A világ első szépségkirálynője magyar volt
2019. január 10. írta: Lynxa

A világ első szépségkirálynője magyar volt

A világ legelső nemzetközi szépségversenyét egy magyar lány nyerte meg 1929-ben. Ismerjük meg hát Simon Böske történetét, akiért királyok és hercegek epekedtek, de ő még a dollárezrekre is nemet mondott.


simonboskeszinhazielet1.jpg

Simon Böske

Fotó: Színházi Élet

  

Az 1920-as évek végét írtuk, amikor a háborúból felocsúdó Európában is eldöntötték, hogy bizony meg kell választani Európa szépét, hiszen Amerika ekkor már több királynővel is dicsekedhetett. Persze a szépségiparban dolgozók titkon azt remélték, hogy egy gyönyörű, elegáns, hőfehér bőrű európai lány szépségben és kedvességben felül fogja múlni az új világban megválasztott vetélytársát. És majdnem így is lett! S mindez egy magyar tizenkilenc esztendős fruskának volt köszönhető, akit az akkori újságok egyszerűen Simon Böskeként emlegettek. De kezdjük az elején!

1927-ben Bécsben európai megmérettetést szerveztek, amelyre minden közép és kelet-európai város elküldhette a saját szépségét. Az egész kezdeményezést a Fanamet (azaz a Paramount, a First National és a Metro-Goldwyn által megalapított európai filmforgalmazó vállalat) karolta fel. Ez nem csoda, hiszen Amerikában a filmkészítő vállalatok a szépségversenyeken keresték újabb sztárjaikat. Mivel Európából is szerettek volna szép arcú és alakú leányokat felfedezni, így felkarolták a szépségkirálynő választást. A Fanamet magyar irodája tehát nálunk is megszervezte a Miss Budapest választást, amelyen többnyire modellek, színésznők és ezen pályákra áhítozó leányok vettek részt. A berlini Fanamet központból végül Mátyus Máriát választották a legszebb fővárosi leánynak, akinek szőke pofiját és karcsú alakját több néma filmben is láthatta a nagyérdemű ezekben az években. S bár a verseny jól sikerült, de igazi nemzetközi megmérettetésre végül nem került sor.

matyusmariaszinhazielet.jpg

Mátyus Mária

Fotó: Színházi Élet

 

A nagy áttörést a következő év hozta el, amikor a párizsi Le Journal magazin eldöntötte, hogy a Miss Amerika mintájára ténylegesen megszervezi az európai országok szépségversenyét. A cél érdekében minden államban szerződést kötöttek az egyik legnépszerűbb helyi magazinnal, így nálunk a Színházi Élettel. Ebben az időben Incze Sándor volt a lap főszerkesztője, aki ténylegesen szívén viselte a szépségkirálynőválasztás ügyét. Országos hirdetések jelentek meg a lapban, ahol a 16 éven felüli, feddhetetlen erkölcsű nőket, hajadonokat buzdították a jelentkezésre. A tét nem volt kicsi, hiszen a legszebb lány eljuthatott az európai döntőre, Párizsba, sőt még a végső fődíjat az amerikai 50.000 dolláros nyereményt is meglebegtették. Jöttek is postán a fotók szebbnél szebb leányokról, akik szerettek volna a gardedámjukkal elutazni Párizsba, majd szerencsés esetben Amerikába. Keszthelyről is jelentkezett egy szöszke lány, Simon Böske, aki pár évvel korábban megnyerte a Balaton szépe kihívást. Végül a magyar zsűri hosszas tanakodás után úgy döntött, hogy a szerény, balatonparti Böskét választja meg Miss Magyarországnak.

Így történt, hogy Simon Böske édesanyjával együtt felkerekedett, és elindult a fények városába, ahová természetesen Incze is elkísérte. A főszerkesztő a Színházi Életben részletesen taglalta a kint történteket, hogy a párizsi előkelőségek, sőt még más országok leányai is el voltak ájulva Böske szépségétől, aki végül elnyerte Európa legszebb leánya címet. A díjakat a dán Christiansen király, valamint Doumergue , az akkori francia elnök adta át számra a párizsi operában. Ekkor már Simon Erzsébet tudta, hogy hosszú hajóút vár rá a tengeren túlra, ahol meg kell mérkőznie Miss Amerikával. Az államokból is nagy izgalommal követték a párizsi eseményeket, a Fox mozihíradóban számolt be az eseményekről. Ekkor készült egyébként az első magyar nyelvű híradós riport, amelyet Amerikában is vetítettek, kiről másról, mint a mi Böskénkről. 1929 tél végén tehát útra kelt a keszthelyi szépség, hogy összemérje küllemét az amerikaiak üdvöskéjével.

simonboske_szinhazi_elet_forras.jpg

Fotó: Színházi Élet

 

Az Isle de France óceánjáró első osztályán utazott el Simon Böske New Yorkba kísérőivel, a ruháiról és szépségápolási cikkeiről pedig a legelőkelőbb párizsi divatszalonok díjtalanul gondoskodtak. A Miss Világszépe választás egyébként 3 hónapon keresztül zajlott Texasban: különböző fellépéseken, fogadásokon és rendezvényeken kellett megjelenniük a lányoknak. A választás végül elég érdekesre sikeredett, ugyanis a zsűri nem tudta eldönteni, hogy melyik lány a szebb, és végül közös nyertest hirdettek. Az 50.000 dolláros fődíjat pedig igazságosan elosztották a két lány között. Böskét imádták az amerikaiak és az európaiak egyaránt, több herceg is feleségül kérte, az egyik amerikai produkciós cég pedig heti 500 dolláros gázsit ajánlott neki, ha velük marad egy turnéra. Simon Erzsébet azonban már haza vágyott, és visszautasította a kérőket és a pénzt egyaránt. Szerényen a korabeli lapoknak úgy nyilatkozott, hogy ő nem szeretne híres filmszínész vagy modell lenni, csak egy jó férjre és nyugodt családi életre vágyik, lehetőleg Keszthelyen a szülei közelében.

A bejegyzés trackback címe:

https://bpromantikaja.blog.hu/api/trackback/id/tr3314438628

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Frady Endre · http://fradyendre.blogspot.com/ 2019.01.12. 07:31:31

"Szerényen a korabeli lapoknak úgy nyilatkozott, hogy ő nem szeretne híres filmszínész vagy modell lenni, csak egy jó férjre és nyugodt családi életre vágyik, lehetőleg Keszthelyen a szülei közelében."
ÉS?! SIKERÜLT NEKI?! ITTHON MI LETT VELE?!
Pont, amikor a legérdekesebb lenne, akkor szakad félbe a cikk...

Manna5 2019.01.12. 07:31:44

Ajánlom a blogger és olvasói figyelmébe Köves József: Elfelejtett királynők című, 2016-ban megjelent könyvét. A magyar szépségkirálynőkről szól az elsőtől napjainkig, eredeti dokumentumok alapján. Remek! Benne van a könyvben legalább három lányregény meg a Gábor Zsazsa! :)

steery 2019.01.12. 07:31:50

Miért ért véget a cikk a legizgalmasabb résznél?
És aztán mi történt Böskével? Hazatért... és...? Ki lett a férje? Miket csinált még eztán?

Fricibá' 2019.01.15. 08:56:11

A források sokfélét írnak a versenyről és későbbi életéről. 1929. januárban lett Budapesten Miss Hungária, februárban Párizsban Miss Europa. Márciusban már itthon volt, sokan ünnepelték, mert ruháján mindenhol Trianon-jelvényt viselt, mások gúnyosan Miss Palesztínának nevezték, származására utalva.
Amerikába több forrás szerint el sem utazott, a világszépe választást a francia Deauville-ben tartották, ahol Európát Miss Ausztria, a később Szegedre kerülő Lisl Goldarbeiter képviselte. A zsűri nem tudott dönteni, az 50.000 frankos fődíjat megosztották.
Simon Böske 1929. decemberében férjhez ment, 1935-ben elvált. Második házassága Jób Dániellel 1955-ig tartott. 1970-ben halt meg, sírja Budapesten a Kozma utcai temetőben van.

Punxsutawney Mormota 2019.01.15. 08:56:17

@Imre Ferenczy: Mi a bajod? Képzeld el a szitut, ha Soros Böskének hívják.

Pic 2019.01.15. 08:56:20

Wikipédia ezt mondja:

Böske nem élt a felkínált filmes és egyéb lehetőségekkel, és hamarosan férjhez ment Brammer Pál budapesti textil-nagykereskedő, posztógyároshoz.
A házasság nem volt tartós, és a válást követően Jób Dánielhez, a Vígszínház művészeti igazgatójához ment feleségül.
Második férjével túlélték a holokausztot és a Rákosi-korszakot. A Kozma utcai izraelita temetőben nyugszanak.

Manna5 2019.01.15. 08:56:49

Folytatás, ha már ennyien érdeklődnek:

"Simon Böske - bár szerződések sokaságát kínálták neki - visszatért a keszthelyi házba, ahonnan elindult a dicsőség útján és ahol mindenki ismerte, akárcsak apját és mérnök bátyját is. Bátyja, Simon Imre több kávéfőzőgép feltalálója (Atomic, Bambi, Electro Piccolo, Minipress) - akkoriban jelent meg ugyanis az eszpresszó Magyarországon.
Életének későbbi szakaszáról, sőt halálának időpontjáról alig vannak megbízható adatok. A keszthelyi Fejér György Városi Könyvtár egy róla írt regényt is kiadott: A Golgota virágát, amely Menyhei Réka műve.
Annyi bizonyos: már Párizsban kénytelen volt tapasztalni, hogy kihasználják - luxus körülmények között lakott, gyönyörű ruhákkal halmozták el, ám hazautazása előtt kifizettették vele a szállodai költségeket." - olvasható Köves József Elfelejtett királynők című könyvében.

Sorsát, zárkózott életvitelét megpecsételte az országban és a világban egyre erősödő antiszemitizmus.... - erről is részletesen és érdekesen ír Köves József. Érdemes a könyvet elolvasni!

pattantyúk 2019.01.15. 08:56:52

@Frady Endre:
A neten annyi található, hogy kétszer ment férjhez, a deportálást sikerült megúsznia, 1955-ben megözvegyülve, betegen élt öccse, Imre családjában 1970-ben bekövetkezett haláláig.
Nincs szó arról, hogy lettek volna gyerekei.

pattantyúk 2019.01.15. 08:56:57

@Manna5:
Pár mondatot nem tudna idézni belőle?
süti beállítások módosítása