A legnagyobb tévhitek a spanyolnáthával kapcsolatban
2020. március 31. írta: BP Romantikája

A legnagyobb tévhitek a spanyolnáthával kapcsolatban

Az eddigi legsúlyosabb világjárvány bár milliók életét követelte, még mindig tévhitek keringenek róla.

1024px-spanishfluwardwalterreed.jpg

Forrás: Wikipedia, Spanyolnátha Amerikában

Jelenleg a nagyközönség és a sajtó a koronavírussal foglakozik a legtöbbet, és a szakemberek szerint tévhitek tömkelege kering az emberek között. Ebben nem sokat változtunk, hiszen nem volt ez másként 100 évvel ezelőtt sem, amikor a spanyolnátha szedte áldozatait Európaszerte. Még manapság is keveset tudnak az emberek az akkori nagy influenza-járványról, de azt legalább rosszul. Lássuk csak a legnagyobb tévhiteket a spanyolnáthával kapcsolatban. 

  1. A spanyolnátha Spanyolországból indult el és ezért nevezték el így!

Ez egy abszolút tévhit. Az 1918-19-es influenzajárvány nem Spanyolországból indult el, hanem a háborúban résztvevő amerikai katonák hozták be Európába, állítólag a vírus először Kansasben bukkant fel. De létezik olyan elképzelés is, amely Kínából eredezteti a vírust. Maga a spanyolnátha kifejezés sem az I. Világháború idején keletkezett, hanem jóval korábban. Írásos dokumentumok az 1700-as években említenek egy XV. századi, titokzatos spanyol betegséget, amit a katonák terjesztettek háborúik során VIII. Károly francia király hadseregében. Mivel az egyes nemzetek szerették egymásra fogni a baj okát, így sokan francia, míg mások spanyol betegségnek tartották. Egyébként annak a fertőzésnek még nem sok köze volt az influenzához, jóval inkább a vérbajhoz. Később a köznép a hétköznapi náthánál jóval komolyabb tüneteket okozó influenzára használta a spanyolnátha kifejezést. Ma már tudjuk, hogy a náthát és az influenzát más-más vírusok okozzák és más-más betegségről van szó, csak a tünetek hasonlóak. A XIX. század elején viszont még nem voltak tisztában a részletekkel az emberek, így, ha valaki lázas lett, folyt az orra és légúti tüneteket produkált, azt náthásnak, vagy súlyos esetben spanyolnáthásnak titulálták. A spanyolnátha elnevezés az 1800-as évek újságjaiban rengeteg alkalommal bukkan fel, egyértelműen a súlyos nátha jellegű fertőzések elnevezéseként.

  1. A spanyolnátha mindenkit megölt, aki elkapta

Tény, hogy a spanyolnáthának nevezett influenza-járvány több tízmillió ember életét követelte 1918-19-ben, és ezzel mindeddig a történelem legpusztítóbb világjárványának számít. De az nem igaz, hogy mindenki meghalt, aki elkapta, bár magas volt a halálozási arány. A sima influenzában általában a fertőzöttek 1%-a veszti életét, ugyanakkor a spanyolnátha járványnál a betegek egyötöde hunyt el. Ennek oka egyrészt egy új típusú, mutálódott A influenza vírus felbukkanása volt, ami a legtöbb fiatalabb embernél komoly tüneteket és szövődményeket okozott, ugyanis ők még valószínűen korábban nem találkoztak semmilyen rokonnak számító A típusos influenzával. Az idősebbek viszont korábbi fertőzéseik következtében részleges védelmet élveztek, és könnyebben vették a betegséget. A halálozási arányokat súlyosbította a világháború, az annak nyomán kialakult éhezés, a rossz higiénia és az, hogy az emberek és a családok a rossz életkörülmények miatt általánosan gyenge egészségi állapotban voltak.

  1. A korabeli hatóságok és az orvosok nem tudtak védekezni a spanyolnátha ellen

Bár 1918-ban az orvosok sokszor még a sajtónak is olyan nyilatkozatokat tettek, amiről manapság tudjuk, hogy tévesek voltak: így például a tüdőgyulladást külön regisztrálták, holott az esetek többségében az tulajdonképpen a spanyolnátha szövődményeként lépett fel. Azzal azért tisztában voltak, hogy a higéniai intézkedések, a fertőtlenítők, a tisztálkodás és a zsebkendő használata, illetve a tömeg kerülése csökkenti a betegség terjedését. Pont emiatt Budapesten is több korlátozó intézkedést vezettek be: ha kellett, karantént állítottak fel, bezártak iskolákat és nem engedélyezték a tömegrendezvényeket.

  1. A spanyolnátha első hullámában haltak meg a legtöbben

A spanyolnátha először 1918 nyarán bukkant fel és kora ősszel volt egy enyhébb járvány a fővárosban és országszerte. Ugyanakkor a legsúlyosabb hullám az influenza fő időszakában november-decemberben zajlott, ekkor haltak meg a legtöbben. A tavaszi spanyolnátha járvány 1919. márciusában viszont már jóval enyhébbnek bizonyult.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://bpromantikaja.blog.hu/api/trackback/id/tr215503452

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.