Csöndes eső köszöntötte 150 évvel ezelőtt a székesfővárosban felvonuló magyarokat, akik Szent Istvánra és a magyar államalapításra emlékeztek.
Forrás: Fortepan
Mint ismeretes Ferenc József 1860-ban engedélyezte ismételten augusztus 20-ának megünneplését a magyaroknak, mivel a szabadságharc leverése után tartott attól, hogy az ünnepség egyfajta ellenállásba torkollik. A reformkorban ugyanis Szent István egyházi jellegű ünnepe egyre inkább átalakult egyfajta államalapítási, függetlenségi kezdeményezéssé. 1867-ben viszont megtörtént a kiegyezés, és így minden évben szabadon vonulhattak a magyarok a Szent Jobbot körbehordozva Budapesten is.
Pontosan 150 évvel ezelőtt, 1869. augusztus 20-án elég csendesen telt az ünnep. A fővárosi menetet szemerkélő eső fogadta, de ez nem akadályozta meg a lakosságot abban, hogy megünnepeljék Szent Istvánt, első apostoli királyunkat. Ráadásul az ünnepi körmenetre számtalan vidéki városból érkeztek neves tisztviselők és arisztokraták, hogy a Szent Jobb ereklyét követve végigvonuljanak a kijelölt úton. Már kora reggel, 7 órától kezdve töméntelen sokaság hullámzott a Lánchíd felé, hogy megnézzék a hivatalos menetet. Ez utóbbi a várkápolnából indult a különböző céhek képviselőivel, akik saját szakmájuk zászlói és jelvényei alatt meneteltek, őket követték a pesti katolikus legényegylet tagjai, majd a papság a szent ereklye szekrényével. A menetben ott voltak a legfőbb egyházi méltóságok is, így a szombathelyi püspök is, aki azon a napon az ünnepi szentmisét celebrálta a Mátyás-templomban, lévén, hogy a Bazilika ekkor még nem készült el. Ezután jöttek a menetben Pest és Budaváros hatóságai, a királyi tábla, a legfőbb törvényszék küldöttségei, a Pesten időző felsőházi tagok és képviselők, az egyetem rectora és a Budapesten állomásozó ezredek törzstisztjei, a honvédség tiszti kara. A menetet egy szakasz zöld ággal díszített honvéd zárta be. A hagyományos Szent Istvánnak ajánlott mise után egy zászlóalj katonaság a várban lévő dísztéren felállva diszlövéseket adott le, majd a Szent Jobbot visszavitték a várkápolnába.
A menetből teljesen hiányoztak a bécsi vezetés képviselői, ugyanis pár nappal korábban Triesztben óriási tűz ütött ki, 1300 tároló és 300 ház semmisült meg a katasztrófában, s a károk elhárítása jóval fontosabb feladatnak bizonyult, mint hogy részt vegyenek a magyarok nemzeti ünnepén. Ferenc József sem tette tiszteletét az eseményen, ugyanis Ischlben tartózkodott, ahol aktuális éves szabadságát töltötte. A császár egyébként augusztus 18-án jött a világra, így minden évben a magyarok ünnepének idejére időzítette éves pihenését. 1969. augusztus 21-én, szombaton Ischlben egyébként szintén tartottak felvonulást, de a császár születésnapjának tiszteletére. Természetesen a korabeli lapok megemlékeznek Erzsébet királynőről is, aki a nyaralóhelyen 20-án misét ajánlott és hallgatott a magyar nemzet ünnepén, így a császári családból egyedül ő adózott Szent István emlékének, természetesen az osztrákok többsége és maga a királyi fenség sem osztozott Erzsébet lelkesedésében és nem jelentek meg az eseményen.
Augusztus 20-a már 150 évvel ezelőtt nemcsak egyházi, hanem népi ünnepnek is számított, amikor a felvonulást és a misét a szórakozás követte. Ezen a napon a nép évről-évre kitódult az éppen megújuló Városligetbe, hogy jókat egyenek-igyanak és megnézzék a mutatványosok előadásait. Igen ám, de 1969. augusztus 20-án az eső elvette a nagyközönség kedvét a kültéri programoktól, így hétfőn az Állatkert vezetése is azon kesergett, hogy igen kevesen látogattak el az intézménybe 20-a alkalmából. Egy-egy ünnepi napon közel 2000 vendéget köszönthettek átlagosan a ligeti állatparkban, viszont 20-án a rossz idő miatt alig pár százan vettek jegyet. Pedig a vezetőség a sok vidéki vendégre számítva jóval nagyobb bevételben és forgalomban bízott. Úgy tűnik, hogy akkor Budapest lakossága a közösségi programok helyett az otthoni pihenésre szavazott.
