5 érdekesség a budapesti áruházakról, amiket nem tudtál
2017. augusztus 16. írta: Lynxa

5 érdekesség a budapesti áruházakról, amiket nem tudtál

Melyik budapesti áruházban tombolt a legnagyobb tűzvész, hol épült a főváros első mozgólépcsője, és melyikük hirdetése emlékeztet kísértetiesen a Levi’s logójára, bár korábban készült annál?

 

A budapesti áruházak a bazárok és szatócsboltok, valamint a csillogó plázák közötti időszakban szolgáltak a közép- és szegényebb rétegek igényeit, több mint 100 éven keresztül. A történetükben sok érdekességre bukkanhatunk, melyeket érdemes feleleveníteni.

 

Az első, áruházszerű keretek között működő épület Guttman Jakab nevéhez fűződik. Bár a mai meghatározás szerint nem nevezhetnénk áruháznak a Rákóczi utcai létesítményt, mégis ez volt az első olyan, ahol egy nagyobb területen, összefüggően árusított egyetlen cég, és nem különálló butikok vagy bazári árudák működtek egy fedél alatt.

guttman.jpg

A Gutmann, majd később Verseny áruház

Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára

 

A Guttmann elsősorban ipari- és munkaruhákban volt érdekelt, és ma is sokan emlékeznek legendás reklámjukra, melyen két oldalon három-három pálcikaember húz szét egy nadrágot, hirdetve a Guttmann munkaruhák elszakíthatatlanságát. A koncepció azért is különösen érdekes, mert a hozzá nagyon hasonló Levi’s logó (két cowboy próbál eltépni egy farmer nadrágot) csak 1886-ban jelent meg a nadrágok bőrcímkéjén (ezeket a farmereket eleinte munkaruhaként árusították).

levis_guttman.jpg

A Guttmann áruház később Verseny Állami Áruház néven működött.

 

holzer.jpg

A Holzer/Úttörő áruház 

Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára

 

Bár sokan tartják az elsőnek, kronológiai szempontból csak az ezüstöt érdemli ki Holzer Simon Divatháza, mely 1896-ban nyílt meg a Kossuth Lajos utca 9 szám alatt. Bár a mai értelmezés szerint ez sem nevezhető még áruháznak, eleinte Női Felöltők Áruháza állt a cégtáblán. Az alapító sorsa kalandfilmbe illő, hiszen Holzer egy kis szabóságot üzemeltetett korábban, és annak bevételeiből csak nagyratörő állomnak tűnt az áruház felépítése. Azután jött a városfejlesztés, majd az Erzsébet tér építése, és a helyén álló szabóság lebontásáért fizetett kárpótlási pénz. A divatház fokozatosan tért át a teljes ruházati kínálat árusítására és kiválóan ment is az üzlet, egészen Holzer 1920-as haláláig. Mivel az épület szerkezetéhez igen sok vasat használtak fel, így az éles nyelvű pestiek előszeretettel emlegették „vasáruház néven”. A második világháború után itt működött az Úttörő Áruház.

 

parisi.jpg

A Párisi Nagyáruház

Forrás: wikipedia

 

Igazi főnix madár a magyar kereskedelem történetében a Párisi Nagy Áruház és nem csak azért, mert folyamatosan újra és újra feltámad, hanem azért is, mert soha nem jött volna létre a magyar áruházak történetének legnagyobb tűzvésze nélkül. Történt ugyanis, hogy Goldberger Sámuel textilgyáros 1892-ben nyitotta meg boltját a mai Klauzál utca sarkán. Ezt az egységet már joggal nevezhetjük áruháznak, hiszen mindenféle portékát meg lehetett vásárolni a falak között. A tulajdonos elve az olcsó beszerzés és a kis haszonnal történő továbbadás volt, így hatalmas forgalmat bonyolított le. A történet azonban drámai fordulatot vett 1903-ban, amikor egy zárlat következtében tűz ütött ki az alagsorban és átterjedt az áruházra, valamint a felette kialakított bérlakásokra is, kelepcébe zárva a fenti emeleteken rekedteket. A 4-5. szinten tartózkodók az ablakokból vetették magukat a mélybe, és hiába alkalmazták a tűzoltók először az ugróponyvát, 14-így is meghaltak. Az eset súlyosságát jól jelzi, hogy Ferenc József személyesen is meglátogatta a sérülteket a Szent Rókus kórházban. Goldberger azonban nem tört össze és új épületet keresett áruházának, amit meg is talált az Andrássy úton az egykori Terézvárosi Casino képében. Az itt felépült áruház maga volt a luxus és – érthető okból – a legtűzbiztosabb is Európában. Az épületben a kommunizmus alatt a Divatcsarnok működött.

 

corvin.jpg

A Corvin áruház

Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára

 

1926-ban csatlakozott a felsoroláshoz a Corvin Áruház, mely „szeme sarkából” még láthatta a Blaha Lujza téri Nemzeti Színházat és fénykorában 666 fős személyzetet látott el munkával. Az épület sajátossága egy optikai csalódás, hiszen kívülről egy emeletesnek tűnik, holott a földszint felett öt emelet sorjázik. Ezt a hatást úgy érték el a tervezők, hogy a földszint feletti ablakok valójában az összes fenti emeleten végig húzódnak. A Corvin azzal is dicsekedhet, hogy itt helyezték üzembe az ország első mozgólépcsőjét 1931-ben. Érdemes még megemlíteni, hogy a közkeletű hiedelemmel ellentétben nem itt forgatták az Állami Áruház című zseniális filmet. A Gábor Miklós és Latabár Kálmán nevével fémjelzett mozgókép jeleneteit az Úttörő és a frissen megnyitott Újpest Áruházban, míg az irodai és tetőkerti jeleneteket stúdióban vették fel.    

 

lotto.jpg

Nem véletlenül volt ilyen a logó

Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára

 

Végezetül tegyünk említést a Hangya Szövetkezet által 1934-ben nyitott Szövetkezeti Boltról, mely az államosítás utáni időkben Minőségi Állami Áruház néven működött. Nem ismerős? Nem csoda, hiszen 1957-ig kellett várni az igazán ismert név megjelenésére, akkor indult ugyanis hódító útjára Magyarországon a Lottó. Igen, a kereskedelmi egység nem véletlenül kapta a Lottó Áruház nevet, mivel a játékban havonta sorsolt tárgynyereményeket kizárólag az itteni kínálatból lehetett átvenni.

A bejegyzés trackback címe:

https://bpromantikaja.blog.hu/api/trackback/id/tr912754670

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kapuka 2017.08.17. 17:08:15

Érdekes volt, bár kár, hogy éppen a legelső áruház megnyitásának időpontja maradt ki az írásból. Így a Levi's reklámmal való összehasonlítás is furcsára sikerült, mert csak annyit tudtam meg, hogy a Levi's 1886-tól reklámozott ilyen formán.De az nem derül ki, hogy mennyivel korábbi a magyar reklám? Utána nézve én 1882-t találtam, ez helyes?

mpl 2017.08.17. 17:08:18

"Az épületben a kommunizmus alatt a Divatcsarnok működött."
Apró tévedés. Magyarországon, ahogy sehol a világon, nem volt kommunizmus. Szocializmust próbáltak építeni, de az sem sikerült.
Tessék megnézni a különbsèget.

Lynxa 2017.08.17. 17:12:54

Elnézést kérek, valóban kimaradt a Gutmann áruház megnyitásának dátuma. A helyes évszám 1882.
süti beállítások módosítása