Botrányok és szaftos sztorik a 140 évvel ezelőtt született Krúdy Gyuláról, Szindbád megálmodójáról. Egy nagyhangú és nagyerejű, vérbő, óriási szexepillel rendelkező művész, aki a XX. század első felében Budapest egyik botrányhőse volt.

Forrás: Wikipedia

Zabigyerekként születni

Krúdy Gyula édesapja, idősebb Krúdy Gyula világ életében szigorú, nagy munkabírású, becsületes ember volt, aki nem nézte jó szemmel fia pályaválasztását és későbbi tivornyáit. Pedig a botrányoktól az Ő élete sem volt mentes, hiszen még ifjú ügyvéd-tanoncként elcsábította szülei szolgálóját, a csinos Csákányi Juliannát, aki 17 évesen teherbe is esett. Az ifjú ügyvéd azonban szülei tanácsa ellenére nem hagyta el szerelmét, hanem szobát bérelt számára. 1878-ban pedig megszületett a kis Gyula a család legidősebb gyermekeként. S bár Julianna a törvénytelen kis Krúdy világra jövetele után visszatérhetett apósa birodalmába, majd évről-évre szülte az újabb Krúdy csemetéket, törvényesen csupán 1895-ben házasodott össze gyermekei apjával. Az író élete végéig emlegette ezt a furcsa családi viszonyt, amelyben édesanyja a társadalom el nem ismert tagjaként mindig a háttérből figyelte az eseményeket.

Igazi nagyerejű párbajhősként élni

Sokan nem is sejtik, hogy Krúdy Gyula nem csak a tollat forgatta ügyesen, de a kardot is. Közel 190 cm magas és nagyerejű ember volt, aki viszont nagyon könnyen kijött a sodrából. Számtalan történet maradt fent elvert férjekről, katonákról és párbajra hívott gőgös férfiakról. Az egyik legismertebb sztori az a párbaj, amelyben legyőzte Sztojanovics Viktor huszárkapitányt egy kétmenetes csörtében. Történt ugyanis, hogy Szindbád megálmodója betért egyik pesti kedvenc mulatójába, ahol soktagú társaság várta a híres írót, köztük a Herkules termetű, rettegett, legyőzhetetlennek hitt Sztojanoviccsal. A huszárkapitány már hallott Krúdy hihetetlen erejéről, ezért az est folyamán végig inzultálta, míg a végeredmény egy reggeli párbaj lett. Végül az író oly nagyon megsebesítette a szemén a kérkedő kapitányt, hogy a kardpárbajt be kellett fejezni a segédek kérésére. Máskor viszont Szentkirályi Béla rendőrfogalmazóval gyűlt meg a baja, aki szintén sértegette a könnyen dühbe jövő Krúdyt. ennek az afférnak végül az utcán egy jól irányzott pofonnal lett vége, az író egyszerűen a földre küldte a hepciáskodó rendőrfogalmazót.

 Botrányos házasságszédelgő

Krúdy még alig 20 évesen vette el feleségül a nála 6 évvel idősebb, Spiegler Bellát, akivel Budapesten az Auróra-körben ismerkedett meg, ahol a művelt ifjúasszony bizony álnéven írogatott. Két gyermekük is született, bár nem sok időt töltöttek együtt életvitelszerűen, mivel Krúdy jobban kedvelte a mulatozásokat, a szeretőket és a titkos hotelszobákat a családi otthon melegénél. Egészen a Tanácsköztársaságig Krúdy hivatalosan nem is vált el az asszonytól, akkor is csak azért, mert szerette volna feleségül venni legújabb szerelmét, Rózsa Zsuzsikát. Egyébként Bella élete végéig hihetetlenül szerette az írót, bármennyire is nem voltak boldogok közös életük során. Sokan ennek tulajdonítják, hogy 1933-ban öngyilkos lett, nem sokkal Krúdy halálát követően. De térjünk vissza a második feleséghez, Zsuzsikához, akit hihetetlen botrányok közepette ismert meg az író. A világháború alatt Krúdy többnyire a mai Corinthia, egykori Royal Hotelben lakott, ahol szerelmi viszonyba került az igazgató, Várady Gyula feleségével. Várady és felesége, Regina többször vendégül látták őt balatoni nyaralójukban, itt ismerkedett meg az asszony első házasságából született leányával, a 16 éves Rózsa Zsuzsikával. Ez a találkozás szerelem volt első látásra, Krúdy meg is szöktette rögtön a leányt, nem kis felháborodást okozva ezzel. Az egykori sértett szerető, az édesanya mindent elkövetett, hogy útját állja a kapcsolatnak, de Zsuzsika végül kiköltözött az idősödő íróhoz a Margitszigeti szállodaszobájába, és 21 éves korában feleségül is ment hozzá. Egy gyermekük született Krúdy Zsuzsa.

A receptek mágusa

Kedvenc gyermeke Krúdy Zsuzsa volt az, aki az író halála után könyvbe rendezte Krúdy kiadatlan és ismeretlen receptjeit, gasztronómiai leírásait, szösszeneteit. A bohém író ugyanis a borok és telek nagy szerelmese volt, a finomságokat pedig novellákban, regényeiben örökítette meg. Ma is csak az ő révén ismerjük az Újházy Edéről elnevezett finom tyúkhúslevest, vagy a tányérhúst, amit Szindbád is szívesen fogyasztott. Gasztronómiai leírása olyan érzékletesek és részletesek, hogy az olvasó szinte a szájában érzi az ízeket. Mindemellett Krúdy soha nem főzött, jobban kedvelte a készen kapható fogásokat, imádott vendéglőkben, szállodákban és kávéházakban enni, sokszor megörökítette az ott dolgozókat is, így például Vendelint, a szolgálatkész főúrt.

Ha további érdekességeket szeretnél megtudni Krúdyról, akkor látogass el a MiroArt Krúdy estjére október 25-én, amelyet a Városliget Caféban szerveznek. További infó: https://www.facebook.com/miroartestek/