Ki ne ismerné a „Vén cigány”, az „Egy cica, két cica”, az „Édesanyám te jó asszony” dalokat? Mind-mind a népszerű magyar nóták közül valók, amelyeket a századfordulón a cigányzenészek játszottak mulató urak fülébe. Cigányzene avagy szórakozás az aranykorban!

A kávéházi cigányzene avagy másik ismert nevén a magyar nóta szintén a XIX.-XX. század fordulóján élte virágkorát, és a zenetörténészek ezt a virágzást bizony összekapcsolják Budapest fejlődésével. Már az elnevezése is jelzi, hogy kettős forrásból táplálkozik: egyrészt a cigány kultúra és a magyar népdalok egyaránt szerepet játszottak kialakulásában. A köztudat máig összemossa a műfajt az eredeti cigány- vagy az ősi magyar népzenével, holott a klasszikus zene kiválóságai Kodálytól Bartókig bebizonyították, hogy különálló azoktól.

Olyan népszerűek voltak, hogy a családi portrékra is felkerültek...

Forrás: Fortepan

Egy biztos, még manapság is sokan fejből idézik a magyar nóták híres dallamait, amelyek egyébként jórészt szintén a századfordulón és az azt övező évtizedekben születtek, hogy szórakoztassák a nagyérdeműt. Nem volt ritkaság, hogy az arisztokraták vagy a polgárok egy kávéházba, étterembe betérve elhúzatták a saját nótájukat, és természetesen a cigánybanda kíséretére fel is énekelték a dalt, viccesen mondhatnánk ez volt a karaoke ősi formája. Más esetekben lakodalmakon, bálokon húzták a cigányok, de arra is volt példa, hogy külön előadás keretében léptek fel. De vajon, hogy alakult ki ez a jelenség és miért tartják a cigányzenét autentikus hungarikumnak máig az ide érkező külföldiek. A szakértők is sokszor vitáznak a cigányzene, magyar nóta történelmén és megítélésén, mi összegyűjtöttünk néhány érdekességet a témával kapcsolatban.

Köztudott, hogy a cigányok nem sokkal a magyarországi megjelenésük után – már a középkorban Bonfini idején – a királyi udvarokban és az arisztokrácia házaiban zenéltek. A ma is ismert cigányzenekarok ősének minden bizonnyal Czinka Panna zenekarát tekinthetjük, aki az 1700-as években alapította meg zenekarát két hegedűsből, bőgősből és egy cimbalmosból, állítólag még ma is ez a cigányzenekarok minimálisan kötelező felállása. A kiegyezés utáni fejlődés magával hozta a szórakoztatóipar változását is, ahogy Budapesten egyre több kávéház és étterem alakult, úgy volt egyre nagyobb igény a cigányzenészekre. A legismertebb zenekarok még külföldön is turnéztak, bemutatva tehetségüket. Ebben az időszakban alakultak ki a nagy zenész cigánydinasztiák is, amelyeknek legjelesebb képviselői Boka Károly, Farkas Miska, Bunkó Ferenc, Kálodzy Jancsi voltak.

A tipikus nagyzenekar - Farkas Jenő bandája

Forrás: Fortepan / Farkas Jenő

A századfordulót követően a cigányzene tovább fejlődött, némely képviselőjéről - például Rigó Jancsiról - még süteményt is elnevezett az utókor. Ebben az időben lett népszerű a Kolompár dinasztia is, amely nevét magyarosítva Lakatosként vonult be a köztudatba, és Lakatos Flórist, a 100 tagú cigányzenekar egyik alapítóját már a XX. század végén születettek is ismerik. Ekkorra már kialakultak a cigányzene fő műfajai: csárdás, andalgó, hallgató, amelyeket felváltva a hallgatóság igényeinek megfelelően játszottak improvizatív betétekkel. A mozi megjelenésével, a filmekben elhangzott nóták nyomán újabb lendületet kapott a cigányzene, bár művelői közül sokan keseregtek ebben az időben a „fekete-zene” azaz a jazz megjelenésén. Sokan úgy tartották, hogy az új amerikai trend lesz a cigányzene veszte, de ennek ellenére a nagy változást csupán a II. Világháború utáni politikai váltás hozta meg, amely nem kedvezett a nemzeti érzelmű cigánynóták népszerűségének.

            Manapság főként éttermekben és kávéházakban találkozhatunk az úgynevezett romantikus cigányzenével, ráadásul a külföldi turisták kihagyhatatlan programnak tartják a magyar nóta hallgatását. Bár a modern kor gyermekei is ismerik és szeretik a magyar nótákat, de a mindennapi szórakozás terén háttérbe szorult ez a csodás, régmúltra visszatekintő műfaj. Szerencsére azért léteznek olyan éttermek, ahol még ápolják a múlt század romantikus hagyományait és a vacsorához hallgathatunk századfordulós cigányzenét.