legtöbbször revolverrel vagy puszta kézzel támadt Karinthyra, állítólag még a New York Kávéházban is összeverekedtek. Végül Berlinbe menekült a pár, hogy két évvel később 1914-ben hivatalosan is összeházasodjanak. Ekkor a férj ugyanis - némi apanázs fejében - végre elengedte hivatalosan is Judik Etelt. Sajnos azonban a szerelmük nem tartott sokáig, mert Boga az 1918-as spanyolnátha járványban életét vesztette. Ha kíváncsiak vagyunk a századelő eme különleges házasságára, akkor nézzük meg Karinthy „A feleségem beszél” humoreszk-sorozatát valamelyik színházban, amelynek múzsája köztudottan Judik Etel volt.

A másik csodás szerelem ebben az időben Karinthy barátjának, Kosztolányi Dezsőnek és Harmos Ilona színésznőnek a kapcsolata, amely egészen az Esti kornél írójának haláláig tartott. Amennyire hosszú és szilárd volt ez a szerelem, olyan döcögősen indult: először az ünnepelt díva nem is Kosztolányival ismerkedett meg, hanem Karinthyval, csak később mélyült szerelemmé pajtáskodó barátságuk.

Harmos Ilona és Kosztolányi Dezső

Forrás: cultura.hu

Mivel Ilona is írói babérokra pályázott, így mindkét szerelmes szemszögéből ismerhetjük ezt a hosszú évtizedekre nyúló házasságot: szerelmesek, barátok, családtagok voltak egymás számára olyan szilárd érzelmi kötelékkel, amelyet a költő hűtlenkedései sem tudtak elszakítani. Élete alkonyán a Ilona által csak Didének becézett költő az egyik szanatóriumban beleszeretett betegtársába, és a viszony bizony az ott lévők és a házastársak figyelmét is felkeltette, így a beteg Kosztolányinak majdnem párbajoznia és válnia kellett a szőke Radákovich Mária miatt. Végül a válás és a párbaj is elmaradt, Dide pedig nyugodtan visszatért Ilonához a családi fészekbe, aki egészen halálig gondját viselte. Kosztolányi számos versében és írásában megjelenik felesége Harmos Ilona, akit ő csak Görög Ilonának hívott, de azt már kevesebben tudják, hogy a színésznő ezen a becenéven önmaga is publikált. Kettejük szerelmének különleges lenyomata az Ilona által írt Kosztolányi életrajz és a Burokban születtem novellás-portré kötete.

Az 1930-as évek a legcsodásabb és mindemellett legszomorúbb szerelem Radnóti Miklós és Gyarmati Fanny kapcsolata volt, amelynek sajnos Miklós halála vetett véget.

Gyarmati Fanny és Radnóti Miklós

Forrás: jegy.hu

Még a 20-as években kisdiákként találkoztak és egészen 1935-ig leveleztek egymással, bár Miklós ki kikacsingatott a plátói kapcsolatból. Házasságuk után gyönyörű versekkel ostromolta feleségét, aki kettejük helyett is dolgozva eltartotta őket és bátorította a költőt az írásra. Még hűtlenségeit is csendes belenyugvással fogadta, így Miklós Beck Judittal folytatott egyéves románcát is, csak akkor neheztelt meg a költőre, amikor az újabb és újabb versekben dicsőítette szeretője szépségét. Fanny Miklós halála után is hű maradt a házasságuk emlékéhez és nem ment férjhez ismét, életét a Radnóti hagyaték ápolásának szentelte. Érzelmeik csodás mélységét tükrözik Radnóti szerelmes versei és Fanny naplói, amelyek kíméletlen őszinteséggel szólnak mindennapjaikról.