Vérbajos falloszokat ábrázoló panoptikum, pornográf képeslapok, virágnyelven írt szexhirdetések – mindez a viktoriánus erkölcs időszakában, a XIX. század végi Budapesten.
Már rengeteg cikket szenteltünk a blogon a békebeli Budapest mulatóinak, a tivornyázó uraknak, művészeknek, bemutattuk a leghíresebb prostituáltakat és a nekik otthont adó örömtanyákat. Egyetlen témával nem foglalkoztunk, ez pedig, hogy az erotika hogyan jelent meg a kor rohamosan fejlődő kulturális kiadványaiban, kezdve a művészeti értéket képviselő versektől, novelláktól és regényektől, egészen a pornóba hajló sajtótermékekig, fotókig. Pedig erotikus töltetű művekből nem volt hiány, az is igaz, hogy kereslet is volt rá a felsőbb és alsóbb körökben egyaránt. De kezdjük az elején.
Forrás: Fortepan/ Hetényi Zsuzsa
Harc a Viktoriánus prüdéria és a modernkori nyitottság között
A kiegyezés utáni Budapestet a Viktoriánus erkölcs uralta, amelynek lényege, hogy az emberekbe beleneveljék a szégyenérzetet az erotikus vágyaikkal és tevékenységeikkel kapcsolatban. Ironikus, hogy pont Viktóriáról nevezték el ezt a prűd irányzatot, holott az egykori angol királynőről tudni lehetett, hogy imádta a szexet. Természetesen az erkölcscsőszök szigorú elvei mellett más irányzatok is napvilágot láttak, amelyek jórészt a tabudöntögetést tartották szem előtt. Míg a művészek csak „virágnyelven” fogalmazták meg szexuális gondolataikat, addig a köznép vígan olvasgatta a vulgáris, erotikus vicclapokat. Előbbinek tipikus példája az úgynevezett „méhvers”, amely a méhecskékhez kapcsolódó szimbólumokkal írja le az aktust, a női és férfi nemiszervek egyesülését. Ez a műfaj olyannyira népszerű volt a békeidőkben, hogy még Arany János is írt méhverset.
Szexuális forradalom a Vurstliban
A századfordulóra polgárosodott Budapest társadalmi változásai magukkal hozták a közerkölcsök lazulását és az erotika mind nyíltabb megjelenését. Egyre többen felvállalták botrányos szerelmi viszonyaikat, az átlagtól eltérő szexuális vágyaikat és ezzel párhuzamosan a művészeti és ponyvának számító irodalom jeles képviselői is egyre gyakrabban foglalkoztak a témával. Előbbinek leghíresebb darabjai például a Savarius álnéven írt, A bujaság himnuszai című versantológia vagy a rejtélyes személyazonosságú Buttyán Vilus Jean vallomása, de számtalan erotikus töltetű vers született Ady Endre tollából is. A művészek mellett számos más társadalmi jelenség befolyásolta az emberek szexualitással kapcsolatos viszonyát. Így például a Vurstlinak – a Városligetben oly népszerű szórakoztató központnak – is fontos szerepe volt a szexről folyó közbeszéd alakításában. Az ezeréves ünnepségek idején itt nyílt meg a Plasztikon nevű panoptikum, amelyben a különböző horrorisztikus jelenetek mellett erotikus témákban sem volt hiány, volt itt szülő nő, vérbajos fallosz és meztelen hölgyábrázolás egyaránt. Mindezek mellett az éjszakai élet történései is jelentősen nyitottá tették a székesfőváros lakóit, hiszen itt nem lehetett helye prüdériának.
Budapesten még az erotikus lapok is szemérmesebbek voltak
Korábban már többször foglalkoztunk a békebeli Budapest legnagyobb lokáljaival, a Kék Macskával, a Somossy Orpheummal és a leghíresebb kurtizénok szalonjaival.
Az Orfeum
Forrás: Színigazdaság.hu
Az ő életükről tudósított az 1890-ben útjára indult Mulatók Lapja, ahol bizony virágnyelven megfogalmazott erotikus hirdetésekben sem volt hiány, de helyet kaptak a legújabb óvszer-reklámok is. Hasonló témával foglakozott az 1911-ben rövid ideig megjelenő Az Éj című kiadvány is. Ezekben alapokban túlnyomórészt szakmai cikkek jelentek meg a szórakoztató ipar történéseivel kapcsolatban és csak elvétve olvashattak benne az érdeklődők például erotikus novellákat. Ezek inkább az 1883 őszén indult Pikáns Lapok című újság lapjaira kívánkoztak. Még ennél a lapnál is vulgárisabb és merészebb volt az 1886-ban létrejött, és egészen 1914-ig megjelenő Magyar Figaró, amely már félmeztelen rajzokat, erotikus vicceket és pikáns jelenteket is közölt. Hasonló jellegű kiadvány volt a szintén az 1880-as évek közepétől megjelenő Amor27 is. Érdekesség egyébként, hogy ekkor már Budapesten is számtalan pornográf és meztelen kép készült a fotósok műtermeiben, de ezek maximum csak képeslapokon jelentek meg, a sajtóban nem igen. Holott Európa más nagyvárosaiban, Párizsban és Berlinben ez nem számított ritkaságnak. Ott nem csak pult alól lehetett hozzájutni az izgató fotókhoz és irományokhoz. Ez a helyzet némiképpen csak a mozgókép megjelenésével változott meg, amikor elkezdtek erotikus filmeket készíteni az I. és II. Világháború között. De ez már egy másik történet.
