Az aranykor bővelkedett magyar géniuszokban, világhíressé vált feltalálókban. Galamb, Puskás, Jedlik – mind ismerősen csengő név. De kik is voltak ők és mit hagytak ránk? S melyikőjük keresett annyit, mint az Amerikai Egyesült Államok elnöke?
Galamb József
Galamb a Ford T-modell fejlesztője, feltalálója volt, akinek sikertörténete talán a legismertebb a fenti nevek közül. Makón született, szegény családban. 1905-ben ismeretlenül érkezett Detroitba, az akkori autógyártás fellegvárába. S mivel az utazásra minden pénze ráment, nyelvismerete még nem volt, aprópénzért kezdett dolgozni, alkalmi munkákat vállalt. A nyelv megtanulása után gépészmérnöki végzettségéhez méltó állást keresett és talált is.
Galamb József
Forrás: wikipedia
A Ford akkor még csak két éve működött, kis gyárként, itt állt munkába heti 20 dollárért. Ford gyorsan felfigyelt az újonc tehetségére, és felkérte új modelljének megtervezésére. Galamb koncepciójában az volt az igazi újdonság, hogy egy olcsó, könnyen kezelhető népautót tervezett, a T-modellt, és nem luxusjárművet, amihez korábban csak kiváltságosok juthattak hozzá. A tervezésben forradalmi újdonságának számított az általa tervezett bolygóműves sebességváltó is. A gyártás futószalagon történt, ami szintén újítás volt a technológiában, ennek segítségével 10 másodpercenként készült el egy új jármű. A T-modell magyarra fordított beceneve a Bádog Böske lett, amiből 15 milliónál is többet értékesítettek. A T-modell sikere Galambot dúsgazdag emberré tette, évi fizetése 75 000 dollár volt, a fáma szerint ennyit keresett akkoriban, hivatalosan az Egyesült Államok elnöke is. Kiváló szakmai érdemei mellett megjegyezzük, hogy nagyon jóképű, jó megjelenésű férfi volt, irigylésre méltó adottságokkal áldotta meg az ég, annyi biztos.
Puskás Tivadar
Puskás kalandvágyó ifjúként Bécsben, Londonban, Párizsban tanult, vállalkozott, kalandozott, végül az Egyesült Álmokba vonzották álmai, ahonnan újra visszatért Európába. Edison munkatársaként az ő találmányait képviselte, és telefonközpontok tervezésével, telepítésével foglalkozott; nevéhez fűződik a bostoni, párizsi, és a Monarchia területén található központok tervezése, építése.
Puskás Tivadar
Forrás: wikipedia
Saját találmányaként a telefonhírmondót tartjuk számon, ami a rádió elődje volt, de szokás hangos újságnak is nevezni. Célja az volt, hogy a lehető leggyorsabban szolgáltasson hírt, nagy tömegek számára. Puskás felállított egy szerkesztőséget, ahol telegram stílusban olvasták fel és ismételték a híreket. Szó volt politikáról, helyi információkról, tőzsdei hírekről és a pontos időt is beolvasták. A szolgáltatás népszerűségét és piacképességét jelzi, hogy előfizetőinek száma 1893-1930. között 500-ról 8868 főre nőtt. Ekkor már a hírek és információk széles repertoárját biztosította: tőzsde, közélet, politika, gazdaság, országgyűlés, színház, sport, törvényhatósági események, pontos idő, időjárás, művészet, divat, irodalom stb. A Telefonhírmondó Rt. 1925-ben egyesült a Magyar Rádióval, a MTI tagjaként, tehát fennállása alatt végig sikeres, prosperáló vállalkozás volt. Puskás személyére visszatérve megemlítjük, hogy szakmai kiválóságai mellett kitűnő vívó és lovas volt, emellett egy igencsak jóképű fiatalember.
Jedlik Ányos
Jedlik életútjának érdekessége, hogy Bencés szerzetes volt, feltalálói érdemei mellett. Ő a villanymotor atyja, emellett elsőként írta le a dinamóelvet, és a szódavíz hazai gyártását is neki köszönhetjük, számos további találmánya mellett.
Jedlik Ányos
Forrás: wikipedia
Gyermekként és fiatal fiúként nagyon jó neveltetésben és oktatásban részesült, itthon és Pozsonyban tanult, négy nyelven beszélt, tanulmányai befejezése után a Pesti Királyi Tudományegyetem tanszékvezetője majd dékánja, végül rektora lett. Találmányai közül a legjelentősebb a villanymotor, amelyet ő „villámdelejes forgonynak” nevezett. Találmánya járművek hajtására is alkalmas volt, így neki köszönhetjük a későbbi elektromos mozdonyokat és az áram hajtotta autók ősét. A dinamóelv leírása szintén nevéhez fűződik, és korszakalkotó felfedezésnek számított. Nem magát a dinamót találta fel – mint sokan tévesen hiszik –, hanem az öngerjesztés elvét ismerte fel és írta le. Ezt az elvet Siemens néhány évvel később szabadalmaztatta, tőle független munkájának köszönhetően. A gépjárműgyártásban nagy jelentősége volt az elv ismeretének és alkalmazásának, egészen az 1960-70-es évekig a gépjárművekben dinamót alkalmaztak a jármű villamosenergia-ellátásához. Harmadikként pedig említsük meg a szódavizet, melynek gyártását szintén Jedliknek köszönhetjük. Ő fejlesztette az első szódagyártó gépet, amelyet magyarul „savanyúvízi készületnek” nevezett. Az ő tervei alapján épült fel az első szikvíz üzem is, amely sajnos gyorsan csődbe ment, így a találmány valódi kiaknázása még váratott magára. Élete során sok elismerésben volt része, köztiszteletben álló személyként, oktatóként, feltalálóként megbecsülték, szerették.
A fenti nevek a legismertebbek, leggyakrabban emlegetettek a századforduló feltalálói közül. Mellettük azonban sokan voltak még, akiknek neve és munkássága említésre méltó és a későbbiekben további cikkeket is megérdemel blogunkon: ők Kandó Kálmán (a vasútvonal villamosításának atyja), Bánki Donát (a Bánki-turbina feltalálója), Csonka János (Bánki Donát barátja, közösen találták fel a karburátort, illetve a magyar automobilgyártás úttörője), Fejes Jenő (a lemezmotor és a lemezautó feltalálója), Jendrassik György (a Jendrassik-motor feltalálója), Déri Miksa (a transzformátor részfeltalálója), és Zipernowsky Károly (a transzformátor feltalálója).
