Hogyan lett Budapest a spiritizmus európai fellegvára és mely ismert emberek táncoltattak asztalt a kastélyok félhomályában?

Az 1800-as évek közepén Budapesten és az ország szinte teljes területén felütötte a spiritizmus és az újságok terjedelmes cikkekben számoltak be a csodásabbnál csodásabb történésekről, miközben a nemesi birtokok rejtett termeiben éjszakánként a pislákoló gyertya fényében táncolt az asztal a hajnali órákig. Hogy miért éppen ekkor kezdődött arra magyarázatot adhat, hogy a modern kori spiritualizmus kezdeteit a mai napig egy 1848-as, amerikai esetre vezetik vissza, melynek híre az ’50-es évek elején járta be az európai sajtót. A nevezetes esemény főszereplője három nővér, a Fox testvérek voltak, akik Hydesville-i otthonukban először csak rettegtek, majd kapcsolatba is léptek egy kopogó szellemmel (poltergeist).

Ahol minden kezdődött - a Hydeswill-i ház

Forrás: exploringupstate.com

Persze erről az eseményről – angol közvetítéssel – nagyjából a kontinensünk minden országában egyidőben szereztek tudomást, ám mégis Budapest vált a kor európai spiritiszta fellegvárává. Ennek oka az elvesztett szabadságharcban keresendő, hiszen kutatások hosszú sora állapította már meg: Azok a nemzetek, melyek komoly traumát élnek át, mindig sokkal nyitottabbá válnak az okkult tanokra, így Budapesten az új folyamat magjai igen gazdag táptalajra hullhattak.

            A történések követéséhez meg kell ismerkednünk egy magát druida reinkarnációnak tartó franciával, Hippolyte Léon Denizard Rivail-el, akinek a mozgalom nevét is köszönhetjük. Amikor a derék Hyppolyte ráeszmélt egyik korábbi élete folyására a skót felföldön, nyomban felvette az Allan Kardec művésznevet és összeállította tanait, melyet intenzíven terjeszteni is kezdett. Elképzeléseiben gyakran szerepeltek a biblia és az egyház tanai, melyek szerinte telve vannak tévedésekkel, ám ezek a velük kapcsolatba került emberek hibáiból kerültek beléjük. Kardec nem kevesebbet állított, mint hogy Mózes és Jézus voltak a tanok első profétái, ám a harmadik már a spiritizmus, mely a világosságba vezeti  majd az embereket.

            Nem meglepő, hogy az egyház nem lelkesedett túlságosan ezekért a tanításokért, mint ahogy a szellemekkel való eszmecseréért sem, mely felvetette a halálon túli élet ötletét is. A tanok terjesztői az egyházból történő azonnali kizárást kockáztatták, míg műveik tiltólistára kerültek.

            Hazánkban eleinte a nemesség körében terjedtek el Kardec tanai, ami abból következett, hogy a főrendek gyakrabban érintkeztek a külfölddel és színházba is ők jártak sűrűbben, így már 1850-ben a saját szemükkel láthatták Luis Berger német színész spiritiszta bemutatóját a pesti német színházban. A mag pedig gyorsan szárba szökkent, hiszen már az ötvenes évek közepén megjelentek a tiltó rendelkezések.

Szeánsz egy külföldi újságcikkben

Forrás: wikimedia

Pest megye több területén is betiltották az asztaltáncoltatás művelését a gyermekek idegeinek károsodása miatt, sőt a tanítókat is eltiltották attól, hogy az iskolákban részt vegyenek ilyen gyanús manipulációkban. 1854-ben pedig már a Pesti Napló is beszámolt arról, hogy egy kislány érintése nyomán a Lánchíd egyik kőoroszlánja is megmozdult. Persze ennél gyakorlatiasabb felhasználási módókat is feljegyeztek, például egy meterológust, aki médiumok segítségével jósolta meg az időjárást, meglepő hatékonysággal. A spritizmus tehát gyorsan utat tört magának, azonban a további kiteljesedéshez szükség volt egy szellemi vezérre is és erre nem is kellett sokáig várni.

            Az 1860-as évek elején egy magyar grófnő, Vay Adelma krónikus fejfájástól szenvedett. A véletlen műve, hogy egy olyan orvos kezelte, aki maga is érdeklődött a spiritizmus iránt, így hamar megállapította, hogy Vay Ödön gróf neje bizony látnoki képességekkel rendelkezik, melyek elfojtása nyomán gyötri a visszatérő fájdalom. A gyógymód az orvos szerint az automatikus írás gyakorlása lehetett csak.

Vay Adelma

Forrás: namensanalyse.com

A grófnő megfogadta a tanácsot és nekilátott a transzállapotban történő jegyzeteléshez, ami igen jól sikerült. A kúr megkezdése után harminc nappal elkészült első könyve a „Szellem, erő, anyag”, melyet a mai napig a spiritizmus bibliájának tekintenek.

            Mire Adelma találkozott a hazai spiritiszta mozgalom másik alapítójával, Grünhut Adolffal, már komoly „szakmai múlt” állt mögötte. Feljegyezték többek között, hogy egy gyógyíthatatlannak ítélt kislány esetében szelleműzést végzett, könyörgéssel és fenyegetéssel rávette a Raimund nevű szellemet, hogy hagyja békén a lányt. A beavatkozás sikeres volt, így a gyermek súlyos tünetei és görcsrohamai egy csapásra elmúltak. De ennél cifrább gyógymód levezénylése is állt már a neve mellett. Egy esetben ugyanis egy paraszt ember epilepsziás rohamait mulasztotta el azáltal, hogy korábbi felesége szellemével kötött egyességet. Rávette Marie-t, hogy a zaklatás helyett inkább szülessen újjá az imádott férfi lányaként.

            Persze Adelma magányos akciói közel sem gyakoroltak volna ekkora hatást a hazai spiritista világra, ha nem találkozik egy hasonló gondolkodású emberrel, a már említett Grünhut doktorral.

            Az orvos már korábban is foglalkozott delejezéssel és homeopátiával, ám igazi életcélját a spiritizmusban találta meg. Miután felvette a kapcsolatot a Vay családdal, 1871-ben megalapították a Szellemi Búvárok Pesti Egyletét és immáron egyesületi formában segítették az okkult tanok hazai terjedését, könyvkiadással, folyóiratok terjesztésével.

            A spiritizmusnak azután neves magyar képviselői is feltűntek. Gróf Szapáry Ferenc például A Magnetizáló Grófként vonult be a köztudatba, miután a bécsi Mesmer féle delejezéses gyógyítást kitanulta. Az excentrikus Mesmer tudománya leginkább abban merült ki, hogy gazdag nemesi feleségek unalmát űzte el és a fejükbe beszélte, hogy igazából nem is betegek. Ehhez segítségül hívott néhány vizeshordót és színes lepleket, melyeket felöltve a hordók között lejtett meghökkentő táncokat.

            Szapáry elsősorban abonyi kastélyában tartott szeánszokat, de gyakran megfordult Arany János családjánál is, aki ugyan szkeptikusnak vallotta magát, de több tucat szeánszon is részt vett, melyeket lánya celebrált. Az ilyen eseményeken gyakran létesítettek a táncoló asztal segítségével Petőfivel, aki akkor hivatalosan még életben volt ugyan Szibériában, de ezt Szapáryék nem így találták. De más nagy neveket is találunk a spiritiszták között. Madách Imre fia például apja könyveit cserélgette okkultista irodalomra, de Jókai Mórról is feljegyezték, hogy látogatott szeánszokat.