Korrupt politikusok és igazságtalan választások az aranykorból!
2018. március 13. írta: Lynxa

Korrupt politikusok és igazságtalan választások az aranykorból!

Korteshadjáratok, lefizetés, erőszak és nyílt szavazás – az aranykor politikai élete és választási gyakorlata korrupt és igazságtalan volt. Történelmi kitekintés őseink választási rendszereire.

 

A Monarchia lakóinak 6%-a szavazhatott

Hamarosan Magyarországon ismét parlamenti választásokat tartanak. Az általunk ismert választási metódus a modern kor vívmánya, az aranykornak tartott dualizmus idején és a két Világháború között is teljesen más szabályok szerint zajlottak a választások.

valasztasok1.jpg

Forrás: Fortepan/ Széman György

 

Érdemes egy kis történelmi kitekintést tenni, hiszen a politika alakulása már akkor is meghatározta az ország lakóinak sorsát. Az első hazai választótörvényt a kiegyezést követően 1874-ben iktatták be, 1867-től 7 éven keresztül csupán miniszteri rendeletek szabályozták a képviselők választását. Ez az első valódi törvény a mai szemmel igen korlátozónak tűnhet: csak azok a 20 év feletti férfiak szavazhattak, akik írástudók voltak, saját lakóhellyel rendelkeztek, vagyont vagy adózott jövedelmet tudtak felmutatni, és szerepeltek a választási jegyzékben. Ez bizony csupán a Monarchia lakóinak 6%-át jelentette. A szavazás nyíltan folyt, azaz a szavazóknak egy választási testület előtt kellett nyilatkozniuk arról, hogy kit szeretnének képviselőnek. Ez a törvény tartalmazta először a jelöltállítás lehetőségét, ami igen kedvezett a különböző pártok kialakulásának. Iskolás tanulmányaink során a legtöbbet a Deák pártról hallottunk, amely levezényelte anno a kiegyezést. Az ő soraikból alakult később a Szabadelvű párt, amely 1875-től 30 évig maradt hatalmon és számos ismert miniszterelnököt adott, így Tisza Kálmánt, vagy az első nem nemesi származású miniszterelnököt Wekerle Sándort.

 

30 évig egyetlen párt kormányzott

A parlament a kiegyezést követen is az arisztokratákat tömörítő felsőházzal és a választott képviselőket felvonultató alsóházzal működött, de már nem a Budai Palotában, hanem a Nemzeti Múzeumban. Innen az alsóház 1866-tól az Ybl Miklós tervezte, Sándor Főherceg utcai új Képviselőházba költözött, ez az épület ma egyébként a Bródy Sándor utca 8. szám alatt található és az Olasz Intézet birtokában van. Annak ellenére, hogy az épületet ideiglenesnek szánták, a képviselőknek a XX. század elejéig adott otthont, egészen addig, amíg a mai Parlamentbe átköltözhettek. Mint azt korábban említettük 1875 és 1905 között a Szabadelvűek kormányoztak, politikájukra a kiegyezés támogatása volt a jellemző és ennek megfelelően támogatták őket minden egyes társadalmi csoportból: arisztokratákat, polgárokat, bankárokat, kereskedőket és földbirtokosokat egyaránt találunk a pártolók között. A kormányzás 30 évében jelentősen támogatták az ipart és a kereskedelmet, bevezették az állami anyakönyvezést és a polgári házasság intézményét, így lehetővé tették a válást, mindezek jelentősen gyengítették az egyház befolyását. Az ellenzéki pártokat főként a kiegyezés ellenzése határozta meg politikai mottóként, de valódi párttagságról ebben a korban nem igen beszélhetünk. Arra is gyakran volt példa, hogy a képviselő önmaga volt a saját pártja.

 

Pénzzel korteskedni kifizetődő

A választások előtt a képviselőjelöltek kortes-körutakra indultak, ahol bemutathatták saját magukat és a programjukat. Az ígérgetések mellett számos eszközt bevetettek a siker érdekében: a kormánypárt tagjai gyakran a hivatalnokokat és elöljárókat használták fel céljaik eléréséhez, a jelölteket kísérő kortesek pedig egyszerűen lefizették a szavazókat, olykor különböző újságokat és lapokat nyomtattak ki a politikai nézeteik népszerűsítésére. A történelmi dokumentumok szerint gyakoriak voltak a csalások és a személyes fenyegetések is a választások idején, hiszen a nyílt választás miatt mindenki tisztában volt azzal, hogy ki kire szavazott. Ezt az intézményt csupán a Tanácsköztársaság idején szüntette meg az időleges munkáshatalom és ők törvényesítették először az általános női-férfi szavazójogot is.

 

A főváros egyedi szavazótörvényt kapott

Az I. Világháborút követő kormány azonban nem sokat tartott meg ezekből a szabályokból, inkább visszatért a korábbi hagyományokhoz. Az 1922-es választójogi rendelet ismét bevezette a választójogi cenzust, s a nők választójogát 30 évre emelte. A választói jogosultsághoz hasonlóan a képviselőjelöltséget is súlyos feltételekhez kötötte. Bár a fővárosban és a nagyobb városokban megmaradt a titkos szavazás, a kisebb községekben és falvakban ismét a nyílt szavazási módszer lett az elfogadott. Trianon után, 1926-ban újjá szervezték az országgyűlés felsőházát is, amelynek tagságát méltóság vagy hivatal, választás és kinevezés útján állították össze. Ezek a törvények maradtak életben egészen 1938-ig, amikor a szavazás titkossá és a törvényben meghatározottak kivételével minden választópolgár számára kötelezővé vált. Érdemes megemlíteni az 1930-ban alkotott ún. fővárosi törvényt, amely biztosította Budapest különleges helyzetét, így itt nem volt érvényes az országszerte elfogadott virilizmus intézménye, amely fele részben a legvagyonosabb polgárokat juttatta volna automatikusan képviselői helyhez.

A bejegyzés trackback címe:

https://bpromantikaja.blog.hu/api/trackback/id/tr1213724232

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

anyadmajma 2018.03.15. 08:59:31

És ezek a retardált maradi nézetek vezettek többek között a 48-as szabadságharc csúfos bukásához, az I. világháború kirobbantásához és elvesztéséhez, Trianon kialakulásához, és Magyarország II. világháborús szerepéhez és az ország fasizálódásához.
Szóval, csak így tovább elvtársak, csak így tovább.

Measurer 2018.03.15. 12:35:02

"Ezt az intézményt csupán a Tanácsköztársaság idején szüntette meg az időleges munkáshatalom"
A "végleges" munkáshatalom idején pedig kizárásos alapon meggyőződhettünk arról, ki az, aki nem a népi demokrácia vagy a Hazafias Népfront jelöltjére adta le a szavazatát.

WildBear 2018.03.15. 12:35:24

"csak azok a 20 év feletti férfiak szavazhattak, akik írástudók voltak, saját lakóhellyel rendelkeztek, vagyont vagy adózott jövedelmet tudtak felmutatni"

Ebből néhány kritériumot most is bevezetnék;
- itt lakik
- jövedelme van
- minimálisan 8 általános
süti beállítások módosítása