Így lett egy szűkös festménypiacból orvostudományi tárlat később pedig fővárosi történelmi kiállítás.
Forrás: Fortepan/Fodor István
Miután a Városligetben az Olof Palme ház a Millenium Háza néven ismét a régi fényében ragyog, érdemes felidézni legkorábbi történetét, hiszen ez adta az ihletett a mostani rekonstrukcióhoz is. Az épület sztorija valamikor 1884-ben kezdődött, amikor a székesfőváros vezetése eldöntötte, hogy különleges műcsarnokot építenek a következő évi Budapesti Magyar Országos Kiállításra. Ki is írtak egy pályázatot, amelyet Pfaff Ferenc egyetemei tanár és építész nyert meg, így aztán az ő elképzelései alapján valósult meg a Kiállítási Műcsarnok a Városligetben. A jelenlegi felújítás az ő terveit vette alapul, így eltűntek a következő évszázad bővítései és a főbejárat is visszakerült a Stefánia úti frontra, ahogyan az eredetileg volt.
Az 1885-ös megnyitóról szóló sajtócikkek az épület csodás kinézetét, a műlépcsőket, a szobrokat, a homlokzatot díszítő Zsolnay majolikákat emelték ki. Ekkor a Műcsarnok eredeti funkciójának megfelelően képzőművészeti kiállításnak adott otthont, főként festményekből és szobrokból válogathatott itt a nagyérdemű. A produkciókat ugyanis meg is lehetett vásárolni. Maga Ferenc József is 30.000 forintot irányzott elő erre a célra. A trónörökös, Rudolf egyébként megelőzte a királyt a vásárlásban, hiszen megbízta Zichy Jenő grófot, hogy a frissen épült Műcsarnokból szerezze be édesapja azévi születésnapi ajándékát. Végül a gróf Bihari Sándor fiatal festőművész „Kereszttűzben“ című festményét vásárolta meg erre a célra. A képzőművészeti tárlatot egyébként nem volt könnyű összehozni, mivel a festők és a szobrászok nem szívesen állították ki munkáikat ingyen. Néhányan csak azért vállalták az alkotások kiállítását, mert a király és maga a főváros is komoly vásárlásokat helyezett kilátásba. A képek és szobrok jó része el is kelt, így az épület kiürült.
A kiállítás sikere nyomán a városvezetés úgy döntött, hogy komolyabb célra fogja használni a szökőkutas kerttel övezett, népszerű épületet: 1886 augusztusától itt rendezték meg a Budavár visszafoglalásának évfordulójára tervezett történelmi kiállítást. Erre az alkalomra a főváros vasúti igazgatósága tárlati különvonatokat indított a bejárathoz a város több részéről, nehogy valaki ne tudjon kijutni a ligetbe. A történelmi kiállítást végül nagy pompával maga Tisza Kálmán miniszterelnök nyitotta meg. Ekkor egyébként már javában folytak a ezeréves ünnepség előkészületi és építkezései a Városligetben, így fordulhatott elő, hogy 1886 telén nem az éppen átalakítás alatt álló tavon korcsolyáztak a fővárosiak, hanem az időközben központi hellyé avanzsált Műcsarnok mellett sebtiben kialakított jégpályán. A történelmi kiállítás azonban nem csak a népszerűséget és az ismertséget hozta meg az épületnek, de kiderült az is, hogy képzőművészeti-kiállítási helyszínnek alkalmatlan és szűkös. A főváros közgyűlése ezért elhatározta, hogy a Millenium ünnepségekre új Műcsarnokot épít, ami 1896-ra meg is valósult. Ezután a mai Olof Palme házra már csak 1885-ik évi Kiállítási Műcsarnokként hivatkoznak a korabeli tudósítások.
1896-ig egyébként a Várbazárból ide szállított történelmi képtárnak adott otthont a régi Műcsarnok a várkiállítás után, majd a milleneumi ünnepségek idején az orvosi tudomány fejlődését demonstráló gyűjtemény otthona lett. Különböző orvosi eszközök, statisztikai táblázatok, a közegészségügyi intézmények és intézetek terén elért eddigi eredmények voltak láthatóak az ünnepi programsorozat idején. Ezt követően a Fővárosi Múzeum központi kiállítóhelyeként szolgált 40 éven keresztül. Ezen időszak alatt 1907-ben avatták fel hivatalos Fővárosi Múzeumként, amely a város múltjának történeti emlékeit mutatta be. Az esemény érdekessége, hogy maga Schöpflin Aladár népszerűsítette a régi-új intézményt sajtófőnökként. A II. Világháborúban súlyosan megsérült, így 10 évig kihasználatlanul állt, az ötvenes években a Művészeti Alap jóvoltából a szobrászművészek egyik műhelye lett, később pedig a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat székhelye költözött ide. Az előző rendszerben eszközölt átépítések alatt megváltozott a belső szerkezete, irodákat és több emeletet hoztak létre, sőt még hozzá is építettek az egykori épületszerkezethez. A Liget Projekt pont ezeket a változtatásokat szüntette meg, hogy az eredeti elképzelésekhez leginkább hasonló, restaurált palotaként éledjen újra az Olof Palme Ház immáron Millenium Háza néven, otthont adva a Városliget milleniumi történeti kiállításának.
