A magyar szabadkőművesség virágkora egybeesik a híres aranykorral. Vajon egyszerű jó szándékú emberek gyülekezetéről volt szó csupán vagy tényleg ők befolyásolták a magyar történelmet?
Forrás: Wikipedia
Számtalan film örökítette meg a szabadkőművesek legendáit, amelyeket a titkolózás, a felhasznált szimbólumok és beavatási rítusok csak tovább tápláltak. A hétköznapi ember máig kíváncsisággal fordul a szabadkőműves páholyok felé, amiket sötét titkok homálya leng körül. Állítólag manapság is 6 millió ember tartozik a szabadkőművesek közé, köztük magyarok is, de kétségtelen, hogy nálunk a kiegyezést követően, a dualizmus idején élték reneszánszukat ezek a különleges társaságok. Kossuth Lajostól kezdve Ady Endrén keresztül egészen Kosztolányi Dezsőig sok száz tudós, író és művész csatlakozott akkoriban szabadkőművesekhez. A köznép viszont nem nézte jó szemmel ezeket a csoportosulásokat, még Trianon szörnyű döntéseit is az ő nyakukba varrták. Sőt hivatalosan be is tiltották a szabadkőműves páholyok működését az I. Világháborút követően. A nagy szabadkőműves titkot megfejteni mi sem tudjuk, de néhány érdekességet összegyűjtöttünk ezekről a nem mindennapi társaságokról.
Az újkori szabadkőművesség az 1700-as évek elején indult virágzásnak Angliában és Franciaországban. A történeti írások szerint a tagok közös jellemzője volt a filozofikus gondolkodásmód, a filantropia és a progresszivitás. A szabadkőművesek páholyai a legtöbb esetben leszögezték, hogy a szervezeten belül nincs helye a politikának és a vallásnak, bár ez utóbbival kapcsolatban olykor-olykor kivételt tettek. A tagok egyöntetűen hittek a demokráciában, a szabadságban és az egyenlőségben. A rossz nyelvek szerint azonban ezeket az értékeket semennyire sem tartották be a szabadkőművesek, hiszen a tagjaik között a legnagyobb államférfiaktól kezdve a leggazdagabb mágnásokig sokan megtalálhatóak voltak a tudósokhoz és művészekhez hasonlóan. Állítólag még az amerikai államalapító atyák is a szabadkőművesek sorait erősítették, sokak szerint erre utal a dolláron látható mindentlátó szem szimbólum is. Kétségtelen tény, hogy sok befolyásos, nagyhatalmú ember volt szabadkőműves, akik komoly hatással voltak a történelemre is. Így nem meglepő, hogy a mindenkori hatalmak – így az egyház és a politikai vezetés is – mindig ellenséget látott a szabadkőműves mozgalomban. A katolikus keresztény egyház például máig megtagadja az oltáriszentséget azoktól, akik szabadkőművesnek vallják magukat. S bár a XXI. században már nem tilos szabadkőműves páholyokat létrehozni, ez sokáig nem volt megengedett Magyarországon sem: a dualizmus pát évtizedétől eltekintve a legtöbbször vagy a király vagy éppen az aktuális politikai vezetés tiltotta meg a páholyalapítást. Ettől függetlenül mindig is voltak és mindig is lesznek titkos szabadkőműves szervezetek, amelyek a világ nagy dolgaival és titkaival foglalkoznak.
A szabadkőművesség imázsét jelentősen befolyásolták a különböző szimbólumok, rítusok és szokások. Tipikus szabadkőműves szimbólum a nap, a hold és a csillagok ábrázolása, illetve a fordított háromszög, az egybefonódó kéz, valamint a kőművesszerszámok, valamint a négyzet és a rombusz használata. A tudósok szerint ezek a kőművesekre jellemző alakzatok az építkezés során használt geometriából származnak, mások szerint viszont egyfajta titkos nyelvet alkotnak, amit csak a beavatottak érthetnek meg. Minden páholyt egy-egy nagymester vezet, a tagoknak pedig egyfajta újjászületést szimbolizáló beavatáson kell átesniük, amikor csatlakoznak a titkos szervezethez. Egykoron úgy tartották, hogy ezek a beavatások valódi véres rítusok, ahol az emberáldozat sem ritka. De ezt a magukat felfedő szabadkőművesek mindig is tagadták.
Magyarországon a szabadkőművesség kezdeteit 1733-ra teszik, ekkor avatták fel ugyanis Angliában Eszterházy Pál Antalt, majd 15 évvel később megalakult az első hazai páholy is Brassóban. Eleinte német vagy latin nyelvű páholyokba tartoztak a magyar urak, így például Born Ignác erdélyi szász származású természettudós, akiről minden valószínűség szerint Mozart a Varázsfuvola Sarastro nagymesterét mintázta. A hazai páholyokat erősítették olyan jelentős személyiségek, mint Kazinczy Ferenc, Pálóczi Horváth Ádám, Ráday Gedeon, Széchényi Ferenc vagy Kármán József. Természetesen az udvar egészen 1867-ig nem nézte jó szemmel és rendeletekben tiltotta a szabadkőműves tevékenységet, mivel a páholyok tagjai többnyire demokrata és függetlenségpártiak voltak, így politikai nézeteiket tekintve szembehelyezkedtek a Habsburgokkal.
A kiegyezést követően fél évvel azonban belügyminiszteri rendelet engedélyezte Magyarországon a páholyalakítást, amelynek nyomán óriási lendületet kapott a szabadkőműves-élet. Angolszász és francia mintára egyaránt létesültek páholyok, az előbbi irányzat nagymestere Pulszky Ferenc lett, míg utóbbié Joannovics György. Az egész világon egyedülálló volt az az esemény, amikor 1886-ban a két irányzat különálló társasága egy név - Magyarországi Symbolikus Nagypáholy – alatt egyesült. Ezt az időpontot tartják egyébként a magyar szabadkőműves virágkor kezdetének, ami 1919-ig tartott. Nemcsak a tagság létszámában, de az általuk képviselt jótékonysági vállalkozások kiemelkedő számában is tükröződött a szabadkőművesség népszerűsége. Olyan tagokkal dicsekedhettek akkoriban, mint Ady Endre, Balassa József, Bölöni György, Ignotus, Kernstok Károly, Mechwart András, Wekerle Sándor, Kosztolányi Dezső, Türr István, Pulszky Ferenc, Benedek Elek, Kresz Géza és Heltai Jenő. Hölgyeket akkoriban nem engedtek soraik közé, bár manapság a modernség jegyében már léteznek női és vegyes páholyok is.
A két háború közötti korszak és a szocializmus nem igen kedvezett a szabadkőműves-mozgalomnak, az újkori páholyok jórészt a rendszerváltás után jöttek létre. Ma már kevésbé titkos a tevékenységük, sok információt megtalálhatunk róluk az interneten is. De ennek ellenére mindig felbukkannak újabb és újabb könyvek, filmek, amelyek különös misztikus ruhába öltöztetik ezeket a társaságokat.