Vígszínház, Kodály-körönd vagy a Margit-sziget, néhány hely, ahol állítólag még ma is láhatunk szellemeket. Borzongató kísértethistóriák a békebeli Budapest utcáiról.

Köztudott, hogy a XIX. – XX. század végén óriási népszerűségnek örvendtek a különböző okkult tudományok, így a szellemidézés és az asztaltáncoltatás. Mindemellett a könyvek piacán is a kísértethistóriák voltak a legkelendőbbek, és a korabeli újságokból sem hiányozhattak a különféle szellemsztorik. A temetők környékén, a Margit-szigeten gyakran láttak oda nem illő alakokat, akikre a közvélemény azonnal ráfogta, hogy visszajáró lelkek. Sok misztikus történet még ma is tartja magát a pestiek körében, vegyük hát sorra, hogy mely épületekben kell félnünk még ma is, a XXI. század hajnalán.

A Filmszínház Irodalom című népszerű magazinban jelent meg a következő sztori a Vígszínházról a XX. század első éveiben.

Forrás: Fortepan/ Klösz György

Állítólag az akkori színházi takarító és az éjjeli őr is többször találkozott egy zöld szemű kísértettel a színház falai között, sőt a színház alagsorában a különböző emelőszerkezetek között éjszakánként különös hangokat, csapódásokat lehetett hallani. Az 1896-ban átadott épület bár akkor még elég új volt ahhoz, hogy kísértetek tanyázzanak benne, a budapesti közönség olyannyira fellelkesült a hírek hallatán, hogy az újságírók megpróbáltak utánajárni a kísértetnek. A találgatásoknak végül Harsányi Zsolt igazgató vetett véget, aki a borzongató történetet felhasználta egy kis reklámkampányra. Megerősítette, hogy valóban járnak kísértetek a Vígszínházban, de azok inkább a színpadon tartózkodnak: egyrészt a tragikus fiatalon elhunyt pártoló Keglevich grófra figyelmeztetett, akiről azokban az években minden előadás előtt megemlékeztek, másrészt Jókai Mórra, aki abban az időben a legtöbb darabot adta a színháznak, ezzel felidézve a magyar szellemi örökséget. Arról nem szól a fáma, hogy a Vígszínház szellemével mi lett, az azóta eltelt több, mint 120 évben számtalan tragikus történetnek lehettek szemtanúi a falak, így akár több kísértet is visszajárhatna, de napjainkban nem igen hallunk erről.

Teljesen más a helyzet viszont a Margit-szigettel, amelyről a különböző internetes fórumokon még most is szellemjárta helyként beszélnek sokszor a fővárosiak. Az biztos, hogy az elmúlt évtizedekben számos bűntény, erőszak, gyilkossági és rablási kísérlet történt a főváros zöld szívében, de ezeket korántsem túlvilági lények okozták.

Forrás: Magyar Földrajzi Múzeum / Erdélyi Mór cége

A békebeli időkben viszont nem az odatévedt szatíroktól vagy bűnözőktől tartottak, hanem a szigetet alapító egykori apácák szellemeitől. Az akkori tudósítások szerint gyakran látták a SzentMargit szigetet használó egykori kolostorlakók alakjait imbolyogni a régi romok között, mindig egy-egy huszár vagy katona kíséretében. Ezeket a történeteket természetesen alátámasztották a történelmi tények, miszerint a középkorban az egyházi intézmény lakóit - a domonkosoktól kezdve a minoritákig és az apácákig -  mindig egy-egy hódító űzte ki, vagy a törökök vagy a tatárok.

Egy másik furcsak hely már évszázadok óta, a Kodály-körönd, itt épült fel ugyanis annak idején a békebeli idők egyik legismertebb kísértetháza, az Andrássy-udvar, amihez csúnya históriák kötődtek.

A körönd

Forrás: Fortepan/ Klösz György

A szemben elhelyezkedő palota pedig pár évvel ezelőtt égett le, így utóbbi azóta is üres falakkal és kísérteties lakásokkal várja a felújítást, tehát balszerencsés történésekben azóta sincs hiány.  De térjünk vissza az 1883 és 1885 között felépült, ma műemléki védelem alatt álló, neoreneszánsz csodához, amiről a századfordulón úgy tartották, hogy kísértetek járják, sőt, igen merész összeesküvés-elméletek is szárnyra kaptak vele kapcsolatban. Az egykori építész, Bukovics Gyula 1884-ben, baleset következtében elhunyt ikerfiairól szóltak a korabeli történetek, állítólag még Kodály is találkozhatott a Bukovics fiúk kísérteteivel. Ezt a mesét erősítette meg később egy modernkori történet: 2008-2009 során luxusapartmanokat szerettek volna kialakítani az épületben és elkezdődött a felújítás, amelyet egy fura incidens akasztott meg: ugyanis két munkás nyomtalanul eltűnt az építkezésről. Bár később megkerültek, de sem ők, sem az építtető nem tudta megmagyarázni eltűnésüket, illetve szokatlan helyváltoztatásukat az épületen belül. Egy biztos, hogy már a békeidők polgárai is kísértetháznak tartották a Kodály-körönd ezen épületét, ehhez társultak a mai, modernkori balesetek, tűzesetek. Nem csoda, hogy a fővárosiak körében igencsak borzongató imázsra tett szert ez a tér.

A cikk elkészítésében az Arcanum Digitális Tudománytár eredeti újságcikkei is segítségünkre voltak.